Irán úgy véli, elijesztette az amerikai anyahajót 2012. január 4. szerda 13:14 | Rákócza Richárd Forrás: AN

Washington/Teherán – Egyre komikusabb fordulatokat vesz az Iráni Iszlám Köztársaság kommunikációja. A néhány nappal azelőtt a Hormuzi-szorost figyelmeztetésként megjárt USS John C. Stennis távozása után Átáulla Szálehi vezérkari főnök azt találta mondani, hogy a repülőgép-hordozót a most véget ért iráni tengeri hadgyakorlat késztette visszafordulásra.

Szálehi tábornok nem érte be ennyivel, de óva intette az Ötödik Flotta kötelékébe tartozó nukleáris óriást a visszatéréstől, mert egyszer még elnézték neki, hogy a környéken kóborol, de még egyszer nem lesz irgalom. „Irán nem ismétli meg figyelmeztetéseit… Az ellenséges anyahajót gyakorlatunk késztette az Ománi-tengerre történő távozásra”, idézi a vezérkari főnököt a Reuters. „Ajánlom, tanácsolom és figyelmeztetek arra, hogy az anyahajó a Perzsa-öbölbe vissza ne térjen, mert nem szokásunk az egynél többszöri figyelmeztetés.”

Az iráni vezérkari főnök nem viccel

A tábornok nem nevezte nevén az anyahajót, de minden valószínűség szerint a USS John C. Stennisre célzott, amely azt követően hajózott át nevelő célzattal a Hormuzi-szoroson, hogy Irán a jelenlegi legfontosabb nemzetközi olajszállító víziút forgalmának megbénításával fenyegetőzött. Amíg a Stennis az iráni partoknál tartózkodott, a kardcsörtetés némiképp elhalkult, rakétakísérletet halasztottak el, sőt Teherán azt is jelezte, hogy hajlandó újból tárgyalni atomprogramjáról. Az anyahajó távolodásával azonban ismét a háborús retorikáé lett a főszerep, Irán nagy hatósugarú rakétát próbált ki, majd elhangzott a fenti nyilatkozat.

A Pentagon kedden reagált az iráni vezérkari főnök kijelentéseire, leszögezve, hogy az amerikai haditengerészeti jelenlét a Perzsa-öbölben, miként évtizedek óta, ezután is tapasztalható lesz. Ütemterv szerinti lépésekről van szó, amelyek összhangban állnak az Egyesült Államoknak a térség biztonsága és stabilitása megőrzésére érdekében folytatott törekvéseivel. „Az Egyesült Államok haditengerészete a nemzetközi tengerjogi konvenciók figyelembe vételével jár el”, hangsúlyozta a nyilatkozat, mely szerint Amerika továbbra is megvédelmezi a tengerhajózás szabadságát a globális prosperitás érdekében: „Ez az egyik fő oka annak, hogy katonai erőink a térségben tevékenykednek.”

A USS John C. Stennis, amint rémülten iszkol kifelé a Hormuzi-szorosból

Washington hivatalosan nem vett tudomást a komolyan nem vehető iráni fenyegetőzésről, amit számos szakértő annak tulajdonít, hogy az iszlamista rendszer egyre növekvő pánikban van az újabb szankciók okozta gazdasági következmények miatt. A jelek szerint Teherán valami oknál fogva azt hitte, büntetlenül folytathatja atomfegyverkezését, a Nyugat nyilatkozatokon kívül semmit nem fog tenni, vagy ha Amerika tesz is, az Európai Unió semmiképp. Ám Barack Obama elnök fenntartásai mellett is aláírta az újabb, immár az iráni olajexportot sújtó szankciókat, az EU pedig január végén készül hasonló lépésre, ami könnyen a padlóra küldheti az így is súlyos gondokkal küszködő iráni gazdaságot.

A pánik lehetett az oka annak a lépésnek is, hogy a rezsim jelezte, kész újra tárgyalni atomprogramjáról. A korábbi tárgyalások egy éve szakadtak meg, és Irán utoljára ősszel válaszolt az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország részvételével alakult nemzetközi tárgyalódelegációnak. Ám a mostani jelzés értéke is kétes, miután a nemzetközi testület formális írott megkeresést eddig még nem kapott Teheránból.

Belpolitikai válság is kibontakozóban van Iránban: „államellenes propaganda” címén börtönbüntetésre ítélték és a közügyektől eltiltották Faíze Hásemi Rafszándzsánit, a máig nagy befolyásúnak tartott volt elnök, Akbár Hásemi Rafszándzsáni leányát, aki bűneit állítólag még a Mahmúd Ahmedinedzsádot másodjára hatalomra juttató 2009-es elnökválasztás idején követte el. A cél minden bizonnyal apja és általában az ellenzék megfélemlítése volt a március másodikán esedékes iráni parlamenti választások előtt.

A konstruált perben elítélt Rafszándzsáni-lány még fellebbezhet

Rafszándzsáni, aki jelenleg a parlament és a keményvonalas klérus között felmerülő vitás ügyeket megtárgyaló testületet vezeti jelenleg, elnöksége idején semmi szín alatt nem számított reformernek, ám Ahmedinedzsád 2009-es újraválasztása után azon reformerek mellé állt, akik több tízezres utcai megmozdulásokon, nyolc hónapon át követelték az akkor már hazájában is sokak által tébolyultnak és veszedelmesnek tartott államfő távozását. Ez – és nem Faíze „iszalmista államrend elleni hadjárata” – volt az oka annak, hogy lányát a múlt hónapban bíróság elé állították.

A konkrét cselekmény, amiért a Rafszándzsáni lányt formailag felelősségre vonták, az volt, hogy két évvel ezelőtt beszédet mondott a vesztes jelölt, Mirhosszen Muszávi követői előtt, akik az állami televízió előtt gyűltek össze Teheránban. Ez a beszéd ért most fél évi letöltendőt. A vádlottat minden politikai és kulturális tevékenységtől is eltiltották, közölte ügyvédje, Gholam-Ali Rijáhi. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezésre húsz napot adtak.

A 2009-es megmozdulásokat a rendőrség és a Forradalmi Gárda brutálisan elfojtotta. Ezreket tartóztattak le; nagy részüket később elengedték, de mintegy nyolcvanan még börtönben vannak, tizenöt résztvevőt pedig halálra ítéltek. Házi őrizetben van maga Mirhosszen Muszávi korábbi miniszterelnök, továbbá Mehdi Kárúbi imám, a parlament volt elnöke is; jelenleg semmiféle kapcsolatba nem léphetnek a külvilággal.