Idén is nagy üzlet lesz a fegyver 2012. január 2. hétfő 13:46 | Rákócza Richárd Forrás: AN

Washington – Gazdaságilag sok jóra nem számítanak 2012-ben az Egyesült Államok elemzői. Egy terület kivétel ez alól: az amerikai harci gépek eladása nőni fog, különösen a közel-keleti térségben. Barack Obamának különösen szüksége van ezekre a részsikerekre, hiszen újraválasztása elsősorban a gazdasági eredményektől függ.

Nagy pénzt szakíthat 2012-ben a Lockeed Martin és a Boeing, amelynek gyártósorain Irak, Szaúd-Arábia és Omán számára készülnek az idén a jól bevált F-15 és F-16 modellek. A külföldi fegyvereladások egyensúlyba hozhatják a Pentagon költségvetését is, amelyet a megszorítások 450 milliárd dollárral nyirbáltak meg a 2021-ig terjedő időszakra vonatkozó takarékossági intézkedések keretében. A védelmi kiadásokban két további, összesen 1100 milliárdos megszorítás is várható, így a Pentagonnak akkora szüksége van a repülőgép-eladásokra, mint egy falat kenyérre.

A repülőgépek, rakéták és a hozzájuk kapcsolódó csúcstechnika eladásának fellendülése állásokat teremt, mégpedig az Egyesült Államok területén, mivel a hadiipari gyártást nem lehet külföldre kiszervezni. A munkanélküliség leszorítása a jelenlegi 8,6 %-ról az Obama-adminisztráció fontos fegyverténye lenne.

A szaúdi légierő köteléke a sivatagban. A megrendelések ötvenezer állást teremtenek

A Fehér Ház a múlt héten állapodott meg véglegesen Szaúd-Arábiával arról, hogy 29,4 milliárd dollár értékben ad el Boeing-gyártású F-15 gépeket. Az üzlet hatalmas volumene mellett a korábbi megállapodások szinte eltörpülnek: az eddigi legnagyobb amerikai fegyverüzlet is csak a harmada volt a mostaninak, amelynek köszönhetően a tervezettnél öt évvel tovább gyártják ezt a géptípust.

A nyolcvannégy darab, legmodernebb technikával felszerelt F-15 szállítása 2015-re várható, további hetvenet 2014-ben felúíjtanak a sivatagi királyság számára, amely elsősorban az iráni nukleáris fenyegetést igyekszik elrettenteni az irdatlan összegű fegyverkezéssel. A szaúdi megrendelés becslések szerint ötvenezer amerikai állást jelent; negyvennégy államból közel hatszáz beszállító részesül a jókora tortából.

A Boeingnek jól megy, de nem jár rosszul a hadügy legfontosabb beszállítója, a texasi Lockheed Martin sem, amely az F-16-osokat gyártja. A Pentagon 600 millió dollárért rendelt ilyen gépeket Omán számára, s a cég december elején kapott egy 835 millió dolláros megrendelést, amelynek keretében tizennyolc darab F-16C/D-t kell építenie Irak számára. Ez azonban még nem minden, lehetséges, hogy Irak további tizennyolc F-16-ost rendel, ezeket már a legmodernebb fegyverzettel, nagy mennyiségű hadianyaggal, alkatrészekkel és kiegészítőkkel, 2,3 milliárd dollárért. Ezt az utóbbi összeget azonban a Lockheed Martin még nem érezheti a zsebében. Könnyen lehet, hogy az amerikai csapatok távozásával Irakban kiújult szektás terror miatt a politika úgy dönt, ebben a helyzetben nem okos dolog további gyilkos eszközökkel felfegyverezni az egymást irtó feleket, különösen úgy, hogy senki sem tudná megmondani, mit hoz az egyre inkább iráni uszályba kerülő Irakban a jövő.

Az ománi királyi légierő felszálló gépe

A harci gépeken kívül a rakétavédelmi rendszer is jó üzlet; az Iránnal szemközt lévő Egyesült Arab Emírségek 3,5 milliárd dollárért rendelt Amerikától ilyen védőernyőt. Ez az üzlet többé-kevésbé már a Lockheed zsebében van, sokat kell azonban még lobbizniuk azért, hogy Tajvan megkapja a maga nyolcmilliárd dolláros rendelését: hatvanhat darab új F-16C/D-t. Rupert Hammond-Chambers, az Amerikai-Tajvani Kereskedelmi Tanács elnöke október óta igyekszik kijárni ezt az adásvételt, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel fog járni, lévén Kommunista Kína érthető okokból igen élénken ellenzi, hogy Tajvan újabb amerikai harci gépekhez jusson. Lehetséges azonban, hogy mégis hozzájuk jut, mert ezt a rendelést kaliforniai, connecticuti, floridai, marylandi, ohiói, texasi és utahi üzemekben gyártanák le, ahol állások jönnének létre, és ezek az államok választási szempontból a legfontosabbak közé tartoznak. A számos országgal, így Pekinggel is a megbékéltetési politikát erőltető Obama-kormányzat azonban egyelőre inkább hajlik arra, hogy kisebb, 5,3 milliárd dolláros üzlet keretében felújítsa Tajvan meglévő 145 darab F-16A/B gépét.

Tajvani F-16-os. Megbékélteti Obama Pekinget is?

Az F-16-osok egy korábbi elnökválasztás idején is fontos szerepet játszottak. George H. W. Bush az 1992. évi kampányban jelentette be, hogy az A/B modellekből 150 darabot ad el Tajvannak, amely a kínai kommunista diktatúra létrehozása óta dacol a pekingi rezsimmel, és a hetvenes évek elejéig az ENSZ-ben az egész Kínát képviselte. Valutatartalékai a legnagyobbak közé tartoznak a világon, a kilencvenes években az ország azon volt, hogy bevásárolja magát az ENSZ-be, ahonnét Kína akaratából van kirekesztve. Az újabb fegyverüzlet fontos próbája lehet az amerikai-tajvani kapcsolatoknak, illetve annak, hogy Barack Obama adminisztrációja folytatni kívánja-e a régi szövetségesek ejtését, és az egyiptomi és a jemeni baráti rezsim után a Kínai Köztársasággal is elhidegülnek-e kapcsolatai.