London – Egy felmérés szerint a legtehetősebb 10% és a legszegényebb egytized jövedelme közti különbség Nagy-Britanniában tizenkétszeres. 1985-ben ez a mutató még “csak” nyolcszoros volt, a fejlett országok többségében most is kilenc az egyhez a mutató. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmér és figyelmeztet.
Az aktív korosztály körében Nagy-Britanniában meredeken emelkedik a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek között. Olyannyira, hogy az OECD államai közül a legrohamosabb tempóban nyílik szét az olló a társadalmi rétegek között. A kutatás szerint ebben az is közrejátszhat, hogy a minőségi oktatás kisajátítása és a tehetős rétegek körében elterjedt „belső házasságok” miatt az átjárás a csoportok között nehézkes, a felső társadalmi körök így könnyen tartják szűk körben kiváltságaikat.
Számszerűsítve: míg a felső 10% éves apanázsa 55 000 font átlagban, addig az alsó tizedé mindössze 4700 font, mely 12-szeres különbséget jelent a két szélsőség között. A kutatás hozzáteszi azt is, hogy a legtöbb, igazságosabbnak tartott társadalomban is folyamatosan nyílik az olló a nyolcvanas évek óta. Az Európán kívüli feltörekvő államoknál pedig, mint Brazília vagy Kína, ez a növekedés egész elképesztő intenzitású.
A tanulmány megállapítja, hogy a legkiemelkedőbb helyzetben a pénzügyi szektorban dolgozók vannak, akiknek jövedelmét nem tépázta meg a gazdasági válság eszkalálódása. Sőt, az ágazatban kiosztott, kimagasló mértékű bónuszoknak köszönhetően ma már a brit társadalom felső 1%-a a pénzügyi szektorból rekrutálódik.
Az egyenlőtlenségek növekedéséért a felmérést végző szervezet nem a globalizációs folyamatokat, sokkal inkább a kormányok szociális politikáját okolja. Azok általában a tehetősebb rétegeknek kedveznek. Míg a közszolgáltatásokra Nagy-Britanniában az utóbbi évtizedben egyre többet szán a mindenkori kormányzat, a rászorulókhoz kevesebb jut el ebből, az adókból és járulékokból pedig egyre kevesebbet osztanak újra.
Mint emlékezetes, Nagy-Britanniát súlyos zavargások rázták meg idén nyáron, amikor fiatalok ezrei gyújtogattak és fosztogattak több nagyvárosban is. Pár hónapja pedig az Occupy Wall Street mozgalom mintájára Londonban is tüntetéssorozat indult a társadalmi különbségek növekedése ellen. Az OECD meg is kongatta a vészharangot; ha a tendencia folytatódik, több államban is erőszakos zavargásokra lehet számítani a jövőkép nélküli, alsóbb rétegekhez tartozó fiatalok között.
Azt hiszem, a britek még nem értek utól minket…
megtudják majd ők is, hogy vigad a magyar :-)
Majd megtudjak lassan ok is, hogy vigad a magyar.
(sirva)
Az arányok nem számítanak,
HA az alsó limit környékén is tisztességgel meg lehet élni, elég a számlákra, lakásrezsire, oktatásra, eüre, ilyesmikre.
Ez a tobzódás az arányokon csak szélsőbalos szkeverés.
Igenis legyen egy csomó nagyon gazdag, rendes emberünk!
Ha a kényszermunkáért kapott 28.5000 ft-ot és a képviselői 750.000 ft-ot viszonyítom (ami ugye nam a csúcs), az arány kb 26 szoros. Igencsak le vannak maradva a szegény britek.
Volt egy pofa angliaban. Ugy 40-eves hippi gyerek lehetet. Kijelentette hogy o szocialista, nem akar dolgozni es amit a tarsadalomtol elvehet vagy talal az az ove. Neki senki se mondja hogy ne cigizzen, de alkoholizaljon ne drogozzon es kulonben is utalja a gazdagokat. Az ismerosom egy holgy ( aki mellesleg) gazdag, megkerdezte tole:
Es amikor oreg leszel es beteg akkor kinek a penzen fognak gyogykezelni, vagy ellatni, vagy etetni. Soha sem fizettel adot, soha sem adtal semmit a tarsadalomnak, utalod azokat akiknek tobb van mint neked es megis a O penzukon fogsz eloskodni.
Az ilyen szegenyek szerintem nem masok mint parazitak, igaz nem szivnak annyi vert mint a politikusok/ugyvedek/Marketingesek vagy Emmberi eroforras kezelek (HR), de akkor is teher az adofizetok nyakan.