London – A magyarok joggal büszkék harcos örökségükre. A magyar harcosok önzetlenül indultak csatába elnyomóik, így 1848-ban az osztrák hadsereg, 1956-ban a szovjetek ellen. Magyarország számára katonailag mindkettő katasztrófát hozott, a katonák bátorságát azonban senki sem tagadhatja, írja a mértékadó brit lap Where’s George? című cikkében.
Magyarország most ismét hadban áll, állítja Matolcsy György gazdasági miniszter. Ezúttal a gazdasági szabadság, a bankok, a spekulánsok és minden ellenségek leghatalmasabbika: a Nemzetközi Valutaalap ellen folyik a küzdelem.
A megfigyelők java úgy véli, Magyarországnak szüksége van arra, hogy az IMF-fel megegyezzen: a kötvénykibocsátás kétéves rekordot döntött, a Moody’s a kormány munkáját a bóvlikategóriába értékelte, a forint az elmúlt három hónapban tizenöt százalékot veszített az értékéből, a központi jegybank pedig arra kényszerült, hogy 6,5 %-ra emelje a kamatlábat.
Matolcsy úr azonban másképp gondolja. A múlt hónapban, amikor a kormány és az IMF kapcsolatáról kérdezték, ezt mondta: „Na már csak azért sem lehet az IMF-re hangolni, mert mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket. Úgyhogy ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát ha nem is rá, de ellene hangoljuk a kormányzati politikát.”
Az effajta sértegetés határozottan nem diplomatikus, minden bizonnyal jól veszi azonban ki magát a parlamenti galérián, az uralmon lévő Fidesz párthoz hűségesek közt, no és különösen Orbán Viktor, a miniszterelnök szemében, aki osztja a minisztere nézeteit, ha kifejezési módját nem is.
Matolcsy úr ezek után alighanem a megfelelő személy lett volna az IMF-vel minden valószínűség szerint a jövő év elején folyamatba teendő tárgyalásokra. Nem csoda, hogy Budapest minden rendű s rangú fecsegői körében ámulatot keltett, amikor a kormány megnevezte a tárgyalódelegáció három tagját: Fellegi Tamást, az elismert fejlesztési minisztert; Rogán Antalt, az Országgyűlés gazdasági bizottságának vezetőjét, Orbán úr lehetséges utódát; valamint Pleschinger Gyula gazdasági minisztériumi államtitkárt.
Nos, hol van György? Tán bevette valahová magát a főnökével, ahol kitervelhetik Magyarországnak a nemzetközi befektetők ellen folytatott háborúja következő szakaszát. Teljesítményével az üzleti, de most már a kormánykörökben is egyre elégedetlenebbek. Szijjártó Péter, Orbán úr szóvivője mégis azt állítja, nincs annak jelentősége, hogy Matolcsy úr kimaradt a tárgyalódelegációból. A miniszterelnök maga szögezte le: „Matolcsy György a jobb kezem. Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani.”
Kivéve talán az IMF-et.
Nem is kell összeget mondani. Olcsóbban is megússzuk. Ingyen is meg lesz csonkítva!
A tolvaj jobbkezét le szokas vagni, ugyhogy van meg remeny, csak jellene meg mar az az ero amelyik ezt megteszi