Az önkormányzatiság einstandolása 2011. november 14. hétfő 17:34 | AN Forrás: nol.hu, parlament.hu

Budapest – A meghirdetett napirend ellenére mégsem lesz zárószavazása annak a kormányzati javaslatnak, amely állami tulajdonba adná a megyei önkormányzatok vagyonát és intézményeit. Ennek az lehet az oka, hogy az ingyenes vagyonátadáshoz szükséges alkotmánymódosítás, a megszavazott sürgős kihirdetés ellenére, a Magyar Közlönyben mégsem jelent meg.

Mintha csak a saját vagyonukról rendelkeztek volna, október 3-án úgy írtak alá megállapodást a kormánypárti megyei közgyűlési elnökök Orbán Viktor miniszterelnökkel, amikor lemondtak a megyék feladatainak és vagyonának döntő részéről. A baj többek között az, hogy akkor, amikor ezt tették, erre még sem törvényi, sem közgyűlési fölhatalmazásuk nem volt az érintetteknek. A miniszterelnök megígérte: utólag előkészíti és egy-másfél héten belül a parlament elé terjeszti az államosításhoz szükséges jogszabályokat.

Bírálták a megállapodást az önkormányzati tisztségviselők és politikusok is. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkára szerint önkényes és törvénysértő a megállapodás, mert a kormány az önkormányzati rendszer törvényi módosítása előtt magához vonja a teljes megyei intézményrendszert és a működtetéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyont. A hatályos önkormányzati törvény egyedül a megyék esetében határozza meg viszonylag pontosan a szubszidiaritás szabályait, vagyis hogy azon a szinten hozzanak döntést valamiről, ahol annak hatásait érzékelik. Ezt veszi semmibe a megállapodás. Gyenesei István egykori önkormányzati miniszter szerint a megyék vagyona, amelynek része a megyeháza és a közintézmények sora, több száz év alatt halmozódott fel, nem kis részben a helyi polgárok hozzájárulása révén. Ezek a javak őket illetik, mégis az állam most egyetlen tollvonással elveszi tőlük. Gyenesei állítja, hogy a közgyűlési elnökök a saját pozíciójuk megőrzése érdekében eladták a megyei intézményrendszert Orbán Viktornak. Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere szerint az a Fidesz államosítja most a teljes megyerendszert, amely négy éven át hisztériázott, hogy az előző kormány veszélyezteti az ezeréves szentistváni örökséget.

Azóta persze több megyében is összehívták az elnökök aláírását utólag szentesítő közgyűléseket, és a szavazógépek mindenhol rendre működnek.

Időközben, a miniszterelnök ígéretéhez híven, benyújtották az önkormányzati vagyon államosításhoz szükséges törvényeket, amelyek tárgyalása összevontan történt a parlamentben. Az egyik egy alkotmánymódosítás – a fülkeforradalom óta sorrendben immár a tizenegyedik –, amely megteremti az alkotmányos felhatalmazást, hogy törvény rendelkezhessen az önkormányzati vagyon ingyenes átadásáról az állam vagy más önkormányzat részére. Ezt az ún. felhatalmazó alkotmánymódosítást november 7-én már elfogadta a parlament. A másik törvényt – amely immár alkotmányos felhatalmazás alapján rendelkezhetne a helyi önkormányzati tulajdon ingyenes átadásáról –, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló törvényjavaslatot a parlamenti honlap szerint ma, november 14-én hétfőn tervezte elfogadni a Tisztelt Ház.

A két törvényjavaslat hatálybalépése esetén 2012. január 1-jétől állami tulajdonná válik a megyei önkormányzatok vagyona, valamint állami kézbe kerülnek a ma még megyei önkormányzati fenntartású intézmények, illetve azok vagyona, az állam pedig átveszi a hozzájuk kapcsolódó közfeladatokat és közszolgáltatásokat. Ezzel együtt az állam a megyei önkormányzatok nagyjából 180 milliárd forintos adósságát is átvállalja. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az alkotmánymódosítás indokolásban azt írja, hogy az adósság elleni harcban a kormány kész az önkormányzatok segítségére sietni, kilátástalan helyzetüket konszolidálni, mert adósságállományuk a gazdasági növekedés egyik korlátja.

Másképpen látják ezt a kérdést és tiltakoznak is miatta az ellenzéki képviselők. Lamperth Mónika MSZP-s képviselő a törvényjavaslatok parlamenti vitája során többek között elmondta, hogy a beterjesztett alkotmánymódosítás, illetve a törvénymódosítás egy hazug állításra épül: nevezetesen, hogy azért kell elvenni a feladatokat és a vagyont az önkormányzatoktól, mert annyira eladósodtak, hogy nem tudják a feladataikat ellátni. Szerinte, ha a feladatellátásra van pénz, akkor az önkormányzatok is el tudják látni, ha meg nincs pénz a feladatellátásra, akkor az állam honnan és hogyan fogja működtetni a megyei intézményeket, „hiszen az államnak is ki kell fizetnie a szállítót, a szolgáltatást, az iskolákat”. „Magyarul: ez az egész kezdeményezés egy hazugságra épül, mert államosítani akarják az egész önkormányzati rendszert, és az önkormányzati feladatellátást meg akarják szüntetni, állami feladattá tenni azt, amit egyébként az önkormányzatok is jól elláthatnának. Ez az alkotmánymódosítás sem szolgál mást, mint a Fidesz hatalomkoncentrációs politikájának kiszolgálását. Magyarországnak előrefelé kellene haladnia, és nem vissza abba a rendszerbe, amikor egy központi akarat végrehajtása volt a feladata, amit egyébként akkor úgy hívtak, hogy tanácsrendszer.”

Lukács Zoltán MSZP-s képviselő szerint a „jóságos kormány” átvállalja az önkormányzatok 180 milliárd forintos adósságát, miközben elveszi a számítások szerint mintegy 1000 milliárdos vagyonát. Az állam úgy vállalja át az önkormányzati intézmények működtetését, hogy ehhez bármiféle plusz forrás a költségvetésben fellelhető lenne.

Kovács Tibor MSZP-s képviselő szerint a kormánypártok az előző ciklusban ellenzékben még „oroszlánként védték a vármegyéket”, most rövid idő alatt „kivégzik a megyei önkormányzatokat, amelyeknek a jövőben már semmilyen feladatuk nem lesz.” A megyék területfejlesztése, mint feladat szóba sem jöhet, hiszen hazai forrás nincs, „az uniós források többségét már elköltötték, akkor meg mi a fenével fognak foglalkozni 2013-ig?” – teszi fel a költői kérdést a képviselő. Kovács Tibor szerint felmerül a gyanú, hogy az államosítás célja, mivel többletforrás híján a finanszírozási problémák megmaradnak, egy későbbi privatizálás, például az egészségügy számos területén. „Mert ha nem lesz elég forrás a működtetésre, tudjuk, ki fogják találni, hogy bizonyos ágazatokat biztosan jobban és hatékonyabban lehet működtetni, ha azokat privatizáljuk, különösen, ha a privatizált cégek a mi holdudvarunkhoz tartozó társaságokhoz kerülnek, mert akkor biztosan nagyon hatékonyan fognak működni.”

Szilágyi Péter LMP-s képviselő a parlamenti vitában elmondta, hogy a „megyék kiherélése zajlik”, a megyei önkormányzatokat gyakorlatilag kiüresítik, statisztaszerepbe kényszerítik. Az önkormányzati vagyon einstandolásának célja sejthető: „a matolcsyzmus bukásának a következményeit ebből is kell pótolni”. „Az önkormányzati vagyon átvétele mögött sanda szándékok húzódnak meg. A napnál is világosabb, hogy itt az eddig védett önkormányzati vagyon felélése következik, párhuzamosan a feleslegesnek ítélt intézmények bezárásával. Az állam által átvállalt feladatok kapcsán az átvett vagyonra vonatkozóan nincsenek garanciák beépítve arra, hogy az átvett vagyon az átvett feladat ellátását fogja szolgálni a jövőben is.”

Bár a törvényjavaslat mai zárószavazását az ülésnap elején levették a napirendről, ne legyenek kétségeink afelől, hogy ami késik, nem múlik. Az önkormányzati vagyon elvételéhez szükséges alkotmányos felhatalmazás előbb-utóbb meglesz. A Fidesz feltett szándéka az önkormányzati vagyon elvétele, az önkormányzatiság felszámolása, a hatalomkoncentráció megteremtése, ehhez pedig nem nagy ár a köztársasági elnök aláírásának bevárása, majd az alkotmánymódosítás kihirdetése a Magyar Közlönyben. Ezt követően jöhet a zárószavazás.