Montreal – Kilencvenhetedik születésnapja volt Nemenoff-Gellért Irmának, de ő ajándékozott, abban a reményben, hogy ajándéka mementó gyanánt szolgál a történelem legsötétebb korszakát illetően.
Irma néni most látta elérkezettnek az időt, hogy az 1944 óta megőrzött csíkos rabzubbonyt egy montreáli Soá-múzeumnak ajándékozza – mint mondta, elsődlegesen a fiatal nemzedékek okulására.
A Montreal Holocaust Memorial Centre-be került darab igazi ritkaság: a Vészkorszakot túlélőkre általában nem az volt a jellemző, hogy őrizgették megpróbáltatásuk e gyűlölt emlékét, sokkal gyakrabban megszabadultak tőle, aki tehette, rabgúnyáját a tűzre vetette.
A felsőtestre szabott ruhadarab inkább vastag ingre emlékeztet, a rabnyelv mégis zubbonynak nevezte el. Szürke-kék csíkos, sötét gombokkal. Zsebeket nem varrtak rá, hogy ne lehessen vele élelmet vagy mást csempészni, az elején látható viszont az U-609 jelzés. Az U betű Ungarnt, Magyarországot jelentette.
Irma néni egy éve határozta el, hogy a múzeumnak adományozza a tárgyat, de hónapok kellettek, mire rászánta magát arra, hogy megváljon tőle. Ez volt az a ruhadarab, amit rendszeresen elővett, ha fel akarta eleveníteni a fájdalmas emlékeket. Ez volt az egyetlen bizonyítéka arra, hogy megjárta Auschwitzot.
Mielőtt a náci és hungarista barbárság tönkretette a fiatalságát
Gellért Irma nénit és első férjét 1944-ben, Magyarország német megszállását követően hurcolták Auschwitzba. A férfit azonnal gázkamrába küldték, az asszonyt munkára szelektálták. Irma néni úgy véli, két dolognak köszönheti, hogy túlélte a haláltábort. Az egyik az volt, hogy több nyelven beszélt, és azon nyomban beosztották tolmácsnak. A másik: gyermektelen volt. A fiatal anyák haltak meg a leggyorsabban.
Irma nénit Auschwitzból Mauthausenbe hurcolták, ott érte a felszabadulás. Később az amerikai kormánynak és az ENSZ-nek dolgozot; új hazájába, Kanadába 1946-ban érkezett meg.
Tiszteletemet küldöm Kedves Irma néni!
Sokáig éltesse még a Jó Isten, egészségben, bánat és szenvedés nélkül!
יום הולדת שמח Irma Néni!
Irmanéni, Schönberg kantátáját ébreszti az emlékezetembe.
Nem teszem fel, nem kell rá emlékezni. Nekünk kell rá emlékezni, akik
nem voltunk ott, hogy soha többé!
Köszönöm a megajándékozott utókor nevében!
Szándéknak szép, de fölösleges, az antiszemitizmus megmutatta, hogy az európai civilizáció legborzalmasabb fejezetéből is képes volt feltámadni, sőt Izrael létének “hála” még tovább is fejlődött, hiszen az emberi jogok mögül folytathatja az uszítást és a gyűlöletet, ha már bánatára nemcsak szellemileg, de fizikailag se ismételheti meg a holokausztot.
Auschwitz-ot elmeselni nem lehet!!!
azt a kint szenvedest,gyotrelmet, at kellett elni hogy ertse valaki is mirol van szo!!
ahhoz kellett hogy srban alljak az un,; zsidorampan 44 juniusaban Dr. Mengele elott Szelekciora varva,ahol a nagypapam,nagymamam,kishugaim,apam,karonulo kistestverkeim jobbra a gazba mentek mig en balra a birkenaui B 1/b ferfilagerbe!
az O.-rokkevalo kegyelme,felto gondoskodasa Legyen Onnel Kedves Irma!!
az enyem meg itt van velem mint orok emlek!!
asher alexander
Kérem ordítson torka szakadtából,hogy ez a gonosz megátalkodott nemzedék is meghallja soha többé SOÁ.A drága Irma néninek pedig még sokk hosszú évet kívánok.
Igen. Nagyon nem mindegy, hogy valaki ott állt a rampán és ott melyik oldalra került.
Mengele egy állat volt…sok szegény ember jobban járt volna ha azonnal megölik őket, minthogy az ő karmai közé kerüljenek, és kínhalált haljanak az ő elmebeteg kísérleti miatt. Olyanokat amiket ő tett emberekkel, azt még állatokkal sem szabad tenni. :-(
Irma néni, Schönberger kantátáját ébreszti az emlékezetembe.
Nem teszem föl, nem kell rá emlékezni. Nekünk kell rá emlékezni, akik nem voltunk ott, hogy soha többé!