Budapest – Egy Beckett-drámából ír operát Kurtág György – közölte a kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző műveit gondozó Editio Musica Budapest promóciós vezetője, megerősítve azt az osztrák lapértesülést, amely szerint a világhírű magyar komponista első operáját 2013-ban, a Salzburgi Ünnepi Játékokon fogják bemutatni.
Az egyik vezető osztrák napilap, a Der Standard – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – pénteken adta hírül, hogy a Franciaországban élő Kurtág György a Salzburgi Ünnepi Játékok leendő új intendánsának, Alexander Pereirának a felkérésére operát ír.
Noha (Pereira) csak novemberben ismerteti terveit, egy s más már ismertté vált. Az a hír járja, hogy Kurtág György az ünnepi játékok megbízásából megírja első operáját – fogalmazott a cikk, amely szerint 2013-ban tartanák az ősbemutatót és a karmester Ingo Metzmacher lehet.
Szitha Tünde az MTI-nek elmondta: egyelőre annyit árulhat el, hogy valóban a 2013-as Salzburgi Ünnepi Játékokra tervezik az ősbemutatót, és hogy az opera Samuel Beckett neves brit drámaíró 1957-ben született műve, A játszma vége alapján készül.
A magyarul Végjáték címen is ismert mű az abszurd színház, az antidráma egyik kulcsalkotása, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását vitte színpadra egy sakkjátszma utolsó lépéseiként.
A lap a Salzburger Nachrichten című tartományi lapra hivatkozva többek között arról is beszámol, hogy megbízatása első évében, 2012-ben a Varázsfuvola új változatát akarja színpadra állítani Pereira. A darabot Nicolaus Harnoncourt vezényli a tervek szerint.
Kurtág György (Lugos, Románia, 1926. február 19.) kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár.
Öt éves korában kezdett zongorázni tanulni, felsőfokú zenei tanulmányait Temesváron kezdte. Itt Kardos Magda – Bartók tanítványa – volt a zongora-, Max Eisikovits pedig a zeneszerzés tanára. 1946-ban aztán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke lett, ahol Kadosa Pálnál zongora tudását, Veress Sándornál és Farkas Ferencnél zeneszerzési ismereteit mélyítette el, valamint Weiner Leókamarazene óráit látogatta. 1951-ben szerezte meg zongoraművészi és kamarazenei diplomáját, négy évvel később pedig lediplomázott zeneszerzésből is. Még ebben az évben Erkel-díjjal tüntették ki. Ezután egy évet Párizsban töltött (1957-1958 között), ahol Marianne Stein tanítványa volt és rendszeresen látogatta Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit . Visszatérve 1960-tól kezdődően nyolc éven át volt az Országos Filharmóniai Társaság korrepetitora. 1967-ben aztán a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Többek között olyan, később nagy hírnevet szerzett előadóművészek is a tanítványai, mint Kocsis Zoltán vagy Schiff András. 1971-1972 között egy évet Nyugat-Berlinben töltött a DAAD Művészprogramjának keretein belül. Nem sokkal hazaérkezése után, 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
1986-ban úgy döntött, hogy elhagyja a Zeneakadémiát, de 1993-ig még korlátozott számban tartott órákat az intézményben. A következő évben tagjai közé választotta a müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti akadémia. Még ebben az évben megkapta a Pierre Monacoi Herceg Alapítvány zenei díját, valamint a Herder- és Feltrinelli-díjat is. Ezután két évre meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe, itt a Berlini Filharmonikusokkal dolgozott. 1994-ben aztán további két kitüntetést ítéltek oda neki: az osztrák kormánytól megkapta az európai zeneszerzőknek járó nagydíjat, valamint Denis de Rougemot-díjat az Európai Fesztiválok Szövetségétõl
A következő évet Bécsben töltötte, ahol komponálási felkéréseknek tett eleget és mesterkurzusokat tartott a Konzerthausban. 1996-ban ismét megkapta a Kossuth-díjat. Még ebben az évben meghívást kapott a Sociéte Gaviniés-tól, a hágai Royal Conservatorytól, az utrechti Muziekcentrum Vredenburg-tól, az amsterdamiHollandiában dolgozzon. Concertgebouw NV-tõl, a Nederlandse Operától, a Schönberg Ensemble-tól, az Asko Ensemble-tól, az Orlando Quartettõl, az Osiris Triótól és a Reinbert de Leeuwtõl, hogy két évig
1998-ban megkapta a zenei Nobel-díjként számon tartott Ernst von Siemens Stiftung díjat, illetve másodszor is oda ítélte neki az osztrák kormány az európai komponistáknak járó nagydíjat. Ezután ismét meghívták a berlini Wissenschaftskollegbe.
A következő évben különböző francia zenei intézmények-fesztiválok hívták meg egy két éves párizsi tartózkodásra (Ensemble InterContemporain, a párizsi Conservatoire, a Cité de la Musique és a Festival d´Automne a Paris). Még ebben az évben megkapta a Tudományért és Művészetért érdemérmet Berlinben, 2000-ben pedig a John Cag-díjat New Yorkban. 2001-ben tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia, valamint ebben az évben megkapta a Hölderlin-díjat is a Tübingeni Egyetemtől. A következő évben feleségével Franciaországban, Bordeaux közelében telepedtek le.
2006-ban nyolcvanadik születésnapja alkalmából a zeneszerzőt egy ötnapos fesztivállal köszöntötte a Budapest Music Center. Még ebben az évben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, majd április 20-án a Louisville University Grawemeyer Díjjal tüntette ki. 2010-ben Kurtág nyerte el a Zürichi Fesztivál Díját.
Jó egészséget, és további sikereket kívánok neki.