Washington/Kabul – A kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása lenne a célja a felek közt kötendő megállapodásnak, a kabuli kormány azonban egyre jobban aggódik 2014 miatt, amikor a tervek értelmében hazamennek az amerikaiak, és erős biztosítékokat szeretne.
Az Egyesült Államok keresi a módját, miként csökkenthetné az Afganisztánnak nyújtott támogatást, különös tekintettel az amerikai gazdasági bajokra. Az amerikaiak szerint az új egyezmény arra hivatott, hogy eloszlassa a kabuli kormány aggodalmait, elismerik ellenben, hogy az afgánok sokkal konkrétabb szerződést szerettek volna, nem beszélve arról, hogy ha alá is írják a szerződést, az voltaképp kikényszeríthetetlen lesz.
Kabul részletes garanciákat szeretne, Washington viszont valamiféle homályos szándéknyilatkozatot. Az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások alaposan megterhelik a két ország különösebben jónak amúgy sem mondható viszonyát. A tárgyalások következő körére feszült légkörben kerül sor a következő napokban az amerikai fővárosban.
A dokumentum elvileg arról szól, hogy Amerika 2014 után sem hagyja magára a kabuli rendszert, ugyanakkor feljogosítja az Egyesült Államokat a terrorelhárító, a kábítószer elleni, valamint a kiképző tevékenység folytatására. A cél az, hogy az egyezményt sikerüljön megkötni még decemberig, amikor Németországban nemzetközi konferenciát tartanak Afganisztán jövőjéről.
Egyelőre tisztázatlan, mekkora amerikai erők maradnak az országban (minimum húsz-, maximum negyvenezer főről esett eddig szó), és lesznek-e amerikai katonák az afgán kormányerők által ellenőrzött bázisokon; mi lesz a sokat vitatott éjszakai rajtaütésekkel; afgán vagy amerikai erők foganatosítják majd a letartóztatásokat; az Egyesült Államok hosszú távon mekkora szerepet akar vállalni az afgán kormány, az oktatás, az egészségügy fenntartásában. Az sem tisztázott, meddig kell még az amerikai adófizetőknek állniuk az afgán biztonsági kiadásokat, amelyek 2014-ben a tervek szerint nyolcmilliárd dollárra rúgnak majd.
Hamid Karzai elnök egy sor kikötést szeretne a szerződésbe foglalni: az amerikai erők ne folytathassanak a jövőben éjszakai razziákat, a börtönöket afgánok vezessék, az Egyesült Államok afgán földről ne indíthasson műveleteket harmadik országok ellen (mint tette azt például Oszama bin Laden pakisztáni kivégzése alkalmával).
Az afgán haderő is benyújtotta a maga kívánságlistáját, többek közt F–16-os harci gépeket és Abrams harckocsikat szeretnének. Az amerikaiak szerint azonban az afgánok nem készültek fel ezeknek az eszközöknek a kezelésére.
Mákvirág lesz az ellentétel? :D
Na ne!
Aztán az Ebremszeket jól eladják a falusi haduraknak , azok meg busás haszonnal továbbítják a táliboknak.
Had legyenmá nekik is.
Azért ahhoz arc kell, hogy a végtelenül korrupt afgán kormányzat és ugyanennyire hasznavehetetlen és demoralizált katonaság ilyeneket kérjen. Természetes, hogy szabadulni akarnak a megszállástól, és ehhez persze szükség van ahhoz, hogy a terrorelhárítást legjavát is maguk végezhessék el, de ahol több száz tálib egy alagúton keresztül képes kiszökni börtönéből, sőt utóbbiakat kenőpénzért még szabadon is engedik vagy átadják Pakisztánnak, nos ne legyenek ilyen követelőzők. Az afgán nép pedig lépjen legalább a XX. századba, hogy végre egységes államként lehessen értelmezni, ezzel nagyban biztosítva a jenkiket, hogy a Talibán nem fog azon nyomban hatalomra kerülni megint, ahogy az utolsó harcra fogható katonájuk is elhagyja az országot.
…
Én nem sok jóra számítok.