A héten történt szavazásokkal azt gondolhattuk, célegyenesbe fordult az új egyházügyi törvény, a tegnapi napon viszont további módosító javaslatokat nyújtottak be a parlamenti képviselők az Országgyűlés elnökének. A módosító javaslatok arról szólnak, hogy mely egyházak kerüljenek le az elismert vallási közösségek listájáról még a véglegesítés előtt.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslathoz további hat zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtottak be a tegnapi nap folyamán a parlamenti képviselők. Többek között Harrach Péter és dr. Lukács Tamás, az új egyháztörvény benyújtói, olyan javaslattal állnak elő, amely szerint további vallásfelekezeteket javasolnak törölni a törvény 1/C számú mellékletéből, az egyéb korrekciók mellett.
A módosító javaslat szerint a következő egyházak kerülnének törlésre az elismert egyházi közösségek közül: Magyar Iszlám Közösség, Magyarországi Muszlimok Egyháza, Keresztény Család Gyülekezet, Magyarországi Baha’i Közösség, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Örmény Apostoli Ortodox Egyház, Magyarországi Szabadkeresztény Gyülekezet, Őskeresztény Apostoli Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Bét Orim Reform Zsidó Hitközösség és a Shalom Bibliai Gyülekezetek.
A javaslat szerint a nevesített egyházak tényleges társadalmi szerepét veszik figyelembe, valamint azt, hogy vélelmezetten megfelelnek az egyházi státuszhoz szükséges feltételeknek. Feltételezések szerint ma több mint 300 egyház létezik Magyarországon, ebből 185 szerepel az 1%-os adófelajánlás listán, a jelenlegi törvényjavaslattal már lecsökkentenék az egyházak számát 44-re. Most további egyházaktól terveznék elvenni az egyházi státuszt. Melyik egyház lehet így biztos abban, hogy tényleg elismert felekezet lesz? Ki lehet biztos abban, hogy a javaslatban szereplő egyházak közül nem törölnek-e további egyházi közösségeket?
Mi lesz az emberek vallásszabadsághoz fűződő jogával, ha hagyjuk, hogy egy tollvonással a létező egyházak státuszát visszamenőlegesen megszüntessék? A múltban is többször találkozhattunk a vallásszabadság korlátozásával. A mondás igaz: a történelem ismétli önmagát.
Szerintem ez a kérdés nem a vallásszabadság kérdése, nem tiltanak be egy kis vallásközösséget sem, csak az állam nem támogatja pénzzel.Ez politikai kérdés, pont az anyagi támogatás szelekciója mutatja, hogy az állam a vallást használja céljaira, vagyis nincs elválasztva az állam és egyház. Szerintem egyik egyházat sem kellene támogatni, vagy mindegyiket, ha már…Nem tudom, hogy ez máshol hogy van.
A Európai Unió és az egyház – Nemzeti Erőforrás Minisztérium2009. okt. 27. – Összefoglaló az Európai Unió vallásszabadsággal, …
http://www.nefmi.gov.hu › Egyház – Tárolt változat – Hasonló
Ország neveFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat – Gyorsnézet
2011. jún. 10. – összességében megfelel az Európai Unió országaiban működő gyakorlatnak és …. egyház kap az adórendszerben közvetlen támogatást. Az állami …
http://www.policysolutions.hu/…/Új%20egyházi%20törvény%20Magyarországon.pdf
Összefoglaló
Magyarország
A vallástörvény tervezete az EBESZ térségében a legelnyomóbb törvényt hozná létre
2011. június 10-én négy kereszténydemokrata (KNDP) parlamenti képviselő beterjesztette a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény javaslatát (a továbbiakban: törvényjavaslat). 2011. június 14-én, tehát négy nappal a javaslat benyújtása után a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága jóváhagyta és megszavazta annak az Országgyűlés plénuma elé terjesztését a vita lefolytatása és elfogadás céljából. A tervek szerint július 11-én a képviselők szavazni fognak a törvényről.
Ezen jogszabály elfogadása súlyos visszalépést jelentene a magyarországi vallásszabadság terén. A törvényjavaslat ellentmond az EBESZ, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az ENSZ követelményeinek, mert egyértelműen hátrányos megkülönböztetésben részesít egyes vallási kisebbségi csoportokat.
A javaslat a legelnyomóbb típusú vallástörvényt hozná létre, és a jogalanyokat rendkívüli módon terhelő bejegyzési rendszert eredményezne az egész EBESZ térségen belül. A legfelháborítóbb rendelkezések közül az alábbiak említendők.
Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat többfokozatú állami elismerési rendszere teljes mértékben összeegyeztethetetlen az alapvető emberi jogokkal, mivel az ellentmond az egyenlőség és a diszkrimináció-mentesség elveinek. A javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek visszamenő hatállyal célzottan megfosztanának számos kisebbségi vallási közösséget az egyházi státustól még akkor is, ha egyébként hosszú éveken keresztül ilyenként voltak bejegyezve. A visszaható hatályú rendelkezések a törvények uralma elvét és a vallásszabadságot sértik. A törvényjavaslat „kivezetne” a nyilvántartásból olyan kiválasztott kisebbségi vallási csoportokat, amelyek az 1990-es vallástörvény elfogadása óta vallásként vannak regisztrálva, miközben megengedné, hogy a kedvezményezett vallási szervezetek megtartsák bejegyzett státusukat és élvezzék mindazokat a jogokat, amelyek az ilyeneket megilletik a törvényjavaslat szerint.
Jelenleg több mint száz olyan vallási szervezet van nyilvántartva, amelyeket visszamenőleg megfosztanának egyházi státusuktól, és törölnék bejegyzésüket, amennyiben ezek a rendelkezések törvényerőre emelkednének.
Másodszor, a nyilvántartásból törölt szervezetek nem használhatnák az „egyház” elnevezést, elvesztenék ezen jogállásukat, amennyiben újra nem regisztrálják őket az igen megterhelő bírósági eljárásban. Ezen túlmenően: a kisebbségi vallási csoportokat csak akkor lehet újra bejegyezni, ha kielégítik azokat a túlzott követelményeket, amelyek szerint például legalább 20 éve kell Magyarországon szervezett formában létezniük, és legalább 1000 tagjuk kell hogy legyen. Ezek az elvárások láthatóan arra tett kísérletként értelmezhetők, hogy elnyomják a kisebbségi vallások szabadságát az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatainak és az EBESZ követelményeinek ellentmondva.
Harmadszor: a törvényjavaslat a vallási tevékenység olyan leszűkített fogalmát tartalmazza, ami a zsidó-keresztény felfogáson alapul, és nincs összhangban azzal a szélesebb meghatározással, amit az ENSZ, az EBESZ, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága alkalmaz, és amelyek olyan nemzetközi jogi normákból következnek, amelyeket Magyarországnak is követnie kell.
Mindezeken túlmenően a törvényjavaslathoz csatolt listáknak megfelelően a kormány attól függően ismer el egyes vallásokat, hogy azok 1. mennyiben vannak jelen Magyarország történelmében, 2. a kormány vélemények szerint mennyire szolgálják a „közjót”, 3. milyen kapcsolataik vannak a világon elterjedt vallási mozgalmakkal. Ezek a szempontok önkényesek és lényegüknél fogva diszkriminatívak. Nincs olyan ismérv megjelölve, amely alapján eldönthető volna, hogy miért kerültek be egyes vallások a 2. vagy 3. kategóriába. Sok olyan vallási kisebbség szolgálja a közjót vagy kapcsolódik a világon elterjedt vallásokról, amelyeket a listákról önkényesen kihagytak.
Ez a kirekesztő megközelítés összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának az emberi jogok alkalmazására vonatkozó gyakorlatával, továbbá az Európai Uniónak a vallásszabadság kérdésében követett politikájával, amely szerint „egy demokratikus társadalom elengedhetetlen ismérve a vallási sokszínűség biztosítására irányuló igény”. Ezt, a valódi vallási pluralizmus szükségességén alapuló politikát sértené a vallás olyan szűk értelmezése, ami önkényességre és tisztességtelen hátrányos megkülönböztetésre vezetne az új és kisebbségi vallások kirekesztése miatt.
A törvényjavaslat meghatározásai nem elégítik ki a hivatkozott emberi jogi követelményeket, és számos olyan vallási csoport bejegyzésének a megtagadásához vezetnének, amelyek a szélesebb értelemben vett, az emberi jogi normákon alapuló definíció szerint megfelelnének az előírásoknak.
Negyedszer, azok az ellentmondásos rendelkezések, amelyek visszamenő hatállyal megfosztanának egyes vallási csoportokat a jogaiktól, úgy, hogy a nyilvántartásból törölnék őket, így nem élvezhetnék többé az őket egyházként megillető jogokat és kedvezményeket, amelyek továbbá olyan eltúlzott tagsági és időbeli követelményeket támasztatának velük szemben, ellentmondanak az Emberi Jogi Bíróság, az EBESZ és az ENSZ elvárásaiban rögzített emberi jogoknak. A vallási tevékenység leszűkített meghatározása nem állná ki az emberi jogi vizsgálat, egyáltalában: a jogi vizsgálat próbáját. Ezeket a szabályokat törvényerőre emelkedésük esetén elkerülhetetlenül megsemmisítenék a bíróságok az állam számára elhúzódó, szükségtelen és költséges eljárások végén.
A törvényjavaslat ellentmond az Európai Unió, az Európa Tanács, az EBESZ és az ENSZ követelményeinek. A Bizottság úgy engedte tovább, hogy nem volt megfelelő idő a rendelkezések megvizsgálására és megvitatására. A törvény elfogadása súlyos visszalépést jelentene a magyarországi vallásszabadság terén.
http://religionandpolicy.org/cms/index.php?option=com_content&task=view&id=6921&Itemid=327
Amit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ír, azt én nem tekintem hitelesnek.Elolvasta a Policy Solutions elemzését is…a véleményem változatlan. Még ha nem is nevez meg államvallásként egy egyházat sem az állam, ameddig pénzt osztogatnak, addig egyház és állam nincs szétválasztva.
Az én véleményem szerint az államnak pontosan 0 Ft támogatást/kedvezményt kellene adnia az egyházaknak. Minden egyházat tartsanak el szépen a hívőik.
“Minden egyházat tartsanak el szépen a hívőik.”
Már régen “kihaltak” volna az egyházak, ha így lenne. Rengeteg láthatatlan pénz fordul meg az egyházaknál.
Kedves proaktív! Ha kihalnak, hát kihalnak. A vallást egyház nélkül is lehet gyakorolni. Sehol sem olvastam, hogy áldozni, csak arany gyertyatartók mellett lehet. A tömjén is drága – meg minek is? A “kis egyházakat” el tudja tartani egy maréknyi hívő? El. A nagy egyházakat százezrek sem? Talán a hitükkel van baj. Vagy az egyházzal? Németországban az egyházi adót az állam szedi be – attól, aki az adott felekezetbe vallónak regisztrálja magát. De csak azoktól. Néhány ismerősöm nem túlzottan nagy barátja a református és a katolikus egyháznak. Őket meglehetősen felháborítja, hogy az adójuk ezen egyházak zsebébe vándorol. Ráadásul, a támogatásból kirekesztett egyházak hívői is fizetnek adót. Úgyhogy hagyjuk ezt a kihalnak rémhírt. Majd eladnak néhány autót meg ingatlant. Van ott elég. Ha meg kihalnak? Hát hagyná ezt az úr?
Engem onnan torol, ahonnan csak akar!
Soha nem fuggtem tole, soha nem adott, de nem is kertem tole semmit!
Az eletemet elveheti, a hitemet soha!
….Itt a vilåg fejedelme, de nincs enbennem semmije!…
Azért elképzelem azt az állapotot, ahogy az egykori római birodalom szedi az adót és húsz év után ezer főre szépen elkezd csordogálni valamilyen támogatás Péter és Pál és a többiek által fémjelzett mozgalomba…. Valóban, ha valmi azért hal ki mert nincs állami támogatása (hitéletről lévén szó) akkor annak talán jobb is ha kihal. És ezt nem lehet menteni a különböző jótékonysági egyházi szervezetek fönntartásával sem. Onnan kezdve, hogy az állam ezeknek a hóna alá nyul elkezdődött az összekapcsolódás…..
A Bét Orim elismerése elég rossz vicc a maga tizenöt és fél tagjával, de annál sokkal rosszabb a muzulmán egyházak bármilyen elismerése. Ennek nem lenne szabad megtörténnie.
Ahhoz, hogy a bét orimba betérjen valaki, lehet, hogy kell hat év ha éppen angliában él, és akkor se biztos, hogy három emberen kivül, másnak is joga lesz hogy eltemessék a világon.