Magánéletünkbe is beleszólhatna a munkáltató 2011. július 28. csütörtök 15:43 | AN

Budapest – Akár egy vasárnapi fröccsözés vagy a „nem megfelelő” ruházat is ok lehet a kirúgásra az új Munka Törvénykönyve szerint, ha a munkaadó úgy gondolja, hogy ezzel az érdekeit sértettük – olvasta ki a gumiparagrafusoktól hemzsegő tervezetből az MSZOSZ elnöke és egy munkajogász.

Szabadidőnkben sem lesz mindegy, milyen magatartást tanúsítunk, viselkedésünkkel, öltözködésünkkel „sértjük”-e munkaadónk érdekeit, netán egy árnyas teraszon, baráti társaságban fogalmazunk meg kritikát főnökünkről – az új Munka Törvénykönyve (mt) tervezete szerint ezek ugyanis akár rendkívüli (illetve az új terminológia szerint: azonnali hatályú) felmondást is eredményezhetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által közreadott tervezet nyolcadik paragrafusában ugyanis jelentősen

kiterjesztették a „munkáltató jogos gazdasági érdekeinek megsértése” eseteit. A hatályos törvényszöveg eddig erről egy mondattal szólt: „A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné”.

Az NGM ehhez még két bekezdést fűzött. Ezek szerint „a munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”. Illetve: „a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonyra való tekintettel nem korlátozható, ha a vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze”.

A hvg.hu által megkérdezett munkajogász szerint az, hogy a tervezet a magánéletre is kiterjesztené a törvény hatályát, aggályos, főleg azért, mert olyan gumiparagrafusokról van szó, amiket nehezen lehet értelmezni. „Ha életbe lépne ez a szabályozás, akár akkor is szabályt sérthetnék, ha egy komoly vállalat vezetőjeként nyilvánosan spiccesre innám magam egy vasárnap délután, vagy éppen – a munkáltatónak a munkavállaló megjelenésével kapcsolatos elvárásával szemben – rövidnadrágban, strandpapucsban sétálgatnék a Margitszigeten” – mondta Hadnagy József, aki szerint ha ebben a formában lép életbe a szabályozás, évek alatt megszülető bírósági ítéletek sorára lesz majd szükség, hogy kikristályosodjon, mit lehet ezeken a szabályokon érteni.

Ugyanettől tart Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is. „Érezzük a szándékot a jogalkotó részéről, hogy egyértelműbb szabályokat teremtsen, de sajnos pont az ellenkezőjét sikerült elérni: ha ebben a formában lépne hatályba a szabályozás, az rengeteg jogvitához vezetne” – mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke nem érti például, mit jelent a „munkaviszonyon kívül” kifejezés: „ha megszűnt a munkaviszonyom, akkor sem kritizálhatom az előző főnökömet? Ebben az esetben hogy rúghatnak ki? Ha viszont munkaviszonyban állok, akkor ez nem vonatkozik rám? Értem én, hogy a munkaidőn kívüli időszakra akartak itt gondolni (ez kiderül az indoklásból), de a szöveg nem erről szól”. A tervezet 179. paragrafusa szerint pedig akár kártérítésre is kötelezhető a munkavállaló a szabadidejében „elkövetett” tetteiért, „ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható”.

„Ezek a paragrafusok jól illusztrálják a kormányzati szándékot, hogy alapvetően a munkaadók érdekei szerint szabályozzák újra a munka világát, a munkavállalók kárára. Ez a szemlélet számunkra még akkor is elfogadhatatlan, ha néhány pozitív elem is van az új mt-ben, például az, hogy végre kimondták: a munkavállalók személyhez fűződő jogait tiszteletben kell tartani” – mondta a hvg.hu-nak Pataky Péter.

A szakszervezetek jelenleg is folyamatosan egyeztetnek arról, milyen választ adjanak az NGM tervezetére.

A parlamentre is vonatkozik?

Az Országgyűlés elnöke kidolgoz egy olyan szabályzatot, amely világos, kiszámítható rendelkezéseket és szankciókat is tartalmaz a parlamenti képviselők plenáris ülésen való viselkedésével kapcsolatban.

Kövér László szerint ugyanis az elmúlt időszakban a parlament plenáris ülésén több képviselő viselkedésével, megszólalásával írott és íratlan szabályokat hágott át – tájékoztatta az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság csütörtöki tanácskozását követően az MTI-t. Altorjai Anita elmondta: ez a kérdés annak kapcsán vált aktuálissá, hogy Novák Előd, a Jobbik képviselője június 27-én hangosbeszélőn szólalt fel a plenáris ülésen.
Kövér László a szabályzat szükségességét néhány képviselő magatartásával indokolta. Szerinte például Novák Előd „atipikusan” viselkedett az Országgyűlésben; a parlament elnöke a házbizottsági tanácskozáson azt kérte a jobbikos képviselőtől, hogy „hagyjon fel az ilyen magatartással”.

Augusztustól nincs füstölés a Parlamentben

Bár a vonatkozó jogszabály csak 2012. január 1-jétől tiltja a dohányzást a középületekben, az Országgyűlés elnöke már augusztus közepétől megszünteti a cigarettázási lehetőséget az Országházban. Kövér László, a parlament elnöke ezt csütörtökön, a házbizottság ülésén jelentette be – tájékoztatta az MTI-t Altorjai Anita.
Az Országgyűlés sajtófőnöke elmondta, hogy a házelnök döntése értelmében az Országház épületében augusztus 15-től megszűnik a dohányzóhelyiség használatának lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a Parlamentben nem, csak az épület körül, illetve az Országház udvarán kijelölt helyeken lehet majd dohányozni – közölte. Az Országgyűlés nemrégiben fogadta el a nem dohányzók védelméről szóló jogszabályt, amelynek értelmében jövő év január 1-jétől a közintézményekben és azok 5 méteres körzetében nem lehet rágyújtani.

Novák Előd válasza Kövér Lászlónak

Kövér László rendpárti elmozdulását üdvözli a Jobbik, de a házelnök figyelmébe ajánlja a nemzeti ellenzék további javaslatait: a képviselők számára az alkoholfogyasztást és a szemetelést is meg kéne tiltani, valamint érvényt kellene szerezni a mobiltelefon-használat tilalmának és a képviselők kötelező jelenlétének a vitákon is. A parlamenti zsibvásár bemutatásához a robotkamerákon kívül be kellene engedni végre a híradósok jelenleg kitiltott kameráit is az ülésterembe.
Már a csütörtöki Házbizottságban jelezte a Jobbik frakcióigazgatója, Farkas Gergely, hogy annak okait is meg kéne vizsgálni, miért volt szükségem a kézi hangosbeszélő használatára az ülésteremben: a szavazások előtti záróvitában hétfőn esténként olyan hangzavar van, hogy sokszor nem lehet hallani a rendszerint ellenzéki felszólalót az ülésteremben. A levezető elnökök nem tudnak csendet teremteni, ezért is adtam át a házvezetésnek egy éve szimbolikusan egy karikás ostort, hogy a nemzet templomából zsibvásárt csináló kufárokat kikergessék. A Jobbik teret biztosítana az Országgyűlésben az alternatív közvetítéseknek, vágóképeknek, hiszen a plenáris ülésen minden közügy, még a keresztrejtvényfejtés, a számítógépes játékok, az étkezés és a szeméthegyek is.
Az álláshalmozó politikusok miatt a plenáris vitákon rendszerint csak egy-két tucat honatya van jelen még nappal is, hiába ír elő a Házszabály kötelező részvételt minden képviselőnek. A normális emberi léptékkel teljesíthetetlen, szünet nélküli, hajnalokig tartó napirendért az azt megszavazó kormányoldal felelős, mely így próbálja éjszakánként a kényes vitákat és annak közfigyelmét elkerülni. Nem is erőltetik meg magukat: a hétfő esti szavazások után megkezdődik számukra a hosszú hétvége. Még felháborítóbb a bizottsági ülések gyakorlata, ahol már a szavazati jogot is át lehet adni; ezért nem vett részt pl. Kósa Lajos egyetlen bizottsági ülésén sem tavaly november 10. óta, még ha formálisan előterjesztője is volt valamely kormányzati javaslatnak.
A zárószavazás előtti módosító javaslatokkal a kormányoldal rendszeresen és durván megsérti a Házszabályt, a jogalkotást megcsúfolva, a szakbizottságot megkerülve, érdemi vita nélkül szavaztatnak meg komoly tartalmi változtatásokat, szinte még az elolvasásra sem biztosítva időt. Amit azonban Kövér László házszabályszerűnek ítél, az megfellebbezhetetlenül az, így tilthatta ki Toroczkai Lászlót is az Országgyűlésből, minden előzetes figyelmeztetés hiányában is. Ez ügyben Vona Gábor másfél hónapja írt panaszlevelére semmilyen válasz nem érkezett a házelnöktől, többszöri érdeklődésre sem.
Ahogy a politikai álláshalmozás és a mentelmi jog mögé bújás, úgy a parlamenti alkoholfogyasztás is csak a Jobbik képviselői számára tiltott, így a Szent Koronára nyíló büfében ülések közben is rendszeres a borozgatás. A nemzeti ellenzék azonban bízik abban, hogy jó példával járva elől gyökeres változást hozhat az Országgyűlés méltóságának megteremtése érdekében.