Budapest – Az értelmiségi, ha függetlenségét feladja, szellemi szakmunkássá válik, aki azt teszi, amit a hatalmasság diktál. Orbán a szellemi szakmunkásokat kedveli. A végső szó azonban a közönségé, amely a teljesítményt teremtő szabadságot díjazza. Így a cenzorok előbb vagy utóbb buknak, hogy mikor, az a közönség erején múlik – írja a facebookon Gyurcsány Ferenc.
„Az értelmiség, ha akarja, ha nem, ha bevallja, ha nem, politizál. Témaválasztásával, függetlenségének őrzésével, azzal, hogy mire használja intellektuális erejét. Amikor ezt a függetlenséget feladja, akkor elvész értelmiségi lenni, és szellemi szakmunkás lesz, ki azt teszi, amit a brigádvezető (a politikai hatalmasság) diktál” – írja Gyurcsány Ferenc újabb jegyzetében a facebookon. Mozartot említi példaként, aki saját állítása szerint nem politizált, mégis titokban egy olyan zeneművön dolgozott, amelynek alapjául szolgáló történet II. József tiltólistáján szerepelt. A művészet szabadságáért hajlandó volt a nagyhatalmú uralkodóval is szembeszállni. És mint tudjuk, végül megszületett a mű, a Figaro házassága.
Orbán rendszere a szellemi szakmunkásokat kedveli. Látni, sokan nem tudnak ellenállni a hatalom nyomásának, vagy lekenyerező ajánlatának. De „míg egyik-másik értelmiségi megfenyegethető vagy éppen megvehető, addig az értelmiségi teljesítmény közönsége biztosan nem. (…) Márpedig a végső szó az övék” – írja Gyurcsány Ferenc. Mert nem lehet megvenni a közönség tetszését, lelkesedését, elismerését. A közönség „a művészet alárendeltsége helyett a teljesítményt teremtő szabadságot díjazza”, amivel akkor is politizál, ha nincs vele tisztában. „Így aztán a cenzorok, a despoták buknak” – írja Gyurcsány Ferenc. Hogy mikor, az a közönség erején múlik – teszi hozzá.
Újabb kiváló bejegyzés – melegen ajánlom a fanyalgóknak:
http://www.facebook.com/notes/gyurcs%C3%A1ny-ferenc/milyen-b%C3%A9k%C3%A9t/231600106872459
Kb. erről írtam fentebb – csak ez sokkal jobb!
:-)
“Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mekkora személyes kockázatot tud vállalni a Fidesz elleni küzdelemben. Ebben nem lehet kívülről beleszólni. De téved, aki azt hiszi, hogy a Fideszt le tudja győzni pár tucat pártpolitikus. Ha nincs mélysége a társadalmi, politikai ellenállásnak, a küzdelemnek, akkor győzni se lehet, később meg sikeresen kormányozni sem.
És hadd tegyek hozzá még valamit. Nem lehet otthon ülve várni a győzelemre és remélni, hogy a győzelem után majd szükség lesz ránk. Most van szükség mindenkire. Magunkban fortyogni, baráti társaságban odamondogatni nem elég. Sajnálom, de nem mondhatok mást, mint hogy mindenkinek meg van a maga dolga Orbán rendszerének legyőzésében.”
Gyurcsány írta, de nekem ugyanez a véleményem! És sajna ezek a kommenteléseink a fenti “Magunkban fortyogni, baráti társaságban odamondogatni ” kategóriába tartoznak. Ebből változás nem lesz! Nem érzitek ezt? Valami konkrétot kellene már lépni! De itt jön az örök kérdés, hogyan, mit? Egy karizmatikus vezető személyiség kellene , aki megadná az elméleti irányt (ilyen talán a Gyurcsány), de kell, hogy a gyakorlatot is megmutassa, akit lehet követni, akár az utcán is! (Sajna ebben a Gyurcsány sem az igazi, -még?)
OKI:
A pálya ott van, persze, de a korlátaimmal is tisztában kell lennem.
Nyúl György: Egyetértek. A hatalom mellett vagy ellen: ügyetlenül fejeztem ki magam. Az a lényeg, hogy nem feltétlen az aktuális hatalom mellett.
Viszont nem tartom seggnyalásnak, ha a hatalom mellett áll az értelmiségi, amennyiben az aktuális hatalom viselkedése eléggé egybeesik elveivel.