Győr – Üres a győri Frigyláda – erről győződhetett meg az a mintegy félszáz újságíró és érdeklődő, akik jelen voltak csütörtökön, amikor a város központjában álló szoborról leemelték a bő negyed évezrede ott álló alkotást.
Kevéssel tizenegy óra után kezdték egy daruval leemelni a mázsás fémtestet, majd az azt tartó angyalokat a kőszoborról. A mintegy félórás művelet végeztével a restaurátorok azonnal le is emelték a láda fedelét, amelyben csupán pókhálókat láttak az érdeklődők.
A XVIII. században emelt szobrot október közepére 15 millió forintból újítja fel a városüzemeltetést végző önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt., a járulékos munkálatok további egymillióba kerülnek.
A társaság munkatársai az összesereglett újságíróknak arról beszéltek: a régóta esedékes munkákat azért időzítették mostanra, mert a környező utcák most folyó felújítása után nem engednének nehéz teherjárműveket a burkolatra. Márpedig azok nélkül elképzelhetetlen a fémelemek le- és visszaemelése.
A győri Frigyláda története 1730-ra nyúlik vissza, amikor egy álnéven és bigámiában élő katonaszökevényt próbáltak a jezsuita kolostorból a Püspökvárba szöktetni, hogy ott rejtőzhessen el. A ministránsruhás férfit azonban felismerték a körmenetben, a kitört dulakodásban pedig a földre esett és összetört az oltáriszentség. Ezen a helyen – istent kiengesztelendő – az uralkodó, III. Károly emeltette a szobrot, Antonio Corradini alkotását.
A művet korábban két alkalommal – 1862-ben és 1925-ben – restaurálták, ám az erről szóló források oly hiányosak, hogy a csütörtöki leemelés után a győri Xántus János Múzeum ott nézelődő vezetői is csak találgatták Somogyi Tivadar alpolgármester társaságában, melyek lehetnek az eredeti, és melyek a kopás, rozsdásodás miatt pótolt részek.
Jobb így. Ha találnak valamit, mindenki bejelentkezett volna. A város, mind a 14 elismert egyház, a Habsburgok, a Fidesz, stb.
Pedig abban tartottam Lajos-aranyaimat !
( Már semmilyen rejtekhely sem számít biztonságosnak )
A poénokon túl, bár lenne rengeteg hasonló emlékünk, szobrunk.
Ebből a korból mi marad? Egy csomó nevét vesztett közterület, eleve romnak épített épületek, és persze az ízléstelen milenneumi szobroncsok.
…vagy valami más is volt benne, csak nem nekik!
Egyéb történelmi “frigyládáink” többsége hasonlóan tartalmas.
Az egyik kedvencem Jurisics kőszegi kapitány esete a törökkel Nemeskürty “Ez történt Mohács után” c. könyvében.
Ego :
Nade mitörtént Mohács után ??
Kiszállt az ÁNTSZ mert romlott volt a piláf ?