Budapest – Az Országgyűlés finanszírozta tanulmányainak német és angol nyelvre való átültetését a Fidesz ma megválasztott alkotmánybírája. Kisgazda képviselőként a választási reform kidolgozásával megbízott parlamenti bizottságot másfél évig vezető Pokol Béla a testület szakértői keretéből saját írásai népszerűsítésére, köteteinek felvásárlására is sokat költött.
A radikális nézeteiről ismert jogfilozófus elfogadhatónak tartja az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést és szerinte az Alkotmánybíróságnak túl nagy hatalma van. Ha Pokol szerint van cigánybűnözés, akkor a közpénz magáncélra fordítása vajon nem pokoli bűnözés?
Tanulmányainak, korábbi írásainak terjesztésére, népszerűsítésére, német és angol nyelvre való lefordítására használta a Fidesz jelenlegi alkotmánybíró-jelöltje, Pokol Béla azt a parlamenti eseti bizottságot, amely 1999 és 2000 között a kisebb országgyűlés kialakításán dolgozott. A Független Kisgazdapárt (FKgP) képviselőjeként a testületet irányító Pokol a bizottság szakértői keretéből finanszírozta szakmai előremenetelét. Az Országgyűlés irattárában fellelhető megrendelőlapok és számlák szerint az eseti bizottság elnöke a parlament költségvetéséből elkülönített szakértői keret egy jelentős részét korábban született jogelmélet-tanulmányainak, köteteinek felvásárlására, illetve szakfordítására költötte.
A Szegedi Egyetem Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékét 1993 óta vezető jogfilozófus 1995 és 2002 között aktívan politizált. 1995-ben Torgyán József kisgazdavezér tanácsadója lett, majd 1998 és 2002 között FKGP-s országgyűlési képviselőként az alkotmányügyi bizottság elnöke volt. Ennek a testületnek albizottságaként működött 1999 márciusa és 2000 decembere között a Választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság, amelyet szintén Pokol Béla vezetett.
Az Országgyűlés irattárában fellelhető megrendelőlapok és számlák szerint az eseti bizottság elnöke a parlament költségvetéséből elkülönített szakértői keret egy jelentős részét korábban született jogelmélet-tanulmányainak, köteteinek felvásárlására, illetve szakfordítására költötte.
Az eseti albizottságot 1999-ben azért hozta létre a parlament, mert a kormánypártoknak - különösen a Fidesznek - már akkor is fontos célkitűzése volt a képviselők számának csökkentése, a kisebb Országgyűlés kialakítása, ehhez pedig hozzá kellett volna igazítani a teljes választási rendszert is. A Választási rendszer reformját előkészítő albizottság 14 alkalommal ülésezett, ám a pártok elképzelései olyan távol álltak egymástól, hogy végül nem sikerült kompromisszumos megoldást kidolgozni, végül a kérdés lekerült a parlament napirendjéről.
A bizottságok működését az Házszabály szerint az Országgyűlés Hivatala finanszírozza külön - rendszerint egy-két milliós - keretet biztosítva külső szakértő bevonására, és az adott témában berendelt, a döntéshozatalt előkészítő, az egyes részletkérdéseket megvilágító szakmai anyagok, javaslatok kifizetésére. Az 1999 és 2000 között működött albizottság által vizsgált témával legfeljebb érintőlegesen foglalkoztak azok a jogelméleti vagy -történeti tanulmányok, amiket Pokol korábban írt és amiket beszereztetett. Ugyanakkor azt sem tudni, hogy az angol vagy német szakfordítások mennyiben segítették az eseti testület munkáját.
Radikális nézetek
Pokol Béla jelölése vitát váltott ki a parlamentben, és jogvédő szervezetek is élesen bírálták a Fidesz szándékát. A Magyar Helsinki Bizottság június 23-án nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához. A jogvédő szervezet idézi Pokol egyik tavalyi írását, melyben a koalíciós pártok jelöltje elfogadhatónak tartja az olyan hátrányos megkülönböztetést, amely pusztán az érintett etnikai hovatartozásán alapul.
A Pokol az 1990-es évek közepén elsőként használta a „cigánybűnözés” kifejezést. Új Magyarország nevű napilapban 1997-ben megjelent írásában kifogásolta, hogy “megszüntették a cigánybűnözés elleni küzdelem elkülönített osztályait a rendőrségen”, pedig “az összbűnözésen belül a cigánybűnözés hagyományosan magas volt Magyarországon”. Egy tavaly ősszel megjelent írásában felvetette, hogy függesszék fel az egyenlő bánásmódról szóló törvény egyes passzusait azokon a településeken, ahol “az etnikai kisebbséghez tartozók esetében fokozott bűnelkövetés valószínűség vált bevetté”, hogy a magánemberek megvédhessék tulajdonukat, úgy, hogy a kisebbség összes tagját kitilthassák egy időre a kocsmáikból, boltjaikból.
Pokol 1992 óta élesen bírálja az Alkotmánybíróságot, melynek szerinte túl nagy a hatalma és egyik legnagyobb ellenzője a Sólyom László által kidolgozott “láthatatlan alkotmánynak”. Szerinte az Ab 1990 és 1998 közötti elnöke elrugaszkodott az írott alkotmányszövegtől és olyan „senki által számon nem kérhető” morális elveket – így az “emberi méltósághoz való jogot” – alkotott, amelyekre hivatkozva az egész jogi rendszer felett felügyeleti jogot, szuperhatalmat szerzett a testület. Többek között ezért kritizálta a halálbüntetés eltörlését is, mert szerinte az alaptörvény szövegből ez nem olvasható ki.
Tanulmányainak, korábbi írásainak terjesztésére, népszerűsítésére, német és angol nyelvre való lefordítására használta a Fidesz jelenlegi alkotmánybíró-jelöltje, Pokol Béla azt a parlamenti eseti bizottságot, amely 1999 és 2000 között a kisebb országgyűlés kialakításán dolgozott. A Független Kisgazdapárt (FKGP) képviselőjeként a testületet irányító Pokol a bizottság szakértői keretéből finanszírozta szakmai előremenetelét. Az Országgyűlés irattárában fellelhető megrendelőlapok és számlák szerint az eseti bizottság elnöke a parlament költségvetéséből elkülönített szakértői keret egy jelentős részét korábban született jogelmélet-tanulmányainak, köteteinek felvásárlására, illetve szakfordítására költötte.
A Szegedi Egyetem Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszékét 1993 óta vezető jogfilozófus 1995 és 2002 között aktívan politizált. 1995-ben Torgyán József kisgazdavezér tanácsadója lett, majd 1998 és 2002 között FKGP-s országgyűlési képviselőként az alkotmányügyi bizottság elnöke volt. Ennek a testületnek albizottságaként működött 1999 márciusa és 2000 decembere között a Választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság, melyet szintén Pokol Béla vezetett.
Az Országgyűlés irattárában fellelhető megrendelőlapok és számlák szerint az eseti bizottság elnöke a parlament költségvetéséből elkülönített szakértői keret egy jelentős részét korábban született jogelmélet-tanulmányainak, köteteinek felvásárlására, illetve szakfordítására költötte.
Az eseti albizottságot 1999-ben azért hozta létre a parlament, mert a kormánypártoknak - különösen a Fidesznek - már akkor is fontos célkitűzése volt a képviselők számának csökkentése, a kisebb Országgyűlés kialakítása, ehhez pedig hozzá kellett volna igazítani a teljes választási rendszert is. A Választási rendszer reformját előkészítő albizottság 14 alkalommal ülésezett, ám a pártok elképzelései olyan távol álltak egymástól, hogy végül nem sikerült kompromisszumos megoldást kidolgozni, végül a kérdés lekerült a parlament napirendjéről.
A bizottságok működését az Házszabály szerint az Országgyűlés Hivatala finanszírozza külön - rendszerint egy-két milliós - keretet biztosítva külső szakértő bevonására, és az adott témában berendelt, a döntéshozatalt előkészítő, az egyes részletkérdéseket megvilágító szakmai anyagok, javaslatok kifizetésére. Az 1999 és 2000 között működött albizottság által vizsgált témával legfeljebb érintőlegesen foglalkoztak azok a jogelméleti vagy -történeti tanulmányok, amiket Pokol korábban írt és amiket beszereztetett. Ugyanakkor azt sem tudni, hogy az angol vagy német szakfordítások mennyiben segítették az eseti testület munkáját.
Radikális nézetek
Pokol Béla jelölése vitát váltott ki a parlamentben, és jogvédő szervezetek is élesen bírálták a Fidesz szándékát. A Magyar Helsinki Bizottság június 23-án nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához. A jogvédő szervezet idézi Pokol egyik tavalyi írását, melyben a koalíciós pártok jelöltje elfogadhatónak tartja az olyan hátrányos megkülönböztetést, amely pusztán az érintett etnikai hovatartozásán alapul.
A Pokol az 1990-es évek közepén elsőként használta a „cigánybűnözés” kifejezést. Új Magyarország nevű napilapban 1997-ben megjelent írásában kifogásolta, hogy “megszüntették a cigánybűnözés elleni küzdelem elkülönített osztályait a rendőrségen”, pedig “az összbűnözésen belül a cigánybűnözés hagyományosan magas volt Magyarországon”. Egy tavaly ősszel megjelent írásában felvetette, hogy függesszék fel az egyenlő bánásmódról szóló törvény egyes passzusait azokon a településeken, ahol “az etnikai kisebbséghez tartozók esetében fokozott bűnelkövetés valószínűség vált bevetté”, hogy a magánemberek megvédhessék tulajdonukat, úgy, hogy a kisebbség összes tagját kitilthassák egy időre a kocsmáikból, boltjaikból.
Pokol 1992 óta élesen bírálja az Alkotmánybíróságot, melynek szerinte túl nagy a hatalma és egyik legnagyobb ellenzője a Sólyom László által kidolgozott “láthatatlan alkotmánynak”. Szerinte az Ab 1990 és 1998 közötti elnöke elrugaszkodott az írott alkotmányszövegtől és olyan „senki által számon nem kérhető” morális elveket – így az “emberi méltósághoz való jogot” – alkotott, amelyekre hivatkozva az egész jogi rendszer felett felügyeleti jogot, szuperhatalmat szerzett a testület. Többek között ezért kritizálta a halálbüntetés eltörlését is, mert szerinte az alaptörvény szövegből ez nem olvasztható ki.
Hát nem pokoli?????????
nomen est omen
Elnézést, de Orbán, Köteles – köteles és a többiek miből finanszírozzák a kiadásaikat? A legjáratosabb Orbánon kívül a lézeres Lázár a frakció kondása.
Ha én sikítok pofáncsapnak.