Az elnök emberei 2011. június 6. hétfő 15:25 | AN

Budapest – Tavaly márciusban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy “két ügy van, amely nem tűr halasztást: az elszámoltatás és az ország megmentése a gazdasági összeomlástól”. Mint mondta, minden más – így még az új alkotmány megalkotása is – csak e két ügyet követheti majd.

Ehhez képest a halaszthatatlannak tűnő elszámoltatási ügyekben idáig egyetlen vádemelés történt és az Orbán szerint,  szintén halaszthatatlannak tűnő gazdasági összeomlástól való országmentés sem tűnik túl sikeresnek, viszont új alaptörvényünk már van.

A tavaly júniusban elszámoltatási kormánybiztosnak kinevezett Papcsák Ferenc, fideszes országgyűlési képviselőtől az őszi önkormányzati választások után Budai Gyula, fideszes országgyűlési képviselő vette át az elszámoltatási feladatokat. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője Papcsák kinevezésekor azt mondta, hogy feladata lesz megnevezni azokat a felelősöket, akik korábban részt vettek olyan döntésekben, amelyek “egyértelműen károsak voltak az országnak és az adófizetőknek”, illetve megtenni azokat a jogi lépéseket, amelyek következményeként a felelősöknek a törvény előtt kell majd számot adniuk tetteikről. Budai kinevezésekor a miniszterelnöki szóvivő azt is mondta, hogy a Fidesz ígérete szerint meg fogja védeni a magyar földet. Ezért Budait azzal bízza meg, hogy feltárja, kiknek a magánérdekeit szolgálta az állami földterületek, tömeges, jogellenes eladása, privatizációja és az állami földterületek terhére történő spekuláció a korábbi kormányciklusokban.

A kormánybiztosi kinevezés óta eltelt egy év kellő idő arra, hogy megnézzük, hol tart az elszámoltatás. Az [origo] összegyűjtötte azokat az ügyeket, amelyek az elmúlt egy évben az elszámoltatásügyi kormánybiztosság látóterébe kerültek és feljelentés is született velük kapcsolatban.

Sukoró és az Álomsziget

A legnagyobb falat Budai előtt Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök. Budai többször azt mondta, felmerülhet Gyurcsány büntetőjogi felelőssége elsősorban a sukorói és a hajógyári szigeti kaszinóberuházásoknál. A sukorói beruházás kapcsán még 2009 októberében Schiffer András, LMP-s frakcióvezető jelentette fel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt. Kovács Tamás egykori legfőbb ügyész Budai kapacitására sem volt hajlandó lépni, pedig Budai szerint Kovács asztalán volt heteken keresztül a Gyurcsány elleni feljelentés. Majd miután a fideszes többség által Polt Pétert megválasztották legfőbb ügyésznek, ő kezdeményezte az Országgyűlésnél Gyurcsány mentelmi jogának megszüntetését.

A hajógyári Álomsziget projekt miatt is feljelentést tett Budai. Szerinte indokolatlan és törvénytelen  volt Veres János pénzügyminiszter előterjesztére a projektet nagyberuházássá minősíteni, mivel nem állt fenn az ezt lehetővé tevő fontos közérdek. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség az origót úgy tájékoztatta, hogy nincs gyanúsítottja az ügynek és egyelőre adatgyűjtés folyik.

A rokonok

Budai több olyan ügyben is feljelentést tett, amelyben egykori kormánytagok vagy a rokonaik is érintettek. Javaslatára tett feljelentést a fővárosi önkormányzat Vadai Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő férje, az egykori fővárosi MSZP-s képviselő Egerfai József ügyében. Budai szerint Egerfai 2009-ben több mint 4 millió forintért adott tanácsokat a Parking Kft.-nek “a felszíni parkolási koncepcióval kapcsolatban”, felmerült azonban a gyanú, hogy valódi munkavégzés nem történt. A másik ügy, amelyben feljelentést javasolt, Szilvássy György apósával van összefüggésben. Budai szerint az állami tulajdonban levő BMSK  Zrt. (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) tízmillió forintért vett képeket Szilvássy György apósától, Csáky Lajos festőművésztől. Budai közölte, hogy a festmények szakértők szerint csak három millió forintot érnek. Mindkét esetben a BRFK nyomoz, az ügyek állását firtató origónak a rendőrség későbbre ígért tájékoztatást.

Filozófuspályázatok

Budai szerint „egyértelműen a filozófusok pályáztatásának története volt a legmegdöbbentőbb”. Budai azokról a pályázatokról nyilatkozott áprilisban, amelyeket a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatott, de Budai szerint jogellenesen, mert azokat tartalmi (!) okokból vissza kellett volna utasítani. Négy pályázat miatt tett feljelentést. Budai azt mondta, hogy kérésére a legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a nyomozás lefolytatására, azonban az origo kérdésére e szervezet azt válaszolta, hogy ők nem foglalkoznak a filozófusok ügyével.

Az MNV volt vezére

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban Budai több ügyben is feljelentést tett, az MNV volt vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak pedig kétszer is előzetes letartóztatásba kellett vonulnia tavaly, de végül mindkét esetben kiengedték. Tátrai és Császy Zsolt, az MNV egykori értékesítési igazgatója gyanúsítottként szerepelt a sukorói telekcsere ügyében hűtlen kezelés miatt, májusban pedig Budai a Fradi-pálya privatizációja miatt jelentette fel őket, mivel szerinte “jogszabályon alapuló kötelezettségeik megszegésével, biztosítékok nélküli szerződéskötéssel” 1,2 milliárd forint plusz áfa kárt okozhattak a magyar államnak.

Tátrai felelőssége felmerült a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének eladásával kapcsolatban, és az MNV korábbi főigazgatója a gyanúsított abban az ügyben is, amelyet Budai az egyetlen olyan elszámoltatási ügynek nevezett, amely már a tárgyalási szakaszba lépett. A Komárom-Esztergom megyei Főügyészség tavaly szeptemberben emelt vádat Tátrai ellen, mert a vád szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vezetője vélhetően jogcím nélkül utalt át 365 millió forintit a Bábolna Zrt-nek, állítólag Tátrai utasítására. A tárgyalás folyik, a tanúk meghallgatása zajlik.

Budai májusban feljelentést tett egy másik ménesbirtok, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. Privatizációjával kapcsolatban is, mert szerinte kb. 900 millió forint kár érte a magyar államot. Az ügyben jelenleg is nyomoz a Békés megyei Rendőrfőkapitányság.

HM-es ügyek

Budai Gyula felszólalt a Honvédelmi Minisztériumban kipattant vesztegetési ügyben is. Az ügy lényege, hogy a minisztérium tulajdonát képező cégektől megbízást kapó vállalkozók a valós árnál öt százalékkal magasabb összegről állítottak ki számlát, A különbözetet készpénzben visszaadták HM-es vezetőknek, akik aztán osztoztak rajta. Budai  azt kifogásolta, hogy a Budapesti Katonai Főügyészség szerinte megpróbálta eltussolni Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő, egykori honvédelmi miniszter állítólagos érintettségét az ügyben, és a legfőbb ügyésztől kérte a nyomozás megindítását az ügyben.  A vesztegetési ügy miatt előzetes letartóztatásba helyezték Fapál Lászlót, a honvédelmi tárca egykori közigazgatási államtitkárát, akit azonban később kiengedtek. Budai ezután egy másik ügy kapcsán “lakásmutyi” miatt tett feljelentést az államtitkár ellen, mert szerinte Fapál jóval kevesebb pénzért vásárolta az általa a minisztériumtól bérelt zuglói lakást, mint amennyiért a HM annak idején megvette. Az ügyet jelenleg a vesztegetési üggyel egyetemben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja, de egyelőre nem gyanúsítottak meg senkit.

Szolgálati autók és gyanús benzinkártya

Budai Gyula a Mezőgazdasági Szakszolgálati Hivatal autóparkja miatt is feljelentést tett az Hivatal korábbi vezetője ellen, mert szerinte a hivatal autóparkjának eladásakor, illetve az új kocsik bérlésével minimum 500 millió forintos kárt okoztak az államnak, sőt a futamidő végére a megállapítható veszteség szerinte elérheti a hárommilliárd forintot is. Azt is hozzátette, hogy a lízingkonstrukció jóval kevesebbe került volna. A Hivatal korábbi vezetője szerint a folyamat szabályos volt, és az államot nem érte kár.

A Magyar Agrárkamara főtitkárának két hónap alatt összehozott kétmillió forintos tankolását nehezményezni a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint „jó erkölcsbe ütköző, jogosulatlan előnyöket biztosító szerződésként” értékeli azt a megbízást, amely szerint havi 750 ezer forint fizetést és szolgálati autóhasználatot biztosít a kamara a főtitkárának. Budai hűtlen kezelés miatt tett feljelentést.  Ebele Ferenc főtitkár tagadja a vádakat, a tankolásokhoz meg annyit fűzött hozzá, hogy a naponta járt haza Veszprémbe Budapestről.

A Magyar Közút Kht.-hoz köthetően két közbeszerzés miatt is feljelentést kezdeményezett Budai. Az egyiknél 125, a másik eljárásnál 130 millió forintos kár érte a magyar államot – Budai szerint.

Budai korábban Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen is tett egy feljelentést a Hód-Mezőgazda Rt. 2004-es privatizációja miatt, szerintük több mint egymilliárd forint kár érte a magyar államot. Az üggyel jelenleg is a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozik, gyanúsított egyelőre nincsen.

“Polipszerű” összefonódások

Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos még tavaly nyáron kijelentette, hogy a filmekben látott érdekhálóként működő, “polipszerű” összefonódásokról árulkodik az a több száz megvizsgált tanácsadói szerződés, amelyet 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal. Papcsák akkor négy céget emelt ki, és azt is hozzátette, hogy a törvénysértő ügyekben a szükséges polgári, illetve büntetőjogi lépések meg fognak történni, de az említett cégek tevékenységével kapcsolatban azóta nincs hír feljelentésről.

A Papcsákék által a Magyar Közlönykiadó Kft.-nél lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján azonban feljelentést is tett az érintett minisztérium. A vizsgálat szerint 2008-ban a közlönykiadó akkori ügyvezetője, Kodela László mint különböző kiadványok szerzője több szerződést kötött az általa vezetett állami társasággal “törvénysértő módon”, tulajdonosi felhatalmazás nélkül, több mint 12 millió forint értékben. Kodelát Papcsákék megvádolták azzal is, hogy egy több száz millió forintos kehidakustányi ingatlanügyletben a tulajdonosi döntésekkel ellentétesen kötött meg, illetve teljesített szerződéseket 36,5 millió forint összegben. Kodela rosszindulatú csúsztatásnak, rágalomnak, politika koncepciós eljárásnak nevezte Papcsák kijelentését, kifogásolva, hogy a három hónapos belső vizsgálat során egyszer sem hallgatták meg.

Most pedig söpörjünk a házuk táján

Nyíregyházi napló megírta, hogy Helmeczy László ügyvéd-politikus 2010. tavaszán egy anonimizált ügyészségi határozatot hozott nyilvánosságra. A dokumentumban az áll, hogy Budai ellen 2005-ben magánokirat-hamisítás vétsége miatt nyomozás indult. Budai ugyanis egy olyan ingatlanra vonatkozó szerződést hitelesített, amelyről később kiderült, az eladó aláírása hamis rajta, az aláíróként feltüntetett személy már két évvel korábban elhunyt. Ráadásul  a hamisítás szerinte többször is megvalósult, mert a szerződést az illetékes földhivatal formai hiba miatt nem fogadta el és újat kellett írni helyette, amelyet szintén az elhunyt ember nevében írtak alá. . A nyomozás után a rendőrség vádemelési javaslatot  tett Budai és kollégája ellen, de az ügyészség megszüntette a vizsgálatot. Helmeczy László állítja, rendre ez történik, ha fideszes képviselők követnek el törvénytelenséget, szerinte ettől függetlenül, a felelősség kérdése nem vitatható.

Kedvezményesen vehette meg egykori HM-es szolgálati lakását, egy 53 négyzetméteres, V. kerületi ingatlant Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos – tudta meg a Blikk. A 2 millió 809 ezer forintra értékelt Balaton utcai lakáshoz végül a 90-es évek első felében ötödáron, 424 082 ezer forintért jutott. Budai szerint az ő lakásvásárlása és a közelmúltban napvilágra került HM-es ingatlanügyek között nem lehet párhuzamot vonni.

Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly nyáron az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva jelentette be, hogy havi kétmillió forintos bérplafont vezetnek be a közszférában – emlékeztet a nol.hu.  Akkor éppen Szijjártó Péter is beszélt arról, hogy az ország jelenlegi helyzetében a költségvetési szférában nem fordulhat elő, hogy havi kétmillió forint feletti fizetést tegyen zsebre valaki. Utóbb kiderült, hogy ez a szabály nem vonatkozik az állami cégek vezetőire és a politikusokra sem, így Szijjártó és Budai urakra sem. A képviselők közül jelenleg Budai Gyula keres a legtöbbet, a parlamenttől havonta 1 240 665 forint tiszteletdíjat, választókerületi pótlékot és lakhatási támogatást kap, ehhez jön még a miniszterelnökségtől kapott kormánybiztosi fizetése, a 997 200 forint. Így a havi bruttója 2 237 865 forint – írja a Népszabadság. Szijjártó képviselői és szóvivői fizetése együttesen 2 226 000 ezer forint. A zárószavazás előtt álló, és feltehetően a mai napon megszavazott  törvénytervezet szerint  azonban a jövőben a miniszterelnöki biztosok, tehát Szijjártó és a kormánymegbízottak, tehát Budai a miniszterelnökségtől kapott 997 200 forintos fizetésük mellé csak a képviselői alapdíjat (jelenleg 231 900 forint) kaphatják majd. Ettől függetlenül felmerül a kérdés, hogy a Budai által novembertől felvett, az Orbán Viktor által meghirdetett kétmillió forintos bérplafon feletti bő másfél milliós összeg visszafizetésére vonatkozik-e a visszamenőleges hatály?

Miután, Szijjártó szavaival élve, a miniszterelnök azzal bízta meg Budait, hogy feltárja, kiknek a magánérdekeit szolgálta az állami földterületek, tömeges, jogellenes eladása, privatizációja és az állami földterületek terhére történő spekuláció a korábbi kormányciklusokban, igazán figyelemre méltó Török Zsolt  MSZP-szóvivő múlt  heti sajtótájékoztatója. Török sajtóhírekre hivatkozva azt mondta: a Hajdú-Bihar megyei Kaba környékén összesen ezer hektár termőföldet “játszottak át Fidesz-közeli személyek használatára”, azért, hogy a későbbiekben, az ősszel eladásra kerülő földeknél már birtokon belül levőként biztosabban szerezzenek tulajdonjogot.  Török Zsolt arra kérte Budai Gyulát vizsgálja meg, hogyan lehet pályáztatás nélkül ilyen ügyleteket lebonyolítani, miközben a kormány szerint a termőföldet csak pályáztatás útján szabad átadni a gazdálkodóknak.

2010 szeptemberében a Vasárnapi Újságnak  az elszámoltatásért felelős kormánybiztos Papcsák így nyilatkozott: munkájának kettős üzenete van. Egyrészt nem lehet közpénzeket felelőtlenül elherdálni, másrészt pedig nagy valószínűséggel vissza is lehet szerezni a feleslegesen elköltött források egy részét. Papcsák munkájának üzenete azonban igaz lehetne saját korábbi és akár jelenlegi megbízatására is.

Idén kora tavasszal szinte minden média, végül a Fidesz-frakció etikai bizottsága is foglalkozott Papcsák Ferenc költségtérítése ügyével. A képviselő ugyanis nem vette észre, hogy két helyről, a saját, zuglói  önkormányzatától és az Országgyűléstől is felvette a 175 ezer  forint költségtérítést és a 278 ezer forintos választókerületi pótlékot. Erre azonban nem volt jogosult: vagy az önkormányzattól nem szabadott volna felvennie a költségtérítést, vagy az Országgyűléstől kapott összeget kellett volna csökkenteni az önkormányzattól kapott pénzzel.

A hvg.hu Várnai László a zuglói képviselő-testület LMP-s tagja blogjára hivatkozva számol be arról, hogy a Papcsák Ferenc vezette önkormányzat nem fukarkodik a külső megbízásokkal, tanácsadásokért mintegy 80 millió forintot fizet ki, többek között rokonoknak és hű embereknek. A hvg.hu birtokába is került dokumentum szerint jóval több tanácsadásra szerződött az önkormányzat idén, mint az előző polgármester, Weinek Leonárd idején. Akkor egy évben körülbelül 40 millió forintot költöttek a különböző tanácsadások megkötésére. ”A kapott táblázatból kiderül, hogy az eddigi képviselők közül mindenki, szó szerint mindenki, aki most nem lett képviselő, az valamilyen állást, tanácsadói szerződést kapott a polgármestertől” – írja blogjában Várnai László.

Papcsák Ferenc Fidesz-KDNP-s politikus a fővárosi közgyűlés delegáltjaként az előzőciklusban tagja volt a fővárosi tulajdonú Bajcsy-Zsilinszky Kórház tulajdonosi felügyelő tanácsának. E tisztségéről július 15-én mondott le, nem sokkal azután, hogy a Népszava  júniusban beszámolt arról: a tanácsban Papcsák érdemi munkát aligha végez, mégis felveszi rendszeres havi juttatását. A napilap információi szerint amióta 2007 elején kinevezték, egyszer sem ment el tanácskozásokra – a tanács több tagja szerint az egész ciklusban távol tartotta magát. Eközben azonban a tisztséggel járó mintegy 107 ezer forintos juttatását minden hónapban felvette. Ez azt jelenti, hogy Papcsák a ciklusban mintegy bruttó 4,5 millió forinthoz jutott – érdemi munkavégzés nélkül. Az elszámoltatási kormánybiztos egyébként sem fővárosi képviselői, sem országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a felügyelő tanácsi tagként felvett összegeket – írta a Népszava.