Tucson – Sokan ártalmatlan bolondnak tartják Harold Campinget és médiavállalkozása, a neten magyarul is elérhető Family Radio köré csoportosuló híveit, akik a Bibliából – úgymond – kiszámították az utolsó ítélet dátumát, május 21-ét. Akadt már azonban, aki nem szelíd módszerekkel, pólókkal, poszterekkel hirdette a világvégét, hanem tömeggyilkossággal.
Jared Lee Loughner idén január nyolcadikán nyitott tüzet Arizonában egy szupermarket parkolójában. A véres esemény annál is nagyobb port vert fel, mert meg ugyan nem halt, de súlyosan megsérült Gabrielle Giffords demokrata képviselő, Mark Kelly űrhajós, az Endeavour kapitányának felesége. Hatan haltak meg, köztük egy szövetségi bíró és egy Christina nevű kislány, akiről minden híradás kiemelte, hogy 2001. szeptember 11-én született.
Ha a börtönben lévő Jared Lee tud erről a születési dátumról – ami nincs kizárva –, nyilván messzemenő fontosságot tulajdonít ennek. Az elkövető korábbi cselekményeiből (is) ítélve mentálisan oda jutott, ahonnan már valószínűleg nincs visszaút.
Mint azt a Time magazin megállapította, „Loughnert tavaly kétségkívül mentális problémák miatt függesztették fel a Pima Community College-en hallgatói státuszából. A főiskola szerint akkor térhet vissza az iskolapadba, ha orvosi igazolást szerez egy mentálhigiénével foglalkozó szakembertől, hogy iskolai jelenléte nem jelent veszélyt sem saját magára, sem másokra nézve. Az amerikai hadsereg meg nem nevezett indokok miatt utasította el a férfi jelentkezését.”
Számos spekuláció született azzal kapcsolatban, mi visz rá egy huszonkét éves fiatalembert arra, hogy a tömegbe lőjön, hat halottat és tizenhárom sebesültet hagyva maga után. Amíg a szakértői vizsgálatokat közzé nem teszik, maradnak a szomszédok, ismerősök vallomásai – no meg a videók, amelyeket az angolul tudóknak érdemes végignézniük, noha nem vagyunk benne biztosak, hogy mindent maradéktalanul fognak érteni.
Jared Lee esetén keresztül bizonyos értelemben magyarázatot nyer a világvége-várás. Azok, akik valamilyen mindent megrengető, apokaliptikus eseménytől várják sorsuk jobbra fordulását, abból a premisszából indulnak ki, hogy ez a világ, amiben élnek, kicsit sem jó, márpedig ez így nem maradhat, valaminek „történnie kell”, „igazságtételnek” kell végbemennie. Attól, hogy ezt valaki csak várja, még lehet belőle elmekórtani eset; ha azonban az ilyen ember fegyvert is tud szerezni – ami Arizonában nem probléma –, akkor ön- és közveszélyessé válhat, mint történt a tucsoni mészáros esetében.
Az elkövető a világszerte nagy népszerűségnek örvendő, szerteágazó összeesküvés-elméletet tette magáévá, amelynek alapvonalára a sokak által dicsőített Zeitgeist című, éretlen elmék számára igen veszedelmes agymenés is épül. Magának az elméletnek számtalan változata van, és az a szép benne, hogy minden rendű és rangú ember elhelyezheti benne a maga elképzelését, imígyen „megvilágosodhat”, végre „megértheti a világot”. Állandó elemek azonban: a világot irányító „háttérhatalom” – sokak egyértelműen a zsidósággal azonosítják –, a pénzzel végzett különféle machinációk, a világ szándékos elszegényítése, és egyáltalán, a rengeteg ördögi gonoszság, aminek csak egy kataklizma vethet véget. Az apokalipszis-váró úgy gondolja, ezzel a világgal már nem éri meg vacakolni.
Minél antiszociálisabb valaki, annál inkább vevő ezekre az elméletekre, ki-ki a maga szintjén. Magyarországon a szélsőjobboldal kollektív tudatában van jelen masszívan a világ-összeesküvés, amelyre válasz a globalizmus elutasítása. A genetikailag kódolt antiszemitizmusból fakadóan a magyar szélsőjobb a háttérhatalmat kizárólag a zsidósággal azonosítja, mérhetetlen kisebbségi komplexusát pedig legendákkal és kitalációkkal próbálja levezetni, enyhébb esetekben Trianon állítólagos igazságtalanságán lovagolva, a végkifejletben pedig várva a Nibiru bolygó (meteor, üstökös) jöttét, amely mindent eltöröl – kivéve a Kárpát-Duna Nagyhazát, hiszen itt van (konkrétan a Pilisben) a Föld szívcsakrája…
Jared Lee erős antiszociális hajlamokról tett tanúbizonyságot már a főiskolán is, ahonnét bomlasztó tevékenysége miatt tették ki a szűrét. A szomszédok szerint igen depressziósnak látszott, sokszor köszönésüket sem fogadva ment el mellettük, akár egy kísértet. Társadalomellenessége a tömeggyilkosság előtti hetekben csak növekedett. Jared Lee nem csak úgy gondolta, jobb, ha pusztul az ilyen világ: a maga részéről úgy döntött, megadja ehhez a kezdősebességet.
Miután a főiskolára nem vitt igazolást, hogy normális, nem térhetett oda vissza; csak tengett-lengett, elveszve a maga furcsa és nyugtalanító világában, eltávolodva egyszersmind a való világtól. Volt ideje, hogy előre kitervelje a gyilkosságot – erről tanúskodnak az otthonában talált bizonyítékok, köztük egy boríték, rajta Jared Lee kézírása: „Előre kiterveltem”, „Giffords”, „Gyilkosságom”.
Igazi tébolyról árulkodnak a YouTube-ra feltett összeállításai. Jared Lee nem csak nem bízott meg a kormányban, hanem meg volt arról győződve, hogy „a nyelvtan ellenőrzésével agymosást hajt végre az embereken.” „Nem!”, kiált fel másutt. „Nem fizetek vissza adósságot olyan fizetőeszközben, amelynek nem az arany és az ezüst az alapja! Nem! Nem bízok meg Istenben!” – jönnek elő a pénzmanipulációval kapcsolatos téveseszmék és az amerikai dollár jelmondatára (In God we trust – Bizodalmunk Istenben) vonatkozó hagymázas utalások.
Loughner, mint ma oly sokan, elsősorban az interneten „művelődött”; őrülete visszavezethető az amerikai antiglobalista szélsőségesekig, így például a nyelvtan mint agymosó eszköz konkrétan a milwaukee-i illetőségű David Wynn Miller elmeszüleménye. Miller ugyanis hisz egy „igaz nyelvben”, aminek használatával a kormány elmozdítható. Ehhez az egyedi elképzeléshez társult minden amerikai szektás-antiglobalista és szuverén alap-elképzelése, miszerint a dollár aranyalapjának megszüntetésével kezdődött meg a nagy, sátáni játszma az emberek ellen.
A tucsoni fiú néhanapján könyvet is olvasott, noha kétséges, hogy olvasmányélményei – köztük Orwell 1984-e és Hitler Mein Kampfja – segítették volna a világban való helyes eligazodást. „Kedvenc tevékenységem a tudatálmodás”, írta egy helyütt, valószínűleg az „öntudatos álmodás” fogalmára gondolva, amelyet viszont David Icke, a konyhai filozófussá előlépett kettétört karrierű brit futballista hozott be „megvilágosító” munkái révén sok tízezer, ha ugyan nem sok százezer ember tudatába. De sokat elárul az is, hogy Jared Lee szívesen olvasta az Alice Csodaországbant, az alternatív valóság e meseköltői megálmodását – amivel csak az volt a baj, hogy felnőtt fejjel komolyan vette.
A zavart tudat, az összeesküvés-elméletek, a kellő felkészültség híján emészthetetlennek bizonyult könyvek juttatták el Jared Lee Loughnert olyan mentális állapotba, amelyben nem kívánta ölbe tett kézzel várni a világvégét: tenni is akart érte. Halálos paranoiája célpontjául politikust választott – meg még aki épp arra járt. Mindaz, ami odajuttatta – a Zeitgeist, a Miller-féle nyelvelmélet, David Icke elméletei, Orwell és Hitler, no meg Carol Lewis művei –, milliók számára elérhető, nagyrészt magyarul is. Csak remélni tudjuk, hogy senki nem kívánja Jared Lee-t követni ezen az úton.
Nem “Carol Lewis”, hanem Lewis Caroll. Amúgy jó cikk.