Sheffield – A 2011-es snooker-világbajnokság nyolcaddöntőjének valamennyi párharcában érvényesült a papírforma, de a szerdán folytatódó negyeddöntős mérkőzések kimenetele már közel sem egyértelmű. A legjobb nyolc között találkozik egymással Ronnie O’Sullivan és John Higgins, Mark J. Williams és Mark Allen, Graeme Dott és Judd Trump, valamint Mark Selby és Ding Junhui.
Ronnie O’Sullivan – John Higgins
A két klasszis közül Higginsnek volt könnyebb dolga a legjobb tizenhatban, igaz, az elképesztően lassú és körülményes játékot képviselő Rory McLeod 5:6-ig tartotta magát a világelsővel szemben. Ezután legközelebb 12:5-nél vesztett frame-eket a skót, végül 13:7 arányban hozta a kötelezőt.
Higginsszel ellentétben Ronnie O’Sullivan már a második körben nehéz ellenfelet kapott a 2005-ös világbajnok Shaun Murphy személyében. A párharc első két felvonásában (6:2, 9:7) a Rakéta játszott pontosabban, majd a harmadik etapot is ő kezdte jobban: több kisebb, valamint egy 128-as és egy 130-as breakkel 12-8-ra növelte előnyét. A következő frame-ben könnyen eldőlhett volna a továbbjutó sorsa, ám Murphy ekkor még visszajött, de ez csupán a szépítésre volt elegendő (13:10).
“Addig nem számít, mennyire játszom rosszul, amíg jönnek a győzelmek”, nyilatkozta Ronnie. “Viszont, a teljesítményem láttán elmondható, a következő fordulóban John lesz a favorit.”
Higgins és O’Sullivan generációja legnagyobb, míg a sportág történetének egyik legkiemelkedőbb párosa. Ketten együtt 3-3 alkalommal hódították el a vb-trófeát, valamint 45 pontszerző, illetve 36 meghívásos tornát nyertek összesen.
Mark Selby – Ding Junhui
A nyolcaddöntő legsimább mérkőzését – némi meglepetésre – Stephen Hendry és Mark Selby összecsapása hozta. A 27 éves angol már az első szakaszban állva hagyta (7:1) hétszeres világbajnok ellenfelét, akinek a folytatásban sem volt túl sok sansza, így 13:4 arányban kikapott. Selby bombaformájáról mindent elárul az, hogy a találkozón összesen hat száz fölötti breaket lökött (125, 108, 129, 100, 127, 117), amely rekordnak számít, hiszen egy 25 frame-es mérkőzésen ez még senkinek sem sikerült korábban. A mostani hat százassal Selby már ötvennégynél jár ebben a szezonban, amivel beállította a vélhetően visszavonuló Hendry rekordját.
“Óriási alakja a sportnak, számomra a valaha volt legjobb, nem örülnék, ha abbahagyná a játékot”, mondta Selby. “Rossz lehet számára, hogy már nem tud azon a szinten játszani, mint amikor tátott szájjal néztem a Jimmy White elleni meccseit.”
Ding Jungui végig hátrányban játszott a Stuart Bingham elleni mérkőzésén, ám 12:9-es hátránynál rákapcsolt, és két nagyobb és egy kisebb breakkel döntő frame-re mentette az összecsapást. Bingham 30 pontig jutott a 25. játékban, de Ding fordított, s az angol következő hibáját kihasználva végül befejezte a találkozót.
Mark J. Williams – Mark Allen
Mark Allen szintén izgalmas végjátékban harcolta ki a negyeddöntős tagságot, miután három frame-es hátrányát ledolgozva, a mindent eldöntő 25. játékban legyőzte Barry Hawkinst. Allen a maximummal is megpróbálkozott az utolsó frame-ben, de 12 piros és 12 fekete golyó után hibázott, így végül százas sem lett belőle.
Allen következő ellenfele az a Mark J. Willams lesz a negyeddöntőben, akinek végső győzelmére a fogadóirodák a legkevesebb pénzt fizetik. Nem is alaptalan a Welsh Potting Machine-be vetett bizalom, a következő világelső ugyanis magabiztos játékkal, 13:4 arányban búcsúztatta Jamie Cope-ot, és gyaníthatóan Mark Allen-re is hasonló sors vár.
“Eddig nem a legszebb játékomat mutattam, de top 16-os játékosok ellen ne is számítsanak ilyesmire”, mondta a kétszeres világbajnok Willams, akit az újságírók már az elődöntőbe vizionáltak, ahol a Higgins-O’Sullivan párharc győztesével találkozna. “A vb ezen szakaszában már élesednek a küzdelmek, hiszen csak a nagyágyúk maradtak versenyben. De a tornagyőzelemhez elsősorban a golyókkal kell megküzdenem, nem az ellenféllel.”
Graeme Dott – Judd Trump
A címvédő Neil Robertson után Martin Gould ellen is magabiztos győzelmet aratott Judd Trump, aki így az egyetlen állva maradt játékos a selejtezőkből érkezők közül. A 21 éves angol 13:6 arányban teljesítette nyolcaddöntős mérkőzését, amivel saját bevallása szerint a legmerészebb várakozásait is túlteljesítette.
“Soha nem éreztem magam ennyire magabiztosnak. Úgy hiszem, megvan a játékom ahhoz, hogy hozzam a meccseket”, mondta Trump. “Éppen ezért nagyon nehéz visszarázódnom a valóságba, hogy tudatosítsam magamban: még csak két mérkőzést nyertem, így nem történt semmi különleges. Még mindig hosszú az út, számos klasszis játékost kell legyőzni a végső sikerig.”
Graeme Dott pontosan ebbe a kategóriba tartozik, és ezt az Ali Carter elleni rendkívül kiegyenlített találkozóján is bizonyította. 2006 világbajnoka és angol kollégája végig fej-fej mellett haladt a mérkőzésen, melynek 24. frame-je rendkívül izgalmasan alakult. Carter már 52:20-ra vezetett, és minden adva volt ahhoz, hogy kiharcolja a döntő játékot, ám hibázott, Dott pedig 59:52-re fordított és megnyerte az összecsapást.
“Volt öt vagy hat olyan frame, ahol többször is odaajándékoztam Dottnak a vezetést”, értékelt csalódottan Carter. “Egy ilyen szintű játékos ellen ezt nem lehet megtenni.”
