Csehországi blog interjúja a magyar alkotmányról 2011. április 26. kedd 9:46 | Cillian O’Donoghue Forrás: The Prague Post

Prága – Cillian O’Donoghue kérdéseire Bíró Nagy András, a Policy Solutions munkatársa válaszolt április 25-én a The Prague Post blogjában annak kapcsán, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a szégyenalkotmányt.

The Prague Post [TTP]: A mai aláírással hatályos lett az alkotmány, megkérdezhetem, mi a véleménye erről a dokumentumról?

Bíró Nagy András [BNA]: Elsősorban úgy gondolom, számítanak a feltételek, amelyek között egy alkotmány létrejön. Szeretném megemlíteni az előző alkotmány esetét, ami ellen az volt a legfontosabb érv, hogy az elit paktumaként fogadták el, és az eljárás, valamint a megszövegezők mögött nem állt tömegtámogatás. A tény, hogy az új alkotmányt egyedül a Fidesz szavazta meg, hosszabb távon hatással lehet az új dokumentumra. Népszerűsége sem akkora már talán, hogy a Fideszé a közvélemény-kutatások szerint jelentősen esik.

TTP: Az alkotmány mely vonatkozásait tartja a legaggályosabbaknak?

BNA: A tartalom tekintetében azokat a részleteket találom a legaggályosabbaknak, amelyek megnehezítik egy jövőbeli kormány feladatait. A Fidesz úgy döntött, hogy néhány igen komoly politikai elhatározáshoz – az adó-, a nyugdíjrendszert, az euró bevezetését érintő döntésekhez – kétharmados többség kell az Országgyűlésben. Más szavakkal: fölöttébb valószínű, hogy a Fidesz támogatása nélkül bármilyen, nem a Fidesz vezette kormány mozgástere igen korlátozott lesz. A Fidesz ezzel az eljárással próbál évtizedekre biztosítani több politikai kezdeményezést, amelyek számukra kedvezőek lehetnek, de jelenleg hosszú távú fontosságuk nem látszik. Magyarország nagy esélyt szalasztott el: a Fidesz alaptörvénye nem olyan dokumentumnak tűnik, amely a nemzetet egyesítené, sokkal inkább újabb, masszív szimbolikus csatatérnek kormány és ellenzék között.

TPP: Melyek a leginkább pozitív vonatkozások?

NBA: Ami a pozitívumokat illeti, a közfinanszírozási fejezet minden mérce szerint haladó, noha szerencsétlennek tartom, hogy az új alaptörvénybe belefoglalták az Alkotmánybíróság eredeti jogainak megkurtítását addig, amíg a magyar államadósság a GDP 50 %-a alá nem megy – amely szintet Magyarország még sok évig nem fogja elérni.

TPP: Alkotmány alatt általában olyan semleges dokumentumot értenek, amely egyesíti a nemzetet. Elmondható ez erről az alkotmányról, mint olyanról, amely egy konszenzusos nemzetfelfogás közvetítésére vállalkozik?

ANB: Az új magyar alaptörvényt nemcsak hogy egy párt szavazta meg, de az általa támogatott értékek is egyoldalú nemzetfelfogásról árulkodnak. Ideológiai értelemben ez egészen biztosan nem egy egyesítő alkotmány. Semmiféle megnyugtató biztosítékot nem ajánl a népesség relatíve még kicsiny, politikailag pedig nagy mértékben önmagát kereső baloldali és liberális szegmenseinek. Az új alaptörvény sok-sok hangzatos mondást tartalmaz, amely kielégíti a jobboldali érzelműeket, és kevés, szinte semmi olyan nincs benne, ami a baloldali és liberális polgárokhoz szólna. A megfogalmazásba bekerült a magyarországi jobboldal kötelező retorikája és szimbólumainak többsége: utalások a Szent Koronára, a kereszténységre, a házasság mint férfi és nő egységeként való felfogása, a család szentsége és fontossága, valamint a határokon túl élő magyarok ügye iránti elkötelezettség.

TPP: A kormány által az alkotmány kapcsán a lakosságnak kiküldött nyolcmillió kérdőívből a polgárok 900 ezret küldtek vissza. Volt a végtermékre nézve hatásuk ezeknek a válaszoknak?

ANB: Precedens nélküli a posztkommunista országokban, hogy egy alkotmányt csak egy egypárti szövetség fogadjon el, és azt egyik ellenzéki párt se támogassa. A Fidesz erre tekintettel indított több kezdeményezést az új dokumentum támogatására: ezek egyike volt a kérdőívek kiküldése valamennyi állampolgárnak nemzeti konzultáció címén. A kormány mindent megtett, hogy komoly konzultációként állítsa be ezt a PR-fogást; az igazi cél azonban annak palástolása volt, hogy a közvélemény és a Fideszen kívüli világ az eljárásban szinte semmilyen szerepet nem kapott. A kérdőívekre adott válaszoknak nem volt komoly hatása az alaptörvény tartalmára sem, meg kell azonban említeni azt is, hogy a kérdések maguk meglehetősen homályosak és pontatlanok voltak ahhoz, hogy érdemi dolgokat vitassanak meg segítségükkel.

TPP: Az alkotmányt általánosságban keresztény gyökerű, konzervatív alaptörvényként határozzák meg. Egyik bekezdése a meg nem született gyermek védelméről szól. Van ennek a szakasznak potenciálja arra, hogy korlátozza az abortuszt?

ANB: Az „embrió védelmezése” kifejezés hagy némi értelmezési teret a későbbi kormányoknak. Az viszont világossá vált, hogy Orbán miniszterelnök a kereszténydemokraták nyomására sem támogat szigorúbb abortusztörvényt. Egyértelművé tette a kormányfő azt is, hogy „kormánya könnyen belebukhatna” az abortusz megszigorításába. Orbán nagyon is tudatában van a potenciális veszélyeknek; nem hinném, hogy a Fidesz vállalná egy új, az eddiginél szigorúbb abortusztörvény jelentette kockázatot.”

Bíró Nagy András a Policy Solution munkatársa. A kutatóintézetről bővebben lásd: http://www.policysolutions.hu/magunkrol