Bevégeztetett 2011. április 25. hétfő 12:50 Forrás: MTI, Független Hírügynökség

Budapest – Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn délben a Sándor-palotában aláírta Magyarország új alkotmányát. Az alaptörvényt egy héttel korábban, kétharmados többséggel fogadta el az Országgyűlés.

Az aláírási ceremónia után Schmitt Pál ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” – mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.

Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben „a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”.

Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit „mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”.

„Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is” – mondta, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel „a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra”.

Schmitt Pál kitért arra is, hogy az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. „Hogy a válasz kivétel nélkül igen legyen, ahhoz minden egyes ember munkájára szükség lesz. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is” – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, „mindenki számít, együtt vagyunk erősek”.

„Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, „ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk”.

„Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” – zárta szavait Schmitt Pál.

Délután két órakor az államfő Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta igazgatóságának elnökével ünnepélyesen bocsátotta forgalomba azt az alkalmi bélyegblokkot, amellyel a Magyar Posta köszönti Magyarország új alaptörvényét.

Schmitt Pál 19 órától ünnepi köszöntőt mond a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol ünnepi hangversenyt rendeznek az alkotmány aláírása alkalmából. Az eseményt a köztévék élőben közvetítik. A budapesti hangversennyel egy időben gálaesetet rendeznek hétfőn nyolc vidéki helyszínen – Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szombathelyen, Győrött, Békéscsabán, Kecskeméten– és Kolozsvárott. Ezután mind a tíz helyszínen egy időpontban csendül fel Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa.