Budapest – A NATO Líbia elleni akciója az eddigieknél is élesebben világított rá a magyar légierő akut problémáira. A honvédség éves költségvetése jelenleg 275 milliárd forint, a teljes költségvetés kevesebb mint egy százaléka, de az Orbán-kormány nemrégiben ebből is zárolt 27 milliárd forintot. Minderről a Népszabadság hétfői számában megjelent cikkből értesülhetünk.
Magyarországon eltörölték a sorkötelezettséget, az országot hivatásos honvédeknek kell megvédeniük, és ők teljesítik NATO-kötelezettségeinket is. Épp ez utóbbiakkal van most gond. Kiderült, hogy hiába NATO-kompatibilisek 240 milliárd forintért beszerzett vadászgépeink – mind a tizennégy bérelt JAS 39-es Gripen –, pénz hiányában mégis többet parkolnak a földön, mint amennyit repülhetnek. Így nemcsak hogy nem vehetnek részt a NATO közös feladatainak ellátásában – mint például most Líbia felett a svéd Gripenek –, de még annyi időt se töltenek a hazai légtérben, hogy a magyar vadászpilóták megfelelően felkészülhessenek egy esetleges, határunkon túli éles bevetésre.
Bár a Gripenekkel az első tíz évre számítva 16 800 órányi repült időt is kifizettünk, s ez évente és gépenként csaknem 180 órát jelentene, a magyar vadászpilóták legfeljebb 100–110 órát repühetnek egy évben, ami épp hogy csak elég ahhoz, hogy ne veszítsék el szakmai jogosításaikat. Ilyen körülmények között gondolni sem lehet arra, hogy ezeket a pilótákat valódi harci helyzetben is bevessék.
Bár a Honvédelmi Minisztérium szerint a vadászgépek elsődleges feladata a honi légtér védelme, valójában az is kérdéses, hogy a relatíve csekély gyakorlattal bíró, légi harcban soha ki nem próbált magyar pilóták és a rendelkezésükre álló 14 Gripen mekkora ütőerőt képviselnének egy esetleges konfliktus esetén. Ha Magyarországnak van potenciális ellensége, az most elégedetten dörzsölheti a kezét.
Hogy mekkora ütőerőt képviselnének? Hát az attól függ mi/ki az ellenfél. A gyakorlatokon a levegőben drótkötélen “vonszolt” célroncs ellen megfelelőt, de ha mondjuk a “célroncs” netán kitérő “hadmozdulatokra” is képes, akkor az eredmény már bizonytalanná válik. Amennyiben a “célroncs” netán még vissza is pofázna (lőne), akkor az esélyeink közelítenének a nullához. Ez persze nem a pilótáink bűne, nem is a Gripenek nem megfelelősége, hanem a fentiekben említett ok, hogy pilótáink nagyon keveset repülnek, soha nincs lehetőségük élesben tapasztalatokat szerezni. Ennél még az átkosban is jobb volt a helyzet! Tudom, mert valamikor repülőműszaki tisztnek készültem.
“Ha Magyarországnak van potenciális ellensége, az most elégedetten dörzsölheti a kezét.”
Ha nincs is potenciális ellenség, majd a Viktorolmány kormánypárti elfogadása után lesz, mégpedig Magyaroszág. A Szent-Korona-tan (és vele együtt a koronára hivatkozással a valamikori birtokaira fenntartott igény) beemelése a tákolmányba biztosítja az ellenségképzést, ami a környékbeli országoknak Magyarország lesz.
A Gripenek ügyében más és mások is elégedetten dörzsölhetik a kezüket. :-)
Hát arra meg emlékszik-e még valaki hogyan “sikerült” pont gripent vennie harcos népünknek ?
Ki is volt akkor a miniszterelnök ? Hogyan “zajlott” a döntéshozás ?
Egy kicsinyt is ismerve a Szeretett Vezető világlátását ma ez kifejezetten jó nekünk. Bárkit is “komolyan” kezdenénk fenyegetni az a RÖHÖGÉSBE pusztulna bele.
Ne essetek kétségbe!
Majd bérelünk tapasztalt pilótákat is. Ha van pénz stadion építésekre, meg NB1-es csapatok támogatására, akkor lesz pénz román, szerb, vagy esetleg szlovák pilóták vásárlására is.
Legalább ellesünk néhány trükköt tőlük.
A sorkötelesség visszaállításával kapcsolatos hírhez írt kommentemben pont azt fejtegettem, hogy ehelyett a magyar hivatásos hadsereget kellene profivá fejleszteni, de ezt meg kellene tenni. Az adóforintokat pedig nem Orbán úr és társai eszelős ideológiájából eredő ötletek finanszírozására, valamint a gazdagok és a senkiből valakivé váltak (copyright: Lázár J.) pénztárcájának degeszre tömésére kellene fordítani.
A költségvetés egy százaléka.
EGY SZÁZALÉKA!!!!
A felkeléselhárító orrbahn-terrorközpont mennyit kapott?
Azok dörzsölgetik a kezüket akik hasznot húztak ebből a sumák üzletből,mert ez igazából az volt, a javából.
Légtérvédelmünk szinte okafogyott,hiszen körülöttünk, velünk ellenséges hatalom nincs,másrészt a NATO tagjai vagyunk!
A védelmünket szolgáló radarfelderítési ernyő helyreállítását pedig röhögni való okokra hivatkozva évek óta szabotálják “hozzáértő” locsogók!
A Varsói szerződés tagjaként sem volt túl hálás feladata a magyar légierőnek – 5 perces fennakadást okozni a támadó erők előrehaladásában, mialatt a Szovjetúnió légvédelme, és légiereje felveszi a harckészültséget.
Ha az 1993-as adatokat nézzük, akkor is hozzávetőleg ötszöröse volt a repülőgép állomány a mostaninak – igaz elavultabb gépekből. Ha őszinték akarunk lenni, akkor legjobb barátokat szerezni, és reménykedni abban, hogy sosem lesz szükség hazánkat katonailag védeni. Ha meg mégis történne valami, akkor a NATO tagjaként a nagytestvérekben kell bízni. A hadsereg, és ezen belül a légierő szintentartása fontos lenne, hogy érdemi szerepet tudjunk vállalni a NATO-n belül, de arról senki se álmodjon, hogy valaha odáig fejlesztik majd a hadseregünket, hogy egyedül ütőképes legyen.
Most tesztelik a svéd Gripeneket Líbia légterében. A magyar pilótákat meg jobb is hogy kihagyták, mert szerintem a légi üzemanyag felvételt nem gyakorolták. Repülőgép hordozóra való leszállást nem is említem.
Azért ne indítsunk már valakik ellen háborút, hogy „légi harcban kipróbált” pilótáink legyenek!
A Bölcsvezér előző regnálása alatti Grippen-beszerzés körül valami bűzlik.
Ha még valaki emlékezik, a szőke ciklon “szenátornő” igencsak lobbizót az F-16. projekt érdekében, de főnöke megtorpedózta az ügyet. Saját maga eldöntötte, hogy nekünk a Gripenek a legjobb gépek. Ez olyan volt mintha a büntető rúgást nem a csatárral végeztetem, hanem a lelátóról egy szurkolóval.