Madeira- Meglehetősen nagy elszigeteltsége révén – 1000 km-re fekszik Lisszabontól és közel 550-re Marokkótól – sokáig az önkéntes száműzetést keresők helye volt (itt talált menedéket például IV. Károly a Monarchia bukása után), és ma is úgy érezzük: a nagyvilág zajától elvonulva paradicsom-közeli állapotba kerültünk. Elég a botanikus kertből letekinteni a városra, sétálni a kiskertekben növő banánfák között vagy a sziget belsejének a hegyei között, és rájövünk: megérte ekkora távolságra eljönni.
Madeira talán egész Európa legdúsabb növényzetű szigete. A gyakori esőzések, a magas páratartalom és átlaghőmérséklet szubtrópusi klímát eredményez. A sziget másik jellegzetessége az, hogy a repülőteret és a futballpályákat (és a lakatlan fennsíkot) leszámítva gyakorlatilag egyáltalán nincsen rajta lapos terület: minden utca és minden kert valamilyen irányban lejt – sokszor valószínűtlenül meredeken.
Madeira 250 ezer lakosának nagy része a sziget déli részén, illetve kisebb részben körben a tengerparton lakik, míg a sziget közepe szinte teljesen lakatlan. Magának Funchalnak, a sziget “fővárosának” 100 ezer lakosa van.
Madeirán alig van különleges múzeum vagy műemlék épület, de annyi természeti látnivaló van, hogy az bőven kárpótol minden másért.
Funchal
A sziget “fővárosának” elképesztően szép a fekvése, érdemes több pontról is szemügyre venni. Ha kisétálunk a kikötő hosszú mólójára, jól láthatjuk, hogyan kapaszkodnak fel Funchal külső részei a hegyoldalra, vagy megfigyelhetjük, hogy míg a tengerparton süt a nap, alig néhány kilométerrel arrébb, a hegyek fölött már magasan tornyosulnak az esőfelhők. A kikötőben megcsodálhatjuk a hatalmas tengerjáró luxushajókat, vagy találkozhatunk Kolombusz Kristóf hajójának mérethű rekonstrukciójával, aminek láttán rádöbbenhetünk arra, hogy milyen nagy teljesítmény volt annak idején egy ilyen lélekvesztővel átkelni az óceánon (Kolombusz még amerikai útjai előtt többször járt Madeirán, és a helyi kormányzó lányát vette el feleségül).
A belvárosba visszasétálva a Katedrálist pillanthatjuk meg, ami barnás színével kicsit eltér a sziget jellegzetes építészeti stílusától. Funchal belvárosának szép, mediterrán jellegű házak adnak karakteres jellemzőket; az építészetet kedvelők sok érdekességet fognak találni.
A Rue Fernăo Ornelas-on továbbmenve eljutunk Funchal egyik legérdekesebb helyéhez, a piachoz (Mercado dos Lavrodores, azaz a Dolgozók Piaca). Nos, itt rengeteg olyan egzotikus gyümölcsöt láthatunk, amelyet a magyar dolgozók sem korábban, sem mostanában nem nagyon láthatnak.
A választék nagyon csábító, mielőtt azonban bármit vennénk, tisztázzuk az árat, mert a kereskedők gyorsan mérnek és gyorsan számolnak – nem ritkán fölfelé kerekítve.
A piac mellett buszra szállva mehetünk föl Funchal egyik legszebb helyére, a Botanikus Kertbe.
Nem meglepő: Madeira bővelkedik halakban és tenger gyümölcseiben. Meglepő: a sziget nem bővelkedik éttermekben. Ha kevés pénzért akarunk enni, ez nem nagy baj: a piacon minden földi jót megtalálunk, és a belvárosban van egy nagy szupermarket is. Ha olyat akarunk enni, amit Magyarországon nem nagyon lehet, például tenger gyümölcseit, nem kell feltétlenül sok pénzt költenünk: polipos vagy tintahalas szendvicset a város számtalan bárjában már 2 euróért kapunk. A Rue da Alfândega mentén több bár van, ahol egyszerű ételeket ehetünk félig-meddig kocsmai környezetben 3-4 euróért.
Étteremből több van a Rua da Carriera, illetve a belváros másik végén, a Rua da Carlos I. felé. Ezek mind egyforma menüt (leves, főétel, desszert) és jellegtelen hangulatot kínálnak turistáknak kb. 5 euróért – egyik étterem sem érdemli meg, hogy külön kiemeljük. A jobb szállodákhoz mind tartozik egy vagy több étterem; ezekben legalább 15 eurót kell egy étkezésre szánni. Espada hal, más néven a fekete scabbered, az alapja az egyik legjobb Madeirai ételnek, ami nagyon ízletes viszont meglehetősen csúnya.
Az Indiába induló genovai tengerész, Kolumbusz Kristóf a szigetcsoporthoz tartozó Porto Santón élt feleségével, mielőtt 1492-ben elindult híres első útjára. A ház, ahol a család állítólag lakott, ma múzeum. Napóleon is megszállt Madierán – útban száműzetése helyszínére, Szent Ilona szigetére. Ferenc József császár felesége, Sisi császárné Madeirát választotta lakóhelyéül, legalábbis egy kis időre. A sziget lett az utolsó magyar király, IV. Károly száműzetésének helyszíne és végső nyughelye is. Funchal hegyén, a Miasszonyunk-templomban nyugszik az utolsó magyar király és osztrák császár.
