Washington – Az Egyesült Államok számára kihívást jelent, ha szankcionálni kívánja a tömeggyilkos Asszad-rezsimet. Szíria ellen ugyanis már annyi szankciót hoztak, hogy az újak jóformán el sem férnének már.
„Egy olyan országról van itt szó, amelynek a gazdasága méretre Pittsburghével vetekszik”, mondta a Fehér Ház egy magát megnevezni nem kívánó illetékese, aki szerint lehet még az eddigi szankciókat fokozni, ennek azonban a hatása a nullával lenne egyenlő.
Az Obama-adminisztráció olyasféle helyzettel néz szembe, mint Észak-Korea vagy Myanmar esetében. Ezeket az országokat évtizedek óta terhelik eredménytelen szankciók: a rezsimek megtanultak azokkal együtt élni. S mint emlékezetes, Szaddám Huszein Irakján sem fogott semmilyen szankció.
Az Egyesült Államok már 2006-ban minden tranzakciót megtiltott a Szíriai Kereskedelmi Bankkal. Rá egy évre négy, a kormányhoz közel álló szervezetet vádolt meg azzal, hogy tömegpusztító fegyverek megszerzésére törekszik, és velük is megtiltott mindennemű üzleti kapcsolatot.
Később 2007-ben Izrael rábukkant a szíriai sivatagban épülő atomreaktorra és szétbombázta azt; az Egyesült Államok további lépéseket nem foganatosított, részben mert a Bush-adminisztráció nem is igen hitt hatékony szankciókban. Obama most az egyes vezetők elleni lépéseket fontolgatja, noha ezek az emberek a vagyonukat alighanem Európában vagy Libanonban tartják.
Annyi biztos, hogy Obama eddig nem szólította fel lemondásra Asszadot, de még csak azt sem mondta ki, amit a vérengzés tekintetében szír kollégájához képest kispályás Kadhafi esetében, hogy a továbbiakban nincs erkölcsi joga országa vezetéséhez. Az Egyesült Államok az utóbbi időben a megbékéltetés politikáját alkalmazta Damaszkusszal szemben, és a chamberlaini úton csak nehezen lehet visszafordulni.
A Fehér Ház az utóbbi hetek vérengzései közepette „reformokra” hívta fel Asszadot és kormányát.
Ejnye-bejnye volt már? Irgum -burgum?
Meg miért is? Belügy, nem?
reformvérengzések a la obama
Első lépés az lett volna, hogy a nagy demokraták és jogvédők megtanulnak az arabok nyelvén beszélni, mert ahogy a vaknak is ecsetelheted az ibolya kékjét, úgy beszélhetsz demokráciáról annak, akinek fogalmi szinten sincs halvány lövése sem a jelentéséről.
De Obama eldöntötte, hogy béke és demokrácia lesz a Közel-Keleten, így ha a térség fele beledöglik, akkor is lesz. Hogy mikor? Hát nem Obama idejében.
A szlogen: Addig ütjük őket, amíg boldogok nem lesznek tőle!
Azért, ha nagyon megerőltetem magam, lenne még ötletem. :-)