Dearborn, Michigan – Bírói döntés tiltotta el Terry Jones floridai lelkipásztort attól, hogy tüntetést tartson az Egyesült Államok egyik legnagyobb iszlám központja és mecsetje előtt. Csak egy dollárt kellett volna fizetnie, hogy megtehesse – erre azonban nem volt hajlandó.
Három évre eltiltotta a dearborni mecset megközelítésétől a gainsville-i fundamentalista kisegyház vezetőjét Mark Somers bíró, aki rövid időre le is csukatta Terry Jonest, aki nem volt hajlandó jelképes, egy dolláros letétet leróni tervezett pénteki rendezvénye rendőri biztosítására.
Az, hogy Jonesék dearborni tüntetését – és a vele minden bizonnyal járó erőszakot – sikerült megakadályozni, egy ősi, 1846-os michigani jogszabálynak köszönhető. A máig életben lévő törvény előírja, hogy a közrendre veszélyt jelentő embereknek „peace bond” elnevezésű díjat, békeóvadékot kell leróniuk, amelyet csak akkor kapnak vissza, ha a közveszély elmúlt. Somers bíró jelképesen, rövid időre le is csukatta a két közveszélyesnek minősített embert a törvény alapján. Jones törvénytelennek tartja az ítéletet és a szólásszabadságot biztosító Első Alkotmánykiegészítésre hivatkozik.
A bíróság elé azután került, hogy péntek reggel a Dearbornban összeült hattagú esküdtszék úgy döntött, a demonstráció minden valószínűség szerint veszélyt jelentene a köznyugalomra. Somers bíró kijelentette: a mecset környékéről való hároméves kitiltást csak akkor módosítja, ha ahhoz a mecset vezetősége is hozzájárul.
A Korán-égetésről elhíresült egyházfő márciusban közvetetten több ember halálát okozta, mivel a muzulmánok szent könyvének tűzre vetéséről készült felvétel felkerült az internetre, és Afganisztánban véres zavargásokat eredményezett.
Pénteken körülbelül tízezer ellentüntető vonult fel Dearbornban; a rendőrség becslése szerint Jones védelme 46 ezer dollárba került volna, ha közvetlenül a mecsetnél demonstrál, így a helyszíni tüntetést nem engedélyezték, de számos, erre alkalmas helyet ajánlottak neki, ahol szabadon demonstrálhatott volna.
Jones azonban azon az állásponton volt, hogy a szólásszabadságnak nincs határa, tehát bárki bármit kinyilváníthat közterületen, akár mecset mellett is. A bírói döntés alkotmányos jogait tiporta meg, érvel, és azt állítja, megtartja ugyan a demonstrációt egy, a város által engedélyezett helyen, fenntartja azonban, hogy törvénytelenül jártak el vele szemben. Ügyének megnyerte az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) támogatását is, így nem kizárt, hogy még munkát fog adni felsőbb jogi fórumoknak.
Momentán az meg senkit nem zavar az Egyesült Államokban, hogy az Egyesült Államok polgárainak adójából segélyezett muzulmán országokban vidáman égetik az amerikai zászlót?