Lahor – A pakisztáni bíróság döntése alapján szabadon távozhatott a lahori börtönből az amerikai hírszerzésnek dolgozó Raymond Davis.
A harminchat éves férfit azzal vádolták, hogy megölt két embert Pakisztán második legnagyobb városában még januárban. A férfiról közben kiderült, hogy feltehetőleg a CIA-nek dolgozott, ezért tartózkodott az amerikai nagykövetségen.
Davis azzal védekezett, hogy megtámadták és ki akarták rabolni, ő csak önvédelemből ölt. A bíróság most azért bocsátotta szabadon az amerikai férfit, mert kifizetett egy bizonyos kártérítést a megölt emberek családjainak. Ez a sharía, az iszlám törvénykezés szerint megbocsáthatóvá teszi a gyilkosságot. Értesülések szerint mind a 18 érintett családtag bement a rendőrségre, hogy közölje; elfogadják a „vérpénzt”, Davis szabadon távozhat.
Egyelőre, bár a börtönt elhagyta Davis, hollétéről nem tudni semmit. A BBC helyi munkatársa szerint valószínűleg már elhagyta Pakisztánt. Esete sok diplomáciai nehézséget okozott az Egyesült Államok és Pakisztán között, aminek súlyosságát igazolja, hogy Hillary Clinton személyesen látogatott el az ázsiai országba a problémát orvosolandó.
Amikor az ügy napvilágot látott, illetve kiderült, hogy Davis nem csak amerikai állampolgár, de a titkosszolgálatoknak is dolgozik, óriási felháborodást vont maga után az országban. Több helyen voltak tüntetések, ahol a tömeg USA ellenes jelszavakat skandált és Davis halálbüntetését követelte. Az Egyesült Államok az ügy folyamán a férfi diplomáciai mentességére hívta fel az igazságszolgáltatás figyelmét.
Pakisztan nem az egyetlen moszlem orszag, ahol a vezetes igyekszik jo kapcsolatot tartani az Egyesult Allamokkal, mikozben a lakossag jelentos resze a moszlem terroristakkal es extrem elemekkel szimpatizal. Barmilyen rendkivuli esemeny kivalthat egy tobbszazezres utcai tuntetest Amerika ellen, mert az amerikaellenes gyulolet meghatarozo emocio abban a kornyezetben. A CIA jelenlete Pakisztanban az afgan helyzetbol adodik, a terroristak szabadon kozlekednek a kozos hataron at (ami csak a terkepen letezik, valojaban nem orzott) es fegyverrel, loszerrel, robbanoanyaggal vagy onkentesek es onfelrobbanto gyilkosok beszivargasaval tamogatjak az afgan lakossag, rendorseg, katonasag es a NATO erok elleni terror haborut. A szelsosegesek fekentartasa Pakisztanban a kormanynak is erdeke, de a feladat rendkivul nepszerutlen, igy a kormany hallgatolag tudomasul veszi, hogy az Egyesult Allamok ugynoksege felderito-hirszerzo munkat vegez a hatarmenti torzsi szervezodesu kormany ellenes videkeken, mint Vezirisztan.
Raymond Davist a birosag felmentette a gyilkossag vadja alol, mivel az aldozatok csaladja megbocsajtott a kb. 2,4 millio dollar karterites fejeben, ami szokvanyos es elfogadott gyakorlat a Sharia jog szerint. Egyelore nem vilagos, honnan jott a 2,4 millio dollar. Ez az osszeg korulbelul 400-szorosa annak a karteritesnek, amit Irakban es Afganisztanban fizetnek a polgari aldozatok csaladjainak minden incidens utan. Barhogy is, Amerika es Pakisztan kozos erdeke, hogy ez az epizod mielobb feledesbe meruljon.