Moszkva – A Regnum című orosz honlap az orosz-magyar kormányközi gazdasági vegyes bizottság 6. üléséről írt cikkében megállapította: Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár részvétele arra utal, hogy a magyar fél nagy jelentőséget tulajdonít a találkozónak.
A cikk idézte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter február 24-én a Világgazdaság című lapban megjelent nyilatkozatát, és azt írta: ez válasz volt Igor Szecsin orosz miniszterelnök helyettes The Wall Street Journalnak február 22-én adott nyilatkozatára, amelyben az orosz Surgutneftegaz Molban vásárol része körüli konfliktusról volt szó.
Szecsin akkor azt mondta, hogy Magyarországon akadályozzák a tulajdon hatékony irányítását. “A projekt útjába véleményünk szerint szubjektív jellegű akadályokat állítanak” – mondta, ami úgy értendő, hogy a probléma az Oroszországgal való kapcsolatokért felelős személyek gondolkodásmódjában van.
A Regnum rámutatott: “A kormányközi bizottság ülése tehát olyankor megy végbe, amikor világossá vált a résztvevő felek érdekei közötti eltérés”.
A cikk szerint a magyarok érdekeltek abban, hogy növeljék az Oroszországba irányuló exportot, és kemény valutához jussanak az orosz kormány modernizációs programjában való részvételből. Ebből a szempontból jó példa a 15 éves szünet után február 24-25-én Budapesten rendezett orosz-magyar gazdasági fórum. A magyarok az export növelését a biztosítási és hiteloperációkhoz nyújtott állami támogatással is igyekeznek elérni.
Az orosz fél abban érdekelt, hogy bővítse az Európa kulcságazataiba való befektetéseit, saját társaságait multinacionális cégekké alakítsa. “Az elmúlt két év eseményei azonban megmutatták, hogy a magyarok saját országukban igyekeznek megakadályozni ezeket a terveket.
A globális energiapolitikában a magyar kormány aktívan támogatja a programokat, amelyek célja az energiahordozók európai piacokra szállításának diverzifikálása, és gyakran mutatkozik a kezdeményező szerepében a kelet-európai térségben” – írta a honlap.
“Orbán Viktor új magyar kormányfő valóban meghirdette a keleti nyitás kurzusát. Ám 2010. november 5-i programbeszédében egyetlen szó sem esett Oroszországról. Ebben az irányban, amint azt már nem egyszer demonstrálták, Magyarország számára a Kínához fűződő kapcsolatok bírnak prioritással. Megjegyzendő, hogy a magyar-orosz tárgyalások minden fordulóját megelőzi egy hasonló szintű magyar-kínai forduló” – írta a Regnum.
“Az orosz félnek kellemetlen figyelni a magyarok egyes lépéseit a volt Szovjetunió területén is. A magyar fél kezdeményezései itt néha nem illenek az EU hivatalos keleti partnerség programjába. E tekintetben példa értékűek Magyarország Grúziához és Miheil Szaakasvili elnökhöz fűződő kapcsolatainak fejlődése, Ukrajnában pedig Magyarország kereskedelmi érdekei céljából az orosz-ukrán ellentétek húrjain játszik” – mutatott rá a honlap.
A magyar fél a cikk szerint a mai napig azt ajánlja, hogy az összes vitás kérdést, különösen a Mol és a Malév ügyét más kérdésekkel együtt egy csomagban oldják meg. Ez a Regnum szerint bizonytalan helyzetet teremt a kétoldalú kapcsolatokban.
“A csomagmegoldás eltakarná a magyar fél orosz beruházásokkal kapcsolatos tisztességtelen magatartását” – állapította meg a cikk.
A szerző szerint a magyarok engedményeket szeretnének elérni a Mol- és a Malév-rész árában. Cserébe felajánlották, hogy az oroszok korszerűsíthetik a paksi atomerőművet, orosz szerelvényeket vásárolnak a magyar metróba, és kedvező gázeladási lehetőségeket ígértek.
“Ezek szerint az orosz cégek hozzájutása a magyar projektekhez attól függ, hogy a magyar fél számára kedvezően oldódnak-e meg a vitás kérdések. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország március 9-én bejelentette: a paksi atomerőmű korszerűsítéséről tárgyalásokat folytat Franciaországgal. Az orosz cégek győzelme a 2012-ben kiírandó tenderen egyáltalán nem garantált, az orosz Atomexportnak a magyar tervek szerint a Toshiba, a Westinghouse Electric, a Miusubishi és más konszernekkel kell majd versengenie” – írta a Regnum.
Rámutatott: “a múlt hónapban a magyar-orosz kapcsolatok helyzetére negatív hatással volt a magyar fél politikája, hogy az orosz kormány Mollal és Surgutneftegazzal kapcsolatos álláspontjára a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség körüli korrupciós botrány miatti zsarolással hasson”.
Végül a terjedelmes cikk ismertette a kormányközi bizottság működésének történetét és technikai részleteit, és ennek kapcsán megállapította: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2010-ig a politikában árnyékban maradt, de súlya Orbán Viktor kormányfő környezetében több mint jelentős volt.
Most a kormányfő helyettese és bizalmas tanácsadója. Nem közgazdász. Orbán Viktor rábízta a magyar-orosz kapcsolatok ügyét, s “ez azt jelzi, hogy e kapcsolatokat a magyar kormány politikai és nem gazdasági szemszögből nézi”.
Az eredeti cikk itt olvasható.
