Leeds – Nagy-Britannia egyik legnagyobb üzleti központja, a korábban számos gazdasági és szociális konfliktustól szenvedő Leeds reneszánszát éli. A külső szemlélő számára meglepő és váratlan fellendülés egyik legfontosabb tényezője, hogy a város felismerte, milyen fontos a művészet közösségteremtő ereje. Nem mellékesen a kultúra a város gazdaságának is húzóereje lett. A leeds-i csoda részleteinek igyekeztünk utánajárni.
Míg máshol többnyire lefaragnak egy város kulturális költségvetéséből, míg London és Budapest vezetői egyaránt úgy érzik, hogy a kultúra olyan „puha célpont”, amelyből különösebb gond nélkül, tetszés szerint vehetnek el, csoportosíthatnak át máshová, Leedsben épp ellenkezőleg gondolják. A város vezetői azt vallják: a kultúra létfontosságú. A csellengő fiataloktól a magukra maradt öregekig megannyi társadalmi csoport számára éppen a művészet jelenti azt az erőt, amely célt és értelmet ad mindennapjaiknak, és amely a városhoz köti őket. De a város három egyeteme is több, mint hatvan ezer diákot vonz, és mindhárom egyetemen működik művészeti fakultás. Leeds mára a vizális kultúra, az innovatív alkotóművészet egyik fellegvára lett. Néhány hete nyílt meg a Northern Ballett új székháza, most újították fel az Opera North gyönyörű műemlék épületét, hogy csak néhány példát említsünk. Hogy csinálják?
Néhány adat
London után Leeds Nagy-Britannia egyik legnagyobb üzleti központja. Pénzügyi cégei 420 ezer embernek adnak munkát, az üzleti, jogi és pénzügyi szektorban többen dolgoznak, mint – Londont leszámítva – bármelyik brit nagyvárosban. Tágabb vonzáskörzetében majdnem három millióan élnek és több, mint másfél millióan dolgoznak, igen fejlett az ipara is. Az előrejelzések szerint a város gazdasága a következő évtizedben 30%-kal növekszik majd.
Leeds vonattal mindössze két óra Londontól, és a bevásárlóturizmus egyik legjobb és legnagyobb fellegvára is. Bevásárlóutcái több kilométer hosszúak, itt található az ország egyik leghíresebb, még a viktoriánus időkből származó, fedett árkádos üzlethálózata, a gyönyörű Victoria Quarter.
A Victoria Quarter Fotó: Flickr
Londonon kívül Leeds az egyetlen olyan brit város, amelynek saját repertoárszínháza, opera- és balett-társulata van, továbbá több európai hírű múzeuma, galériája és képzőművészeti gyűjteménye. Itt működik a neves szobrász örökségét gondozó Henry Moor Institute, évente megrendezik a Leeds-i Nemzetközi Filmfesztivált. A város a vizuális művészetek és az úgynevezett új média egyik brit központja.
Az Opera North modern Carmen előadásának részlete Fotó: Opera North
Mi a titok?
Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a város bővelkedik a pénzben. Ők is épp olyan gondokkal küzdenek a recesszió közepette, mint bármely más brit település. Ha van titok, az talán csak annyi, hogy a legfontosabb posztokon a várost szenvedélyesen szerető, lelkes és önzetlen emberek dolgoznak, akik nagyon büszkék Leeds-re, és azt akarják, hogy akik ebben a városban élnek, azok jól érezzék itt magukat. Akik nem sajnálják a munkát, és évekig közdenek, mindenkivel összefogva egy-egy felujításért vagy új beruházásért. De még ennél is fontosabb a szemlélet.
Felismerni és gondozni a tehetségeket, és a városhoz kötni őket – mindenki ezt hangsúlyozta, akivel ott jártamkor csak találkoztam. Itt tartani azokat, akiket mi neveltünk ki – mondták újra és újra. A pénz hiányát és a nehézségeket összefogással, kitartó és lelkes munkával ellensúlyozzák.
Catherine Blanshard, a városi önkormányzat művészeti kérdésekért felelős igazgatóhelyettese három pontban összegezte, mire törekszik munkájában:
Először is, felfedezni és gondozni a tehetségeket, és a városhoz kötni őket. Másodszor: olyan kulturális kínálatot létrehozni, amely a város minden polgárának ad valamit, az operától az utcazenei fesztiválig.
Harmadszor pedig: lehetőségeket teremteni, erős kulturális infrastruktúra kiépítésével (a Northern Ballett most megnyílt új székházában van Európa legnagyobb próbaterme. A táncstúdiókban a fiatal gyerekektől a profi táncosokig mindenki elfér, a stúdiószínház pedig a koreográfusoknak és táncszínházi szakembereknek ad kísérletezésre, új művek kidolgozására lehetőséget. A Leeds-i egyetem és az Opera North hasonló céllal fogott össze, és alakította meg a DARE nevű úttörő művészeti együttműködést, hogy a kreativitást és a tudományos eredményeket ötvözze. Csak két példa a lehetőségteremtő törekvések gyakorlati megvalósulására).
A Northern Ballett új, világszínvonalú központja Fotó: Jonathan Taylor
Mindehhez az önkormányzat, az egyetemek, a gazdaság szereplői és a művészeti intézmények összefogása teremti meg a lehetőséget és a gazdasági alapot. Blanshard szerint mindennek az is az előnye, hogy a művészet fontos kiegyenlítő erő. Leeds ugyanis nagyon sokszínű város, jelentős ázsiai és afrokaribi közösség is él itt, és bizony a város egyes részein óiási volt a szegénység. A felzárkózás hosszú idő, ám a mindenkit érintő és érdeklő művészeti projektek, a mindenki számára elérhető lehetőségek érezhetően segítenek abban, hogy ez az életszínvonalbeli különbség ne gerjesszen újabb konfliktusokat.
Ilyen egy leedsi egyetem művészeti karának bejárata Fotó: Flickr
És hogy ez a kulturális stratégia eredményes, annak legjobb bizonyítéka, hogy az üzleti élet, a felsőoktatás és a művészeti intézmények együttműködése nyomán már eddig is körülbelül 30 ezer munkahely jött létre a kreatív iparágak területén. Leedsben az emberek 25%-a az új és digitális média, illetve a kreatív iparágak területén dolgozik. A pénzügyi szektor után ma a kultúra a második legnagyobb munkáltató. Leedsben többé senki sem mondhatja, hogy a kultúra csak viszi a pénzt és nem termelő ágazat. És ez csak a kassza, mert a város lakóinak közérzete pénzben nem is mérhető, és pénzért meg nem vehető tényező. De amikor a leedsiek arról döntenek: menjenek, vagy maradjanak, akkor talán a legfontosabb.
