A Moldva-parti cseh metropolisz egyik legvonzóbb és legfestőibb idegenforgalmi látványossága egyéves felújítás után júniusban nyílik meg újra a turisták és a széles nagyközönség előtt.
Az Arany utcácska nevét a 17. században, a városban letelepedett aranyművesekről kapta. Az utcában végignyúló házsor, Prága egyik legfestőibb helyszíne. A 16. század első éveiben II. Rudolf eredetileg huszonnégy várőr számára építtette az apró és tarka házikókat, ám egy évszázaddal később az ide költöző ötvös mesterek átalakították az épületeket. A 19. században az utca sötét időszakot élt át, elzüllött és nyomornegyeddé vált, ahol a szegény emberek mellett a bűnözés mindennapos vendég volt. A 20. század közepe felé a bérlőknek el kellett költözniük, és a házsort az eredeti állapotnak megfelelően helyreállították.
Manapság a legtöbb házikóban kis üzletek kínálják portékáikat, ezek közül is könyvekből, csipkékből és a híres cseh üvegből válogathatunk kedvünkre. Az utcácska hírnevét öregbíti, hogy olyan híres személyek is laktak benne, mint a Nobel-díjas Jaroslav Seifert, és az Átváltozás, valamint A per világhírű írója Franz Kafka. Ez utóbbi, 1916 és 1917 fordulóján, csupán néhány hétig lakott itt nővérével a turisták által leglátogatottabb 22. számú házban.
Az utca meseszerű és varázslatos atmoszférája magával ragadja az embert és akaratlanul is arra ösztönzi, hogy elhiggye azokat a legendákat, melyek azokról az alkimistákról mesélnek, akik titokban aranyat próbáltak kotyvasztani a császárnak. Persze ezek valójában nem a pici házikók falai között zajlottak, hanem a Szent Vitus-székesegyház és a Lőportorony közötti laboratóriumokban, a Vikárská-közben.
A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, már fel van újítva, jelenleg a bebútorozásuk, a minikiállítások elkészítése és véglegesítése van folyamatban. A házikók mintegy felében megmaradnak a korábbi tárlatok, berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kap.
Az egykori házberendezési tárgyakat a barrandovi filmstúdiók műhelyeiben készítik, majd fokozatosan elhelyezik őket a “gyufaskatulya” nagyságú házikókban, hogy a látogatók reális képet kaphassanak arról, hogyan éltek itt egykor a várkapuőrzők, katonák, aranyművesek. Lesz ott reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba, korabeli orvosi rendelő, illetve egy jósnő szobája is megtekinthető lesz.
A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Felújítása a nem végleges adatok szerint mintegy 40 millió koronába (több mint 400 millió forint) került.
