A Parlament és a Tanács által 2008 decemberében tető alá hozott klíma- és energiacsomag célja, hogy 2020-ra az EU energiafelhasználásának 20%-át megújuló forrásokból biztosítsák. Az Európai Bizottság szerint 2007-ben az EU energiaszükségletének 9%-át biztosították ilyen módon. A Bizottság előrejelzése szerint 2020-ra ez az arány elérheti a 20,3 %-ot, teljesítve a megfogalmazott célkitűzést.
Az ipari bizottság számára egy olyan tanulmány készült, amely felmérte a különböző megújuló energiaforrásokban és a hozzájuk kapcsolódó technológiákban rejlő potenciált. Ezek alapján a következő tíz–húsz évben várhatóan nagyobb szerep jut az alábbi forrásoknak Európa energiaellátásában.
Tengeri szélenergia: az elektromos áramot a tengereken telepített szélfarmok termelik. A nyílt vizeken a szárazföldhöz képest erősebbek a széllökések, ezért az oda telepített szélfarmok több energiát képesek termelni. A tengeri szélerőművek tömeges elterjedése a magas költségek miatt egyelőre várat magára. Hatástanulmányok szerint középtávon a megvalósítás költségei várhatóan a szárazföldi szélfarmok költségszintjére vagy az alá csökkenhet.
A napenergia koncentrációja egy olyan energiatermelési technika, amely során tükrökkel gyűjtik össze a napfényt, majd egy kis területre koncentrálják azt. A koncentrált fényt hővé alakítják, amely egy elektromos energiát termelő generátorhoz kapcsolódó hőmotort hajt. Szakértők szerint 2020-ra az EU-ban az elektromos energia 3%-át állíthatják elő ezzel a technikával.
A bioenergia a biológiai forrásokból kinyert anyagokból, biomasszából termelt megújuló energia. Az ipari szakbizottság ülésén bemutatott tanulmány szerint a bioenergiában sokkal korlátozottabb lehetőségek rejlenek, mint a szél- és napenergiában.
A hullámenergia hasznosításakor a tengerek és óceánok vízmozgásából nyerik az energiát. A hullámerőművek a felszíni és felszín alatti vízmozgás során felszabaduló energiából termelik az elektromosságot. Becslések szerint a hullámokban annyi energia rejlik, mint amennyi a Föld lakosságának elektromosenergia-felhasználása, de a hullámerőművek alkalmazásával kapcsolatban több környezetvédelmi aggály is felmerül.
A geotermikus energia a fölfelszín és a mélyben található források közti hőmérséklet‑különbségből ered. A különbségnek köszönhetően a geotermikus energia hő formájában folyamatosan áramlik a magtól a felszín felé. Ebből az energiaforrásból hő- és elektromos energia is nyerhető. Ahhoz, hogy a technológia széles körben elterjedjen, jelentősen csökkenteni kell a költségvonzatát.
