Az Európai Bizottság meghatározása szerint korai iskolaelhagyóknak azok a 18–24 év közötti fiatalok számítanak, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel. Évente mintegy hatmillió fiatal esik ki az iskolarendszerből, ami a tanulók közel 15%‑át jelenti.
Doris Pack: 2020‑ra harmadával kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát
Miért ilyen magas a lemorzsolódók aránya?
Vannak fiatalok, akik a családi háttér miatt nem kapják meg az esélyt a tanuláshoz. Nincs, aki megmondaná nekik, hogy iskolába kell járniuk. Ez több tényezőre is visszavezethető, szerepet játszhat például a szülők tartós munkanélkülisége. Ha senki nem figyel a gyerekre, hamar elveszti a motivációt, hogy tanuljon.
Másrészről szerintem nem minden iskola tudja felmérni, hogy melyek a diákok gyengeségei. Tanárként dolgoztam, és meggyőződésem, hogy ha a tanárok nem figyelnek a gyermekek eltérő adottságaira, a gyermekek kevésbé lesznek motiváltak, hogy iskolába járjanak. Ott vannak például a diszlexiás gyermekek, akiknek nem az írás az erősségük. De ez nem intelligencia kérdése. Fel kell fedezniük, hogy ők miben tehetségesek, a tanároknak pedig ki kell tudni bontaniuk ezt a tehetséget. Ha nem kapnak dicséretet, akkor nem tudják mire alapozni az önbizalmukat. A korai iskolaelhagyók aránya jelenleg átlagosan 15%. 2020‑ra szeretnénk ezt 10%‑ra csökkenteni.
Melyek az iskolai lemorzsolódás társadalmi és gazdasági következményei?
A problémát már kialakulásakor kezelni kell. Ha a gyermekek nem részesülnek megfelelő oktatásban, később nem lesz munkájuk, nem lesz képzettségük, elszántságuk, hogy bármit is elérjenek az életben. Nagyobb figyelmet kell fordítani a tanárok képzésére is. Minden gyermekkel a neki kijáró tisztelettel kell foglalkozni. Több tanárra, kisebb osztályokra és több impulzusra van szükség. Hasznos lehet például egy iskolai szociális munkás, aki sporteseményeket, iskola utáni programokat szervez. Egyre kevesebb a gyerek, ezért több tanárra, jobb és képzettebb tanárokra van szükség. Nagy szégyen és veszteség, ha a tanulók 15%‑áról lemondunk.
Az oktatáspolitika elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik. Hogyan segíthet az EP a probléma megoldásában?
Sem az EU, sem a Parlament nem kötelezheti arra a tagállamokat, hogy bármit is tegyenek. Az uniós szerződés alapján a szubszidiaritás elve érvényesül. Mi csak ötleteket adhatunk. Parlamenti és uniós szakértők bevonásával tárgyalunk arról, hogy hogyan lehet a korai iskolaelhagyók arányát 15%‑ról 10%‑ra csökkenteni. Erről a Miniszterek Tanácsának kell tárgyalni, de a Parlament és a Bizottság feladata, hogy felvesse a témát. Fontos, hogy foglalkozzunk a témával, és megvizsgáljuk, milyen előrehaladást sikerült elérni eddig. Egyértelművé kell tenni, hogy ezek a találkozók nem csak a szép szavakról szólnak, és regionális és nemzeti szinten is eredményekre van szükség.
Mit szól ehez ártunk és ormányunk? A 18-24 év közötti fiatalok akik nem rendelkeznek középiskolai végzettséggel, korai iakolaelhagyók. Nyilván azért mert a mai világban még rabszolgák sem lehetnek azok, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel. Nálunk meg leszállítják a tankötelezettség hetárát. Páriákat fogunk nevelni. orbán dicsőségére!
Nekünk Brüsszel ne diktáljon!Egy magyar ember 15 évesen már sokkal műveltebb,mint más uniós iskolaelhagyó 18-24 éves fiatal.Hol van egy átlag európai értelmi szintje a miénktől?Nekünk ezért lehet már 15 évesen kiröppennünk az oktatásból.Na! Ez a magyarázat.Vagy netán az,hogy egy tanulatlan birka népet sokkal könnyebb irányítani,megvezetni?
Nem hinném! Vagy mégis??
Arra gondolok, hogy időtálló börtönök építése (fellendül az építőipar!) egyszerű, mert hol is nem tanulnak tovább? Na ugye: nálunk északkeleten. Enni pedig kell, mert munka nincs – arról nem is beszélve, hogy tudtommal 16 év alatt nem dolgozhatnak a fiatalok. Azután berakják őket a börtönökbe, és ott dolgoztatják…
Lehet, hogy csak rémálom, – de egyszerűen érthetetlen számomra ez a döntés. Ha előre kiépítették volna a szakmai utánpótlást biztosító intézeteket, akkor még volna valami mentség…
És még talán a legnagyobb baj. Fejétől…. a hal: eluralkodott az agresszió, tehát már az iskolában is a tanulatlan, nyomorgó családból jött gyermekek számára az egyetlen megoldásnak látszik. Hiszen OV és kormánya minden szavával az irigységre épít!
A bibliai emberkép szerint az emberiség első bűne is az irigységből fakadó gyilkosság volt, – lásd Ábel és Káin sztorit!
Káin homlokjele arra szolgált, hogy a bosszúállástól mentve legyen, – ez bizony már nem lett sikeres.
Miért is látjuk hetente ugyanazt a képet a tévében: gyanúsítottat vezetőszíjon vezetnek? hogy kiélhessék az emberek bosszúállás iránti igényét.
Finnyásak nálunk az urak. Proli gyereke ne tanuljon, csak annyit, amennyit otthon az apjától el tud lesni. Aztán pedig: kerek a világ, találjon munkát, lehetőleg fizikait. Vagy betanított lehet egy számára soha ki nem ismerhető csodagép mellett, ami olyan terméket gyárt, amelyet ő sohasem vehet majd meg. Így szép az arisztokratikus magyar világ. A felső tízezer gyereke meg menjen külföldre tanulni, ne lesz becsülete a magyar diplomának, mitől is lenne. A Budapesti Műszaki Egyetemen nem hogy egy új konstrukciót, de még egy régit sem lehet legyártani, nincsenek eszközök hozzá ! A Közgázon meg, mit mondjak, Bod Péter tanszékvezető tudott lenni !
Ez a dilinyós oktatásügyben is nekimegy az EU-nak!