Washington – Az elnök egyben az Egyesült Államok haderejének főparancsnoka is, így nem mindegy, mennyire határozott. Barack Obamát mindössze az amerikaiak tizenhét százaléka látja kellően határozottnak.
A Reuters és az Ipsos közvélemény-kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek közel fele óvatos és konzultatív hajlamú főparancsnokot lát az elnökben, több mint egyharmad pedig úgy véli, katonai ügyekben határozatlan.
Obamát első ízben 2009-ben érte komoly kritika, amikor hónapokon át tanácskozott katonai vezetőkkel és főtanácsadókkal arról, vajon küldjön-e további csapatokat Afganisztánba. Kritikusai ezt habozásnak vélték, ő viszont azt állította, egy ekkora elhatározást alaposan meg kell fontolni. Végül harmincezerrel növelte a harcoló alakulatok számát.
Obama nem csak republikánus körökben, de saját pártjában is nemtetszést váltott ki azzal, ahogyan a líbiai akciót kezelte, de főleg amiatt, hogy gyakorlatilag semmiféle stratégiai célt nem tud felmutatni. Amennyiben a líbiai helyzet nem megnyugtatóan rendeződik, az ottani felfordulás és Obama döntésképtelensége együtt magas labda lesz a 2012-es elnökválasztási kampányban.
A felmérés szerint az amerikaiak hatvan százaléka támogatta Líbia koalíciós megbombázását és a légitilalmi övezet kialakítását; hetvenkilenc százalék vélte úgy, hogy Kadhafit el kell távolítani. A katonai akciót pártoló hatvan százalékból húsz százalék abszolút jelleggel áll ki a beavatkozás mellett, negyven félig-meddig. Az erősen ellenzők aránya tizennégy, a valamelyest ellenzőké huszonhat százalék.
