Havanna – Véget ért Jimmy Carter exelnök háromnapos kubai látogatása. Sikerült találkoznia a mobiltelefonok terjesztéséért bebörtönzött amerikai állampolgárral, vendéglátói azonban egyértelművé tették, hogy nem hagyják futni Alan Grosst.
A 86 éves politikus útja előtt széles körben arra számítottak, hogy Carternek tett gesztus formájában elengedik a koholt vádak alapján másfél évtizedre bebörtönzött amerikai zsidót, különösen azután, hogy Barack Obama elnök rendeletileg tette lehetővé az eddigi három helyett tizenhárom amerikai repülőtér használatát a kubai légiforgalom számára. A reményeket erősítették az amerikai külügyminisztériumból kiszivárgott értesülések is.
Carter viszont már kubai látogatása második napján kijelentette: világosan megmondták neki, hogy Alan Gross marad rács mögött. Állítása szerint ezt már az előtt tudta, hogy elindult Kubába Amerikából. A volt elnöknek azonban sikerült szerda reggel meglátogatnia a 61 éves Grosst – nem közölték, mely város mely börtönében tartják fogva, és hogy ott találkoztak-e, vagy valahová kivitték a rabot, hogy Carterrel találkozhasson –, aki közölte vendégével, hogy 2009. decemberi letartóztartása óta negyven kilót fogyott. Carter szerint azonban nem törte meg a rabság, sikerült megőriznie jó kedélyét, és továbbra is hangoztatja ártatlanságát.
Gross voltaképp semmilyen kubai jogszabályt nem sértett meg azzal, hogy internetezésre alkalmas mobiltelefonokat vitt a havannai zsidó közösségnek, a junta azonban gumiparagrafusok segítségével a szocialista rend megdöntése kísérletével vádolta és ítéltette el.
A rezsim számára az ellenőrizhetetlen internet különösen kényelmetlen jelenség, mert azon kevesek, akik e médiumhoz hozzáférnek, kapcsolatot tudnak tartani a külvilággal, ráadásul az ellenzék leghíresebbjei is bloggerek, akik a kommunista rendszer visszásságait ostorozzák spanyol nyelven, rossz hírét keltve ezzel a szigetországnak az egész kontinensen, sőt, Spanyolországon keresztül az Európai Unióban is.
Az ártatlanul bebörtönzött Grosst humanitárius alapon sem engedték el, amikor családja arra hivatkozott, hogy a férfi 26 éves lánya és idős édesanyja is rákbeteg. Maga Carter úgy nyilatkozott, ártatlannak tartja Grosst, és nem hiszi, hogy bármilyen fenyegetést jelentene a havannai kormányra nézve. Mark Toner, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője sajnálkozását fejezte ki a kubai rabtartók hajthatatlansága miatt.
Carter sokkal eredményesebbnek bizonyult tavaly augusztusban, amikor sikerült Phenjanban kieszközölnie az észak-koreai kommunista rezsim által határsértés vádjával nyolcévi kényszermunkára ítélt Aijalon Mahli Gomes hazaengedését. A massachusettsi keresztény tanító missziós célokkal szökött be Észak-Koreába, ahol azon nyomban letartóztatták.
Carter szintén utolsó kubai napján találkozott magával Fidel Castróval, egy nappal azután, hogy Castrónak a hatalmat jelenleg gyakorló öccse, Raúl is fogadta, mintegy hat órán át. Az egykori amerikai elnök elmondta, hogy ő és a kubai forradalom 84 éves ikonja „régi barátokként köszöntöttlk egymást”, és Fidel szemmel láthatóan jó bőrben volt. A 2002-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Carter abban az esztendőben már megfordult Kubában, s Fidel – még hatalomban – akkor is fogadta.
Carter értékelése szerint jól sikerült az ellenzéki bloggerekkel való reggelije is, amelyen részt vett tíz olyan másként gondolkodó, aki nemrég hagyta el a junta börtöneit.
