A Financial Times leltárba szedte Orbán bűneit 2011. február 7. hétfő 21:11 | Financial Times Forrás: MTI

London – A magyar kormányfő országértékelő beszéde kapcsán a Financial Times leltárt készített Orbán Viktor fülkeforradalmának eddigi lépéseiről, amelyek a demokrácia leépítését és a totális hatalom kiépítését célozták. A londoni lap idézi a magyar kormány szócsöveit, de cseppet sem hatódik meg attól, amit mondanak. Orbán évértékeléséből nem idéznek semmit.

A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatán hétfő este megjelent írás szerint Orbán Viktor a rá jellemző magabiztossággal mondta el országértékelő beszédét, kijelentve, hogy 2011 a megújulás éve lesz.
Mindazonáltal – bár a médiatörvényről folyó viták, amelyek beárnyékolták a soros magyar EU-elnökség kezdetét, mára alábbhagytak – fennmaradtak azok az aggályok, hogy “a miniszterelnököt reformbuzgalma a demokrácia felvizezésére késztetheti”.
A Fidesz tavalyi hatalomra kerülése óta értelmiségiek, ellenzéki személyiségek, újságírók, diplomaták hívják fel a figyelmet olyan lépésekre, amelyek a politikai élet minden területének eluralására irányulnak, és ennek csak csekély részét jelenti a médiatörvény – áll a Financial Times írásában. A lap szerint e személyiségek arra is figyelmeztetnek, hogy további összecsapások lehetségesek Brüsszellel, különösen amikor a kormány bemutatja az új alkotmányt.
A Financial Times idéz egy név nélkül nyilatkozó “nyugat-európai diplomatát”, aki szerint aggodalom forrása, hogy a rendszerben meglévő ellenőrző eszközöket és ellensúlyokat kikezdik, ha éppen nem távolítják el teljesen.
Az írás felidézi, hogy a kormány “gyors intézkedésekkel” megnyirbálta az Alkotmánybíróság ítélkezési illetékességét gazdasági kérdésekben, lefaragta a Költségvetési Tanács juttatásait, az új médiatörvénynek érvényt szerző testületben Fidesz-kinevezettek ülnek, és javaslat született arra is, hogy “a Fidesz által dominált parlament” a jelenleginél több tagot nevezhessen ki az MNB monetáris tanácsába.
Mindemellett “tartja magát a szóbeszéd”, hogy az új alkotmány választójogot adna a határokon kívül élő, becslések szerint kétmilliós magyarság azon tagjainak, akik állampolgárságért folyamodnak. Elemzők szerint közülük valószínűleg sokan voksolnának a Fideszre, ami tartós előnyt jelentene egy alig tízmilliós országban – áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a Fidesz és támogatói azonban azzal érvelnek, hogy csupán egy nem működő rendszert próbálnak működésbe hozni. “Forradalmi hevülettel” beszélnek a 2002-2010 közötti szocialista kormányok idején lefulladt posztkommunista átmenet befejezéséről. A párt azt mondja: szembeszáll a korrupcióval, javítja a versenyképességet, ösztönözni fogja az innovációt és a társadalombiztosítástól a helyi önkormányzatokig mindent megreformál.
“Húsz évet elvesztegettünk, és nem maradt vesztegetnivaló időnk” – idézi a Financial Times Kovács Zoltán államtitkárt. A magyar kormánytisztviselő hozzáteszi: “nem csupán retorika, amikor a miniszterelnök forradalomról beszél”.
Vezető tisztségviselők szerint az EU-társállamok bírálatai értetlenségből és a Fidesz kétharmados többsége miatti irigységből erednek – áll a cikkben.
A lapnak Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője kijelentette: “demokráciában élünk, pártunk azért született, hogy biztosítsa a demokráciát az országnak … nem hiszem, hogy szép dolog mások részéről a demokrácia iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezése”.
A Financial Times szerint azonban Orbán Viktor kormányának sorsa minden politikai dominanciával együtt is végső soron a gazdasági sikerességen múlhat – és a kormány gazdaságkezelési teljesítménye “vegyes”.
Tavaly nem sikerült rávenni EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) – amelyek a pénzügyi válság idején 20 milliárd eurós támogatást nyújtottak az országnak – az előző kormány által elfogadott 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál valamivel magasabb deficit engedélyezésére. A mostani kormány ezután “szakított az IMF-fel”, és növekedésösztönző célú jövedelemadó-csökkentést léptetett életbe. Ennek ellentételezésére azonban nem a kiadásokat faragta le, hanem “válságadókat” rótt ki olyan szektorokra, amelyekben külföldi tulajdonosok vannak túlsúlyban – áll a Financial Times ismertetésében.
A lap felidézi, hogy tizennégy nagy EU-vállalat diszkriminációt felpanaszoló levelet írt az uniós bizottságnak.
A másik nagy, vitatott lépésként a kormány hárommillió magyarnak nem hagyott sok választási lehetőséget azon kívül, hogy visszavigyenek 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítást az állami szektorba. A pénzt adósságcsökkentésre és kisebb részben idei kiadásfinanszírozásra fordítják, ám a Moody’s hitelminősítő úgy reagált, hogy a “bóvli” (befektetésre már nem ajánlott) kategória határára süllyesztette a magyar adósbesorolást a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályaira hivatkozva.
E hónapban ugyanakkor mód nyílik arra, hogy a kormány hozzákezdjen a kétkedők megnyeréséhez, amikor beterjeszti költségvetési reformterveit. Illetékesek szerint e tervek választ adnak a piac aggodalmaira.
“Hosszú távon sikeres ország leszünk … és remélhetőleg a sikeresség és a hitelesség első jelei már az idei év első felében jelentkeznek” – idézte befejezésül Szijjártó Pétert a Financial Times írása.