Budapest – 100 éve, 1911. február 6-án született Ronald Reagan, aki filmszínészből lett az Egyesült Államok 40. elnöke. A meggyőződéses antikommunista politikust, akit rendkívüli szónoki képességei miatt a “nagy kommunikátornak” neveztek, a legnagyobb elnökök között tartja számon az amerikai közvélemény.
Az illinoisi Tampicóban született. Közgazdasági és szociológiai diplomáját szerzett, majd rövid sportriporteri és szerkesztői karrier után Kaliforniába ment szerencsét próbálni. A jóvágású fiatalember viszonylag sikeres filmes karriert futott be (ezt csak második világháborús, a légierőnél teljesített katonai szolgálata szakította meg), összesen több mint félszáz filmben játszott. Kollégái több alkalommal választották meg a Filmszínészek Szövetsége elnökének, s e tisztségben remekül helytállt. Már ekkor ismert volt antikommunista érzelmeiről, több kommunistagyanús kollégájára hívta fel az FBI figyelmét. Mindkét feleségét a szakmából választotta, második felesége, Nancy Davis 1952-től haláláig volt hű társa.
Az ötvenes években egy népszerű, a General Electric óriásvállalat által szponzorált televíziós műsorban szerepelt és egy ideig a GE szóvivője is volt, így szerzett rutinját később a politikai életben is kamatoztatni tudta. 1962-től politizált “főállásban”, a Republikánus Párt színeiben. 1967-től 1975-ig volt Kalifornia állam kormányzója, tisztségében egyszer választották újjá. Az akkor már rendkívül ismert és sikeres Reagan 1976-ban megpályázta a republikánusok elnökjelöltségét, de alulmaradt Gerald Forddal szemben. 1980-ban aztán az 50 állam közül 44-ben megverte a hivatalban lévő Jimmy Cartert és 69 évesen az Egyesült Államok 40. elnöke lett – ilyen idősen még egyetlen elődje sem lépett hivatalba.
Neoliberális gazdaságpolitikája, a Reaganomics a gazdasági növekedés beindítása érdekében csökkentette az adókat, megnyirbálta a kormányzati kiadásokat, a szociális ellátásokat (aminek ára később az államháztartás hatalmasra duzzadt deficitje lett). Ő indította el az általa “A Gonosz Birodalmának” nevezett Szovjetunió térdre kényszerítése érdekében a békeidők egyik legnagyobb arányú fegyverkezését, a csillagháborús programot (SDI). Az egy ellene irányuló merényletet túlélő Reagant 1984-ben újraválasztották. Második ciklusában már kereste a párbeszédet a peresztrojkát meghirdető Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel, akivel leszerelési szerződést kötött. Sokan az ő érdemének tulajdonítják, hogy a Nyugat puskalövés nélkül megnyerte a hidegháborút.
Reagan hatalmas népszerűségre tett szert, mert visszaadta az amerikaiak önbizalmát, ma is a legkiválóbb elnökök között tartják számon. Ezen nem változtatott az iráni fegyverszállítási botrány és a nicaraguai kontráknak illegálisan nyújtott segély ügye sem, ezért érdemelte ki a “teflonelnök” elnevezés.
A visszavonulása után is aktív és jó egészségnek örvendő politikusnál 83 éves korában, 1994-ben fedezték fel az Alzheimer-kór tüneteit. Állapota fokozatosan romlott, egyre kevesebb alkalommal tudott megjelenni a nyilvánosság előtt. Ronald Reagan 2004. június 5-én, 93 éves korában halt meg, a washingtoni állami temetés után a kaliforniai Ronald Reagan Elnöki Könyvtárban helyezték örök nyugalomra.
Egy ideje erett mar Ronald Reagan istenitese Magyarorszagon. Ahol a Nagy Testver(ek) Szeretett Vezetoi elott mindig szivesen hajlonganak.
Ronald Reagan es neoliberalis gazdasagpolitikajanak a szabadpiachoz volt a legkevesebb koze. Hatalmas protekcionizmus, meglodulo allami koltekezes fegyverkezesre, kozben adocsokkentes a gazdagoknak, rekordmeretu szovetsegi koltsegvetesi deficit. Fogyasztovedelem leepitese. A realberek stagnalasanak koszonhetoen a junkhitelek felfutasa, allami mentoovek felelotlenul hitelezo bankoknak: ez nem 2008-ban, hanem a ‘80-as evekben kezdodott.
Ezt legfeljebb azok tartjak racionalis, piacbarat gazdasagpolitikanak, akiknek a fejere rault az ideologiai kod.
Nem mellesleg pedig kozep-amerikai diktatorok, iszlam szelsosegesek es terrorista haboruk finanszirozasa. Az Al Kaida megerosodese, sot megszuletese is a Reagan-adminisztracio bokezu finanszirozasanak koszonheto. Az Egyesult Allamok mindmaig az egyetlen allam, amelyiket a Nemzetkozi Birosag az eroszak torvenytelen alkalmazasaert (~terrorizmusert) elitelt (1986-ban).
Hogy egy “konzervatoriumnak” nevezett forumra irogatok szemeben ez az ember nepszeru, sot a konzervativizmus hiteles kepviseloje lehet, az az itt publikalok ismereteirol allit ki szomoru bizonyitvanyt.
Bukott gazdasagpolitika, haborus bunok, allamilag vezerelt terrorizmus: ez a reagani orokseg.