Brüsszel – Az Európai Bizottság szerint az EU-intézményeknek szolidaritást kell vállalniuk a pénzügyi válság okozta megszorítások által sújtott uniós polgárok felé – például a külföldi kiküldetések létszámának csökkentésével. Ugyanakkor drasztikus lépések, mint például egyes eu-s ügynökségek “leselejtezése”, egyelőre nem várhatók.
Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa múlt héten levélben szólította fel az összes, mintegy tizenhat intézményt és harminc ügynökséget: 2012-ben a belső kiadások növekedését 1 % alá kell szorítani, amely reálszintű csökkentésnek felel meg. ”Egyes uniós intézmények európai rendezvényeire, eseményeire általában ötven fő utazik ki. Lehet, hogy nem kell ötven, talán harminc is elég lenne.” - nyilatkozta a biztos szóvivője, Patrizio Fiorilli.
A levél nyomatékosan célzott arra: a súlyos megszorító intézkedések az intézményeket, a tagállamokat, és 500 millió európai polgárt érintenek, így az említett intézmények vagy ügynökségek részéről nem volna a legokosabb lépés, ha becsült jövő évi költségvetésüket teljesen a megszokott prioritások mentén készítenék el.
“Szolidaritást kell vállalnunk “ – tette hozzá. “Az EU intézményeinek meg kell mutatniuk, hogy nem egy buborékban élnek.”
A kérdésre, mely szerint Lewandowski úr is visszautasít olyan, nagyobb horderejű intézkedéseket, mint például a Régiók Bizottságának, mint kisebb uniós intézmény megszüntetése (melyet a közelmúltban liberális frakció javasolt az Európai Parlamentben), a szóvivő úgy reagált: “Semmiféle drasztikus vagy forradalmi lépést nem tartok elképzelhetőnek.”
Egy, az Európai Tanácsnál dolgozó forrás szerint a tagállamok brüsszeli titkárságán nem várhatók számottevő megszorítások. A kapcsolattartó elmondta: a legnagyobb pénzkidobásnak az a kilenc hónap fenntartási díj számít, amelyet a Luxemburgi Nagyhercegségnek fizetnek – ide helyezik ki ugyanis a miniszteri szintű találkozókat az év három hónapjában, s ezen időszakon kívül a Tanács az egyébként üresen álló épületért fizet.
Ezen kihelyezett ülések – hasonlóan az Európai Parlament több havonta több millió eurót felemésztő strasbourgi utazásaihoz – a Szerződésben rögzítettek, vagyis a metóduson csupán Luxemburg vagy Franciaország “önfeláldozása” révén lehetne változtatni.
A kapcsolattartó hozzátette: Herman Van Rompuy elnöki palotája elkészültekor több, mint több 300 millió euróba fog kerülni – ugyanakkor a Tanács spórolni fog egy kis pénzt azzal, hogy az uniós csúcstalálkozók alkalmával az addig a belga rendőrségtől bérelt biztonsági rendszer helyett a sajátját használja majd.
Az európai parlamenti képviselők nem értenek egyet a Lewandowski uniós biztos által javasoltakkal, mondván: a Lisszaboni Szerződés által megjelölt feladatokkal összhangban pótlólagos munkaerőt kell alkalmazniuk, így ők nem tudják tartani az egy százalékos célt.
Ugyanakkor ha vetünk egy gyors pillantást az EP 2009-es költségvetésére, azért könnyen találhatunk néhány olyan tételt, melyek”lefaragása” költségcsökkentést eredményezhetett volna: például ha az EP bezárta volna azon uniós országok második tájékoztatási irodáját, amelyek már rendelkeznek központi irodával (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), évente 3.100.000 eurót takaríthatott volna meg. Vagy a találkozókon felszolgált italok: ezek mellőzése 1,5 millió euró többlet-tételént jelenhetett volna meg a kasszában.
Ami pedig az európai parlamenti képviselők szolidaritási gesztusait illeti: a 2009-es költségvetésben a képviselőknek korlátlanul járó parlamenti taxiszolgálat kényelmét az európai adófizetők 3,6 millió eurója bánta.
