Cape Canaveral (FL) – Ez lesz az űrrepülőgépek 133. küldetése, a Discovery 39. és egyben utolsó útja melynek keretében személyzetet és újabb felszerelést szállít fel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. A hasznos terhek között van a Robonaut-2 (R-2) jelű, ember alakú droid, amely az asztronauták munkáját segíti majd. Emellett a raktérben feljut az ISS-re az átalakított Leonardo modul is. Utóbbit eddig csak teherszállításra használták, megrakva fel-, majd üresen visszaszállították az űrrepülőgép rakterében – most azonban végleg az űrállomáshoz kapcsolják.
A becslések alapján Floridában rekordszámú érdeklődő követte élőben a startot, mintegy 40 ezer fő volt biztonságos távolságban az indítóállástól, ahonnan még jól láthatták a látványos eseményt. A Discovery legénysége jelenleg a külső felületek szokásos vizsgálatát készíti elő, hogy ellenőrizék, nem sérült-e meg a hővédő rendszer az indulás alatt. Eredetileg 2010. november 1-re tervezték az indulást, azonban azt a kellemetlen időjárás mellett több technikai nehézség is megakadályozta – ennek megfelelően halasztották az űrrepülőgép startját 2011 elejére.
Steve Lindsey Wayne a misszió parancsnoka (NASA)
“Jó itt lenni” – közölte Steve Lindsey, a misszió parancsnoka, miután a Discovery földkörüli pályára állt a helyi idő szerint délután öt óra előtti indítás után. A floridai Kennedy Űrközpontnál hatalmas tömeg gyűlt össze a történelmi startra, amelyet egy kisebb számítógépes hiba miatt a tervezettnél három perccel később hajtottak végre. Az indítást az eredeti tervek szerint novemberre tervezték, de a külső üzemanyagtartály egy hibája miatt el kellett halasztani.
A 39. útjára indult űrsiklóval hat űrhajós utazik az űrállomásra, ahova a tervek szerint szombaton érkeznek meg, pótalkatrészekkel és egy raktárnak használt modullal. A Discovery rakterében van a Robonaut 2 nevű, emberalakú robot is. A 136 kilogramm súlyú humanoid robot egy emberi felsőtestet mintáz.
Az űrhajósok azt fogják vizsgálni, hogy az R2 hogyan működik a súlytalanságban. Az emberi robotra a tervek szerint olyan feladatokat bíznának a jövőben, amelyek túl bonyolultak vagy veszélyesek az emberek számára. Mire az űrsikló a tervek szerint március hetedikén visszatér a földre, addigra nagyjából 230 millió kilométernyi utazás lesz a háta mögött 1984-es első fellövése óta. Karrierje alatt 352 napot töltött az űrben, ahova 180 ember szállított, valamint a Hubble-teleszkópot.
A Discovery a legrégebbi a három még használt űrsikló közül, és elsőként fogják “nyugdíjazni”. Az év végéig a másik két amerikai űrsikló is utolsó űrutazására indul: az Endeavour április 19-én, az Atlantis pedig június 28-án.
Sajnálom, hogy leváltják őket a semmire.