Az EU kerüli a konfliktust 2011. január 22. szombat 12:52 | FAZ Forrás: MTI

Frankfurt – A médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitában a magyar kormányfőnek egyelőre csak az Európai Bizottsággal van dolga, mivel az Európai Parlamenttől nem kell tartania – mutatott rá szombati írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív újság brüsszeli tudósítója, Nicolas Busse ezt azzal indokolja, hogy az EP két nagy frakciója (néppártiak és szociáldemokraták) jelenleg nem akarja Magyarország elítélését. Különösen nem céljuk az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása, amely lehetővé tenné szankciók (beleértve a szavazati jog megvonását) elrendelését. A két nagy EP-frakciót azonban eltérő motivációk vezérlik.

A néppártiak körében világosan látszik, hogy meg akarják védeni Orbán pártját, amely a néppárti család tagja. Nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozataikban különböző országbeli néppárti képviselők védelmükbe veszik a magyar médiatörvényt. Zárt körben mindazonáltal ebben a frakcióban is akadnak töprengő hangok. A legtöbben azt akarják, hogy a dolog, a bizottság néhány módosító javaslatával, lekerüljön a napirendről.

Pontosan ebben reménykedik a szociáldemokraták vezetősége is, noha ez a frakció hangosan bírálja a magyar jogszabályt. Martin Schulz elnök a médiatörvény visszavonását követeli. Ugyanakkor ő is tudja, hogy előbb a bizottságnak kell megállapítania: vajon az csakugyan sérti-e az uniós jogot. Schulz a követelését azzal indokolja, hogy Orbán gúnyolódva támadna rá bírálóira – köztük a magyar szocialista EP-képviselőkre -, amennyiben a végén mégsem merülnének föl jogi kifogások a médiatörvénnyel szemben.

Schulz mindazonáltal mérsékelte a hangnemét, amit a FAZ tudósítója azzal magyaráz, hogy a német politikus ősszel a néppárti frakció támogatásával szeretné az EP elnökévé választatni magát. Erről már korábban megegyezés született a két nagy frakció között. A néppárti tömb azonban jóval fegyelmezetlenebb manapság, mint régen, így aztán Schulz óvakodik attól, hogy bárkit is megsértsen; felszólalásai kevésbé támadóak, mint korábban voltak.

Hasonló mondható el a tagállamok magatartásáról is – mutat rá Busse. Ezek sem akarnak nagy kaliberű lövegeket felvonultatni Orbán ellen. A 27 tagország kormányainak körében általános feszengés uralkodik, ám ezek is arra várnak, mit mond a törvényről a bizottság. A néppárti kormányok körében ezen felül bizonyos szolidaritási effektus érezhető Budapesttel, még ha Berlin és Párizs fenntartásainak adott is hangot a magyar médiatörvény kapcsán. Más államok tudatában vannak annak, hogy az ő médiatörvényeik is támadhatóak lennének.

Így azután Orbánnak egyelőre csak a bizottsággal van dolga. Barroso elnök a héten először szögezte le, hogy változtatásokat fog kérni a törvényben. Ám ez nehéz jogi feladatnak ígérkezik. A médiapolitika ugyanis messzemenően a tagállamok hatáskörébe tartozik; emiatt az EU másodlagos jogtárában csak kevés olyan előírás akad, amelyre a bizottság normális szerződésszegési eljárás megindításakor hivatkozhatna. Neelie Kroes EU-biztos Strasbourgban utalt is arra, hogy alapvető jogok megsértését a bizottság csak olyan esetekben kifogásolhatja, amikor európai jogról van szó. Kroes három ilyen pontot talált: a médiatörvény külföldi médiumokra való alkalmazása; a kiegyensúlyozott tudósítások megkövetelése; a médiumok regisztrációs kötelezettsége.

A kulisszák mögött azonban a bizottság túllép e másodlagos jogi érvelésen. Orbánnak értésére adták, hogy Európában jogos kételyek merülnek föl azzal kapcsolatban, vajon a médiatörvény összeegyeztethető-e az EU alapvető értékeivel. Ezért fölkérték a kormányfőt, hogy legyen szíves lépni, megelőzendő a magyar EU-elnökséget érő károkat. Hogy erre elvben készen áll, azt Orbán ismételten megerősítette Strasbourgban. Ha a bizottság hiányosságokat állapít meg, akkor Budapest megváltoztatja a törvényt. “Ez nem presztízskérdés, ebben nem vagyunk hiúak” – mondta.