Budapest – A médiahatóság eljárása a Tilos Rádió és Ice T ügyében nem a szankciókról, hanem a törvények betartásáról szól – állítja szombat este kiadott közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A dokumentum egyben arra hívja fel a hatóság levele ellen az interneten fellépő kommentelők figyelmét, hogy ne keverjék össze az amerikai rappert Kossuth Lajossal, “a sajtószabadság igazi hősével”.
“A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság figyelemreméltónak tartja, hogy Ice T amerikai rapper lassacskán a magyar sajtószabadság hősévé kezdi kinőni magát. (A Hatóság Hivatala hatósági ellenőrzése során azt állapította meg, hogy az említett előadó It’s On című dalának 2010. szeptember 2-án 17 óra 53 perckor a Tilos Rádióban történő lejátszása valószínűsíthetően sértette az 1996. évi I. törvény 5/B. § (3) bekezdését és 5/C. § (2) bekezdését, így a közigazgatási hatósági eljárás indítása indokolt.)
“Felesleges bármiféle hatósági önkényt keresni az ellenőrzés mögött, nem történt más, mint a törvény megfelelő alkalmazása – állítja a médiahatóság. – A kiskorúak médiával szembeni védelme Európa-szerte kiemelt téma – folytatják. – Az ellenőrzés során alkalmazott törvényhelyek Magyarország EU-csatlakozása érdekében, a vonatkozó európajogi normák implementálásakor kerültek be 2002-ben a jogszabályba. Nem különösebben nehéz némelyeknek olcsó tréfát űzni a hatóság idevágó jogalkalmazásából, de talán nehéz lenne kimondani: a gyermekek, kiskorúak védelmére nincsen szükség a média területén annál is inkább, mert ezzel szembemennénk az EU jogrendjével.”
A médiahatóság védelmezi azt a botrányos szöveget is, amit kifogásai mellé csatolt. “Szintén nem különösebben nehéz kigúnyolni a hatósági eljárások szükségszerűen hivatalos, a köznyelvhez képest nehézkesnek tűnő nyelvezetét. Különösen Ice T szabadon áradó soraihoz képest tűnhet körülményeskedőnek a hatósági levél.”
A hatósági levéllel nem az baj, hogy nehézkes, hanem az, hogy ostoba (Beindult a cenzúra – klikk ide). A médiahatóság így folytatja: “De ha valaki elolvassa a dal szövegét, nehezen gondolhatja úgy, hogy az nem utal “közvetett módon erőszakra, illetve szexualitásra”. Márpedig ez a törvény szövege, amelyet a hatóságnak alkalmaznia kell.”
Ezután a médiahatóság harcba keveredik a bloggerekkel: “Talán az Internet bátor, gyakran névtelen szabadságharcosai is belátják, hogy azért Ice T még messze van Kossuth Lajostól, a sajtószabadság igazi hősétől.”
Miközben jobb lenne, ha ez a médiahatóság nem venné a szájára Kossuth Lajost, mert azért a médiatörvényért, ami alapján ez az illegitim testület dolgozik, Kossuth egy újabb forradalmat látna szükségesnek.
“A rapper megbízható internetes források szerint figyelemmel kíséri a hatóság eljárását. A magyar szabályozás értelmében szókimondásának nem különösebben súlyos a következménye: a törvény nem kér mást, mint egy apró figyelmeztető jelzést a dal lejátszása előtt” – folytatódik Szalai Annamária hivatalának közleménye.
A gyermekek védelmében mi pedig azt tartanánk helyesnek, ha a Médiahatóság nem hívná fel a figyelmet arra, hogy mit érdemes hallgatni, miben lesz valami olyan, ami őket érdekelheti. Azzal is nagy szívességet tennének, ha nem fordítanák le nekik azt a szöveget, amit ők egyébként nem értenének meg.
“Nincsen szó cenzúráról, ízlésrendőrségről, és a jövőben sem csak negédes táncdalslágereket lehet majd leadni a rádióban” – szól a hatóság..
Majd ezzel a mondattal járatják le magukat végképp: “Azért nem árt, ha tudjuk: saját hazájában Ice T dalát – a washingtoni Legfelső Bíróság hetvenes évekbeli, ún. Pacificia-döntése óta – csak este 10 óra után adhatják le a rádiók. Ha nem így tennék, az amerikai médiahatóság, a Federal Communications Commission olyan bírságot szabna ki rájuk, amely biztosan meghaladja a Tilos Rádió éves költségvetését. Így hát köszöntjük a művészt nálunk, a szabadság hazájában! It’s on!”
Saját hazájában – ahol angolul beszélnek – Ice-T dalát mindenki érti (aki a fekete szlenget is beszéli és az akcentust megérti). Magyarországon a védelem alá vett tizenévesek közül szintes senki. Emellett Magyarországot ne nevezzék a “szabadság hazájának”, mert azzal további cikkek megírására késztetik azokat az újságírókat Amerikában, akik valóban tudják, mi a szabadság. Szalai Annamária a hazudozás helyett olvassa el a Washington Post cikkeit.
“A kiskorúak médiával szembeni védelme Európa-szerte kiemelt téma” – vs. Rákay hülyekurvázó Philip “feladata az átalakuló TV csatorna új profiljának megteremtése”.
És ezt így hogy?