Néhány napja volt 750 éves a nyugdíjbiztosítás Németországban. 1260. december 28-án alakult meg ugyanis a Knappschaft-Bahn-See nyugdíjbiztosító társaság, amely az eredeti név alatt a mai napig töretlenül működik. Ebből az alkalomból Angela Merkel ma terjedelmes beszédben emlékezik meg a jubileumról.
A már nyilvánosságra hozott beszédében a német kancellár azt hangsúlyozza, hogy a 750 éves társaság a mai modern német szociális állam alapkövének tekinthető. Ugyanakkor Merkel szerint mélyreható reformokra van szükség ahhoz, hogy a rendszer működőképes maradjon – ezt a szövetség kormány már el is kezdte. Nem úgy, mint Magyarország. Németország imádja a jubileumokat, és minden évre esik is több tucat évforduló, amelyek közül nem egy több száz évre tekint vissza. Ezek között is kiemelkedő jelentőségű és aktualitású az első német baleset- és nyugdíjbiztosító társaság létrejöttének 750. évfordulója.
Se több, se kevesebb: 750 éves a nyugdíjbiztosítás Németországban. 1260. december 28-án alakult meg a Knappschaft-Bahn-See nyugdíjbiztosító társaság. A hildesheimi püspök vezetésével bányászok hozták létre, akik a 13. században embertelen körülmények között éltek és dolgoztak, soraikban mindennapos volt az éhezés, járványok tizedelték őket. Az igazi tragédia mégis az volt számukra, ha balesetben, betegségben elhunyt a család fenntartója, és a hátramaradottakra a teljes szegénység, a nincstelenség szakadt. Ennek akartak véget vetni a munkások és a bányagazdák, amikor létrehozták a történelem első nyugdíj- és balesetbiztosító társaságát, mégpedig úgy, hogy a közös kasszába a dolgozók mellett a munkaadók is járulékot fizettek.
Ez lett az európai nyugdíj- és szociális biztosítási rendszer mintaképe, alapja, ami a mai napig változatlanul ezen az elven működik. Annál is inkább, mert a Knappschaft-Bahn-See nem egyszerűen 750 éve megalakult, hanem az eredeti név alatt a mai napig töretlenül működik. Átvészelte a vallási háborúkat, felkeléseket, forradalmakat, járványokat, világháborúkat és gazdasági válságokat. A társaság és a társadalombiztosítási eszméje nagy utat tett meg az évszázadok alatt. 1832 és 1856 között három saját kórházat építettek a biztosítottjaiknak. 1923-ban már 50 kórházat működtetett Németország szerte a társaság. Ma egyike a legnagyobb német egészség- és nyugdíjbiztosítási társaságoknak, amely 2005 óta az egységes szövetségi társadalombiztosítás részeként működik, teljes szolgáltatást nyújt, és szinte minden foglalkozási ág nyugdíj- és egészségügyi biztosításával foglalkozik, kórházak és rehabilitációs állomások hálózatát, orvosok százait foglalkoztatja.
Az évforduló és a társadalombiztosítás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebből az alkalomból a német kancellár, Angela Merkel ma terjedelmes beszédben emlékezik meg a jeles jubileumról. A kormány sajtóirodája által előre közzétett beszédben a kancellár azt hangsúlyozza, hogy a 750 évvel ezelőtt megalakult társaság a mai modern német szociális állam alapkövének tekinthető. A német szociális biztosítási rendszer, amely ma a világ legkiépítettebb, és legjobban működő rendszere, most is azon alapelvek szerint működik, amelyek szerint a 750 évvel ezelőtt létrejött őse. A méltató szavak után Merkel arról is szól, hogy a német szociális állam hatalmas kihívás előtt áll a 21. század elején. Örvendetesnek nevezi, hogy a lakosság átlagéletkora folyamatosan nő.
Ez azonban azt jelenti, hogy az egyre kevesebb dolgozóval szemben egyre több nyugdíjas áll. A nyugdíj-, az egészségügyi- és a beteggondozó biztosítás mind nagyobb gondokkal küzd. Hogy a német szociális biztosítási rendszer működőképes maradjon – állítja a kancellár – , a politikának lépnie kellett, és lépett is. A megoldás nem lehetett más, mint a nyugdíjkorhatár emelése 67 évre, mégpedig úgy, hogy a nyugdíjjárulékok ne szökjenek az egekbe, és a nyugdíjak se csökkenjenek túlságosan. Ugyancsak reformra szorul a német egészségbiztosítás rendszere is. Ellenkező esetben be kellett volna zárni minden hetedik kórházat és el kellett volna bocsátani minden negyedik orvost.
Ezért a rendszer valamennyi résztvevőjét a kasszához szólították. A gyógyszergyárakat, az orvosokat, a kórházakat, a munkaadókat, a biztosítottakat, de magukat a biztosító társaságokat is. Egy csoportot kíméltek csak meg a többlet-hozzájárulástól, a betegeket, akik – amikor az orvoshoz fordulnak, vagy kórházi kezelésre szorulnak – semmit sem vesznek észre a reformokból. A kancellár végezetül úgy vélekedik, hogy a 750 éves biztosító társaság példája jól bizonyítja, hogy a szolidaritás kiállta az idő próbáját, évszázadokon keresztül hibátlanul működött. Ez reményt ébreszt a mai polgárokban, hogy a német demokratikus és szociális rendszer a jövő évtizedek kihívásaira is képes lesz választ adni.
A Knappschaft-Bahn-See több évszázados jelmondata: “Szociális felelősségvállalás minden időre” Angela Merkel szerint ma is és a jövőben is érvényes marad Németország számára. A hősi múltból mit sikerült megőrizni, és a mai politikai jelszavakból mi valósul meg? Németországban mintegy 20 millió nyugdíjas van ma. Az ő ellátásukra sem nyújt fedezetet a munkavállalók által befizetett járulék összege, ami kolosszálisan nagy pénz, megközelíti a 240 milliárd eurót évente. Ez azt jelenti, hogy a német államnak, a költségvetésnek, tehát az adófizetőknek ugyancsak szolidárisan hozzá kell járulniuk a nyugdíjak kifizetéséhez. A jelenlegi deficit 15 milliárd euró körül mozog, ennyit kell az államnak átvállalnia a nyugdíjalaptól.
A német dolgozók bruttó bérük 19,9 százalékát fizetik nyugdíjjárulékra, ami idén talán egytized százalékponttal csökkenni fog, és csak 19,8 százalék lesz. Ezt a gazdasági fellendülés, a munkanélküliség csökkenése és a bérek emelkedése teszi lehetővé. Mindez azt is jelenti, hogy a nyugdíjak idén ismét emelkedni fognak, miután 2010-ben nem változtak. 2007-ben és 2008-ban, valamint 2009-ben 0,5, 1,1 és 3,3 százalékos nyugdíjemelés volt, miután 2004 és 2006 között a stagnált az ellátás összege.
Természetesen Németországban is erős azoknak a hangja, akik szerint az államnak nem kéne garanciát vállalni a nyugdíjak kifizetésére, vagyis nem támogatják, hogy a költségvetés kiegyenlíti a befolyt járulékok és a nyugdíjbefizetések közötti különbséget.
Herbert Rische a német biztosító társaságok szövetségének elnöke védelmébe veszi az állami garanciát. Azzal érvel, hogy a német szövetségi kormány többszáz milliárd eurót költött az elmúlt években arra, hogy bankokat, biztosító társaságokat mentsen meg a csődtől, hogy garantálja a pénzintézetekben lévő lakossági betéteket, akkor nem teheti meg, mert nincs erkölcsi magyarázat rá, hogy magára hagyja a nyugdíjalapokat, és nem veszi tudomásul azok hiányát, nem siet a segítségükre. Annál is inkább, hiszen a mai nyugdíjasok a maguk idejében szolidárisan fizették az előttük járó korosztályok nyugdíját, tehát minden jogalapjuk megvan arra, hogy maguk ugyanezzel számolhassanak.
Ezt gondolják a nyugdíjpénztárak, de ezen a véleményen van a német kormány is. Nem úgy a magyar kabinet. Az általa hozott törvény szerint ugyanis nem lesz jogosult állami nyugdíjra az a magán-nyugdíjpénztárban maradó munkavállaló, akiknek a munkaadója ezután is fizeti utána a 24 százalékot az állami nyugdíjalapba. Ez önmagában is azt jelenti, hogy a magyar kormány által kifundált szabályozás aláássa a nyugdíjbiztosítás alapvető elvét, a szolidaritást.
Arról nem is beszélve, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések egyszerű átirányítása az állami nyugdíjalapba, illetve a költségvetésbe, felhasználása az államadósság csökkentésére szóba se jöhetne a német nyugdíjrendszerben, amelyet a teljes önkormányzati felépítés és a döntéseknél a széleskörű demokrácia jellemez, mégpedig évszázadok óta – pontosan 750 éve. Tehát azzal sem lehet Németországban számolni, amivel Orbán Viktor magyar kormányfő riogat, hogy a nyugdíjkifizetések nem haladhatják meg a járulékbevételek összegét.
A német alapelvek
A németek biztosítók, pénztárak pontokba foglalták a szociális biztosítási rendszer alapelveit.
- A cél: az egzisztenciális kockázat-helyzetekben az érintettek életminőségének megőrzése, és a biztosítottnak a társadalomban elfoglalt helyének megőrzése.
- A német lakosság 90 százaléka kötelező, vagy önkéntes egészségbiztosítási rendszer tagja. Minden reformvita ellenére a német társadalom döntő hányada a magáénak vallja a szociális egészségbiztosítás rendszerét.
- A társadalombiztosítást döntő mértékben a biztosítottak járulékából tartják fenn. E járulékot a munkavállalók és a munkaadók fizetik. A biztosítás kiterjed a balesetbiztosításra, a nyugdíjbiztosításra, a betegbiztosításra, a beteggondozásra, és a munkanélküli biztosításra. A járulékok mértékét törvény szabályozza, amely tekintettel van a biztosítottak jövedelmére.
- A rendszer a szolidaritás elvén működik. Valamennyi résztvevője a kockázatokat közösen viseli, függetlenül attól, hogy ki, mekkora járulékot fizetett. Ez kiegyenlítődést jelent az egészségesek és a betegek, valamint a magasabb és az alacsonyabb jövedelműek, az idősebbek és a fiatalabbak, a családosok és az egyedül élők között.
- Az egyik legfontosabb alapelv az önkormányzati és a demokratikus képviseleti rendszer, amelyben a törvény adta keretek között a biztosító társaságok szervezetileg és anyagilag az államtól függetlenül működnek, mégpedig úgy, hogy a társaságokban a munkavállalók és a munkaadók egyaránt szerepet vállalnak.
- Nagyon fontos a szabad mozgás lehetőségének a biztosítása. Az EU normái szerint a biztosítók nyújtotta szolgáltatások egyik tagországból a másikba átvihetők, vagyis nem csak a tőke áramolhat szabadon, de a munkavállalók biztosítási joga is.
- A német nyugdíjrendszerre jellemző az arányosság elve, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjszolgáltatás és a befizetett járulék arányban áll egymással.
Hiába vártuk a válaszokat
Kértünk, de nem kaptunk választ Orbán Viktor, a nyugdíjrendszert érintő bejelentésével kapcsolatban a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságról. Mivel kiadáscsökkentést tervez a miniszterelnök, azt szerettük volna megtudni, hogy
- várható-e a nyugdíjkorhatár emelése
- csökken-e a nyugdíjak mértéke
- nő-e az aktív dolgozók járuléka
- esetleg a három variációt kombinálja a kormány, és ha igen, mi módon.
A miniszterelnök a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott múlt csütörtöki interjújában úgy fogalmazott: világossá kell tenniük, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed.
