Orbán Viktor visszautasította azt a feltételezést, hogy a magyar kormány nemzetiség szerint tenne különbséget a gazdaság szereplői között, és a külföldi tulajdonú cégeket aránytalanul adóztatná meg.
A miniszterelnök azon a nemzetközi sajtóértekezleten beszélt, melyet José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együtt tartott.
Az eseményre a magyar kormány és az Európai Bizottság tagjainak együttes ülése után került sor.
Orbán a külföldi cégek megadóztatása kapcsán arra emlékeztetett, hogy a múlt évben az összes uniós tagállam közül Magyarország tette a legtöbbet a gazdasági egyensúly helyreállítására. Ennek bizonyítására konkrét lépéseket hozott föl – a 13. havi nyugdíj eltörlését, a köztisztviselői juttatások és a minisztériumok költségvetési kereteinek csökkentését – anélkül, hogy megemlítette volna, hogy mindezeket az intézkedéseket még a Bajnai-kormány tette meg.
A miniszterelnök mindenesetre emlékeztetett arra, hogy mindezen erőfeszítések eredményeképpen a magyar költségvetés hiánya tavaly 3,8 százalék volt és idén várhatóan a határértékre, vagyis három százalékra csökken. Orbán szerint kormánya a termelői kapacitásokat támogatja, függetlenül attól, hogy azok tulajdonosai magyarok vagy külföldiek. Hangsúlyozta: a kivetett krízisadó csupán három évig lesz érvényben, és felszólította a megadóztatott külföldi cégeket: legyenek érzékenyebbek a magyar problémák iránt. Hiszen – tette hozzá – Magyarország szegény ország, neki viszont ilyen körülmények közepette kell versenyképessé tennie a magyar gazdaságot.
Barroso ehhez annyit tett hozzá, hogy az adóztatás kérdése már októberben eljutott a Bizottsághoz, jóval az előtt, hogy az érintett cégek hivatalosan is panaszt tettek volna. A panaszt a Bizottság nemrég megkapta, és tájékoztatást küldött a dologról az illetékes magyar hatóságoknak. Az ő válaszukat január végéig várjuk – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A gazdasági kérdések nagy teret kaptak a sajtóértekezleten. Orbán arra emlékeztetett, hogy ezek a magyar EU-elnökség programjában is kiemelt helyet foglalnak el. – Magyarország ugyan nem tagja az euroövezetnek, de az szeretne lenni – jelentette ki, hozzátéve: meg kell erősíteni az euró helyzetét, el kell fogadni az ehhez szükséges változtatásokat.
Orbán megemlítette a hamarosan sorra kerülő uniós energiacsúcsot, melynek sikeréhez Magyarország azzal járult hozzá, hogy összekötötte gázvezeték-rendszerét Szlovákiával, amely majd ugyanezt teszi Lengyelországgal.
Mind Orbán, mind Barroso a gazdaságpolitikai változtatás szükségességét hangoztatta. Az EU csak úgy lehet gazdaságilag erős, ha fokozza a tagállamok közötti gazdasági koordinációt – mondta a bizottsági elnök arra emlékeztetve, hogy ez nem csak a föderalisták – az EU-n belüli központosítás hívei – szorgalmazzák, de ezt kívánják meg maguk a piacok is.
Politikai kérdésekről szólva Orbán emlékeztetett arra, hogy kormányának minisztereivel már novemberben Brüsszelben járt, vagyis a magyar kormány felkészült az elnökségre. Ami a bővítést illeti – fejtegette a miniszterelnök – a kérdés az, milyen jövőt kíván magának az Unió. Hiszen nem csak arról van szó, hogy végig akarjuk vinni Horvátország felvételét, uniós perspektívát akarunk kínálni Szerbiának és meg akarjuk nyitni a schengeni rendszert Románia és Bulgária előtt, hanem alapvetően arról, hogy az EU-nak vissza kell nyernie a bővítés optimizmusát.
Emelkedettebb hangot ütött meg Orbán, amikor a romastratégia kérdéséről szólt. Európának nem csak érdekei vannak – mondta, hanem “lelke is van”. De az érdek is azt kívánja, hogy a romákat integráljuk és munkához juttassuk.
Barroso kijelentette: támogatja Horvátország mihamarabbi felvételét, a romastratégia kérdésében pedig a Bizottság kéz a kézben akar dolgozni a magyar elnökséggel.
Orbán emlékeztetett arra, hogy Barrosóval különböző fórumokon már 15 éve együtt dolgozik és ez jó feltételeket teremt a magyar elnökség és a portugál nemzetiségű politikus közti együttműködésre. Ezt azzal is nyomatékosította, hogy vendégét Manuelnek szólította.
A káosz forrása
Kapkodó és kissé fejetlen volt az eddigi két elnökségi esemény megszervezése és sajtókezelése. A kormányal nem rokonszenvező médiumok, noha többször is kérték, nem kaptak megfelelő részletességű programot, az elnökségi honlap tesztüzemmódban működött, lassú és bonyolult volt az akkreditáció. A csütörtöki zászlóátadási ceremóniára például sokan nem tudták akkreditáltatni magukat, abból az egyszerű okból, hogy az e célból megadott telefonszám folyamatosan foglalt volt. Sebaj, az eseményt két televíziós csatorna is közvetítette. Csakhogy ezek is szűkmarkúan bántak az információval. Az egyik csatorna adott feliratokat, a másikon viszont nem igazították el a nézőket, hogy kik a fellépő művészek és milyen számokat adnak elő. A ceremónia egyébként kínos várakozással, negyedórás késéssel kezdődött.
Másnap az újságíróknak, a fotósoknak, és a televíziós operatőröknek már igen korán be kellett menniük a Néprajzi Múzeumban berendezett sajtóközpontba, hogy részt vehessenek Martonyi János külügyminiszter és Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főmegbízott sajtótájékoztatóján. De hiába voltak ott korán, többségük csak a múzeumban fölállított kivetítőn láthatta az eseményt. De erre is azt mondhatjuk, hogy sebaj, az elnökségi honlapról ingyen letölthetőek a sajtótájékoztató képei. A fotósok mégis elégedetlenek voltak: ők saját képeket szerettek volna készíteni.
Mikor azután a többség átmehetett az elnökségi események színhelyére, vagyis a Parlamentbe, megint csak a fotósok lehettek elégedetlenek. Az egymásnak ellentmondó rendezői utasítások következtében hol beengedték őket egy esemény helyszínére, hol kizavarták őket onnan. Dühük az őket a helyszínen terelgető kormánytisztviselőkre zúdult – igaztalanul. A káosz forrása valószínűleg a felsőbb régiókban volt keresendő.
Csúszik Románia és Bulgária schengeni csatlakozása?
Az AFP hírügynökség megerősíteni látszik a dpa német hírügynökség azon értesülését, miszerint Románia és Bulgária nem lesz tagja a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetnek. A francia hírügynökségnek nyilatkozó uniós diplomaták szerint a két ország csatlakozásával kapcsolatban komoly kételyek merültek fel, elsősorban a korrupció és a szervezett bűnözés körüli nem kielégítő tevékenységük miatt. A diplomaták egyben jelezték, Franciaország és Németország nyílt álláspontja nem elszigetelt nézet, több uniós tagállam hasonló félelmének adott hangot – felmerült, hogy a schengeni információs rendszer bűnözők kezében igen kártékony lenne. Az ügyben egyelőre nem hoztak döntést, Magyarországon január 19-20-án tartanak informális találkozót az uniós belügyminiszterek, Brüsszelben pedig február 24-én tanácskoznak a témáról hivatalosan.
Az állóvizet mindenesetre komolyan felbolygatta Romániában, amikor a dpa tényként közölte Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozatát – a képviselő csupán eshetőségről beszélt csütörtökön -, amely szerint márciusról októberre halasztják a román-bolgár csatlakozást. A román napilapok teljes oldalas tudósításban közölték a schengeni halasztásról szóló kacsát, hisztériát váltva ki a román közéletben. Ezzel kapcsolatban Teodor Baconschi román külügyminiszter úgy nyilatkozott: halasztás esetén ő maga kész benyújtani lemondását, ha a miniszterelnök felkérné erre, Románia pedig akár egyoldalúan is felmondhatja az igazságügyi reform megfigyelésére létrehozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmust. Traian Basescu román államfő utólag jelezte: a mechanizmust nem mondhatja fel Románia egyoldalúan, majd hozzátette: a határátkelők biztosítására elkülönített eurómilliókat inkább a kis- és középvállalkozói szektor támogatására fordítaná. A nemzetközi nyilatkozatok és elemzések egyre inkább affelé húznak: akár Budapesten, akár Brüsszelben, negatív döntés fog születni ez ügyben.
Sok sikert kívánt Ashton asszony
Az uniós külügyminiszterek munkáját illetően mi egyfajta támogató-segítő magyar elnökséget képzelünk el, hiszen az ő tanácskozásukat nem mi vezetjük, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője – mondta Martonyi János külügyminiszter tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján, amelyet Catherine Ashtonnal, az említett tisztség betöltőjével együtt tartott.
Ashton asszony nagyon sikeres elnökséget kívánt Magyarországnak. Martonyival folytatott megbeszélésről szólva közölte: főként a bővítésről, a közel-keleti helyzetről, az EU keleti partnerségi programjáról és Irán kérdéséről volt szó. Ez utóbbi kapcsán üdvözölte azt a tényt, hogy Teherán külföldi diplomatákat hívott meg nukleáris létesítményeinek megtekintésére.
A főképviselő asszony kitérőleg válaszolt arra a kérdésre, mit szól a magyar médiatörvényt érő bírálatokra. Mint mondta, szorosan együtt kíván működni a magyar elnökséggel, és azt reméli, a magyar sajtó büszke lehet arra a teljesítményre, amelyet az ország a most következő félévben nyújt.
Nemzetközi visszhang
Financial Times
Igen roskatag lábakon kezdte meg a magyar uniós soros elnökség működését – írta pénteki számában a brit pénzügyi körök lapja, a Financial Times. “Veszélyes játékot űz Magyarország” című vezércikkében az olvasható: ahelyett, hogy az EU-elnökség féléves programjának dícsfényében úszna a jobboldali magyar kormány, ehelyett a médiatörvényt ért nemzetközi és hazai kritikák viharával kell harcot vívnia.
Economist
“Egy másik magyar deficit” című publicisztikájában a The Economist brit gazdasági hetilap azt írja, kevés jogi eszköze van az Európai Uniónak, hogy megakadályozza a demokrácia erodálásában a magyar vezetőket. Charlemagne megjegyzi ugyanakkor, hogy a következő hat hónapban, amíg Magyarország reflektorfényben áll, Orbán jóval sérülékenyebb. Még kiderülhet, hogy az uniós elnökség átok lesz Orbán számára, de áldás a magyar demokráciának.
AFP
Magyarország már a soros elnökség első napján zűrzavart okozott vitatott törvényével – számolt be az AFP hírügynökség tudósítója. “Ugyanis ahelyett, hogy a magyar elnökség prioritásairól – mint energiabiztonság, roma intergráció, az EU bővítése vagy az eurózóna stabilizálása – tanácskozott volna a magyar kormány az Európai Bizottsággal, a tárgyalást teljesen beárnyékolta a magyar médiatörvény” – írta Yacine Le Forestier, hozzáfűzve: Orbán maga is bevallotta, ez egy “rossz kezdet volt”.
Le Monde
Az Európai Unió egyik tagállamának újságírója megengedheti-e magának, hogy az ízlésének túlságosan kritikus külföldi kollégáját “rothadtnak” nevezze, és sajnálhatja-e, hogy annak idején Magyarországon nem elég kommunista zsidót gyilkoltak le? – kérdezte a Le Monde pénteki számában a lap tudósítója, azzal a címmel, hogy “A magyar miniszterelnök bizalmasának palástolt antiszemitizmusa”. Az írás nevén említi Bayer Zsoltot, és hozzáteszi, hogy Orbán Viktor közeli barátjáról, a Fidesz egyik alapító tagjáról van szó. Megjegyzi, hogy a Magyar Hírlap publicistájának nem ez az első antiszemita kirohanása.
