Átfogó, mindenre kiterjedő vizsgálatra számíthat a magyar kormány, a médiatörvény minden elemét ellenőrzi az Európai Bizottság – jelentette be Neelie Kroes az ügyben Brüsszelben tartott közmeghallgatáson.
Az eseményen résztvevők a jogszabály visszavonását sürgették. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője viszont arról beszélt, a nyugati sajtó kedvét leli abban, hogy a magyar baloldal a Fideszt hiteltelenné téve akar politikai tőkét akar kovácsolni a médiatörvényből.
Közben a New York-i székhelyű Újságírók Védelméért (CPJ) nemzetközi jogvédő szervezet levélben szólította fel Orbán Viktort, hogy gondoskodjon a médiát “szigorúan korlátozó” új törvény hatályon kívül helyezéséről. Két Nobel-díjas író is csatlakozott a sajtószabadság korlátozása elleni tiltakozáshoz.
A vizsgálat átfogó és mindenre kiterjedő lesz a médiatörvénnyel kapcsolatban. A többi között erről beszélt Neelie Kroes, a digitális politikáért felelős uniós biztos az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója által kezdeményezett tegnapi közmeghallgatáson. Az Európai Parlament brüsszeli székházában tartott eseményen az uniós biztos nem szabott határidőt, így nem zárta ki, hogy a vizsgálódás akár Magyarország soros elnökségének végéig is elhúzódhat. Kifejtette ugyanakkor, hogy határozottan, gyorsan és objektíven folytatják le a vizsgálatot, a kérdést “nagyon komolyan veszik”. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a nyilvánosság előtt jelentette ki: a kormány kész módosítani a médiatörvényt, amennyiben annak bizonyos pontjai nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak.
Ízekre szedik a médiatörvényt
Az eseményen részt vett és felszólalt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja is, aki lapunknak kifejtette: több tucat pontban foglalta össze a médiacsomag azon pontjait, amelyek korlátozzák a sajtószabadságot és megfélemlítik a médiát.
Úgy fogalmazott: ez a lista nem mellékes vonás, a törvény alapját alkotja. A médiatörvény csak a jéghegy csúcsa – mondta hozzátéve, hogy a magyar kormány visszaél jogalkotási erejével, lerombol minden alkotmányos korlátot, és mindent egy párt uralma alá akarja hajtani. A folyamat várhatóan tavasszal tetőzik, amikor Magyarországnak egy párt által létrehozott új alkotmánya lesz.
Konrád György filozófus videóüzenetében pedig arról beszélt, hogy Magyaroszágon demokratúra van, az állam nem a polgárokhoz, hanem a nemzethez kötődik. “Az új kormány retorikája veszélyes, hiányzik a társadalmi párbeszéd – az ilyen berendezkedésnek nincs jövője, de addig is komoly károkat okoz”. Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos a többi között ugyancsak a párbeszéd hiányáról beszélt. Szerinte a médiatörvény filozófiája téves, és “ezen jogfilozófiai problémát nem lehet csupán egyes paragrafusok kiiktatásával megoldani, a teljes törvénytervezet visszavonására van szükség”.
Schöpflin is a baloldalt vádolja
A közmeghallgatást azért szervezte az ALDE, hogy a méfiatörvénnyel kapcsolatban független tájékoztatást kapjanak az EP-képviselők. Szerintük súlyos problémákat vet fel a jogszabály. A rendezvényen egyébként részt vett Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője is. Sajnálatosnak nevezte, hogy állítása szerint a szervezők hétfőn elutasították a magyar kormány részvételi szándékát. Kifejtette, a médiatörvénnyel foglalkozó külföldi cikkek többsége meg sem kísérli ellenőrizni a tényeket, az egyetlen cél, hogy a magyar kormány megváltoztassa a jogszabályt. Mint mondta, a kormány felelősséggel tartozik választóinak, míg a sajtó nem; a sajtót bizonyos mértékig az államnak kell szabályoznia. Schöpflin szerint az újságírók nem határozhatják meg, hogy mi áll a köz érdekében, a hatalmat nem ők gyakorolják, ezért nem számoltathatók el. A nyugati sajtó nem tisztelettel és egyenlőséggel tekint Magyarországra, hanem kedvét leli abban, hogy a magyar baloldal a Fideszt hiteltelenné téve akar politikai tőkét akar kovácsolni a médiatörvényből – közölte, majd hozzátette: a baloldal így magának is árt. Szerinte a sajtólavina, ami a médiatörvényre zúdult, erősítheti a magyarokban az euroszkepticizmust. Sok magyar gondolja majd úgy, hogy például a szolidaritás mint uniós érték valójában üres szólam. Szerinte számukra elfogadhatatlan az a kettős mérce, amit a nyugati sajtó alkalmaz.
Renate Weber európai parlamenti képviselő, a közmeghallgatás moderátora erre úgy reagált: Kelet-Európa poszkommunista államaiban még nagyobb a sajtó felháborodása. “Mind a nyugat, mind a kelet-európai média úgy reagált, ahogyan kellett”. Kitért arra is, hogy az eseményt még a tavaly decemberben kezdték szervezni. Küldtek meghívót a brüsszeli magyar állandó áépviseletnek, de nem reagáltak. Tagjai most sem jelentek meg, ezért nem tudtak hozzászólni.
Schöpflin Györgyéhez hasonló kommunkáció jellemzi a Fideszt és a hozzá közel álló médiumokat is az ügyben. Míg korábban a “törvény passzusai minden európai jogszabályban megtalálhatók” sablont használták, a napokban 180 fokos fordulatot vettek, és az összesküvés-elméletre váltottak. Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti frakciója visszautasították a médiatörvénnyel szembeni, “alulinformáltságból fakadó”, valamint politikai indíttatású, megalapozatlan vádakat, amelyek szerintük nemcsak a magyar soros elnökségnek, hanem az Uniónak is kárt okoznak. A Fritz Tamás politológus nevével fémjelzett Civil Összefogás Fórum pedig úgy vélte: Európa nem engedheti meg magának, hogy néhány előítéletes és velejéig elfogult szerző írása alapján alakítsa ki álláspontját Magyarországról. Németh Zsolt külügyi államtitkár a napokban blogban fejtette ki, hogy a magyar jogállamiság megkérdőjelezhetetlen, a támadások mögött külföldi gazdasági érdekek, illetve magyarországi politikai érdekek is állnak.
A jobboldalhoz köthető lapok is beálltak a csatasorba. A Magyar Nemzet a közmeghallgatással kapcsolatban azt írta, az esemény hangulatára Konrád György Der Spiegelben közölt írásából is lehet következtetni. Az író közelmúltban náci veszélyről írt, a jelenlegi állapotokat pedig a hitleri Németországgal hasonlította össze. Újfajta diktatúra című cikkére is utaltak, amiben Konrád úgy fogalmazott: a jobboldali kormány a lehető legtöbb dolgot újból államosítani és centralizálni akarja, hasonlóan a 89-előtti államszocialista törekvésekhez. Szintén ebben az újságban jelent meg interjú Szalai Annamáriával. A médiahatóság elnöke nem lát kivetnivalót abban, hogy a médiatanács tagjai fideszesek. “Még ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, azzal sem lenne semmi baj, hiszen Európában ilyesmire is van példa” – jelentette ki Szalai. Magyarországon a parlament kétharmada választotta meg a tanács tagjait – mondta, és az, hogy ez a többség most a kormánypártoknál van “egy politikai tény, de semmiképpen sem a demokrácia halála”.
Felrúgták a jogalkotási rendet
Mint ahogy ma már arra is van magyarázat, hogy más szöveg szerepel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság honlapján elérhető médiatörvényben mint a Magyar Közlöny 202. számában megjelent szövegben. A 164. paragrafus 1. pontjáról van szó, amely a közlönyben így szerepel: “A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni”, az NMHH weboldalán pedig így: “mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz”. A december 21-én hajnalban elfogadott törvényt, illetve annak idézett szakaszát nem önkényesen változtatták meg, hanem az Országgyűlés a médiatörvény elfogadása után két nappal, december 23-án egy másik jogszabállyal módosította a bírósági eljárás határidejére vonatkozó részt. A problémát az okozta, hogy a cégjogi törvény keretében elfogadott módosítást előbb hírdették ki, mint magát a médiatörvényt.
Chronowsky Nóra alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy egy törvény érvényességi kelléke a kihirdetés, az, hogy mindenki számára megismerhetővé váljon. Ebből logikusan következik, hogy érvényesen csak már kihirdetett jogszabályt lehet módosítani. Az alkotmányjogász szerint az ilyen módosításnak “érvényességi fogyatékossága” van, ellentmond a jogalkotás rendjének és a jogbiztonságnak.
Számon kérhető szabadságjogokat akarnak
Mindössze húsz évvel a kommunizmus bukása után Magyarország egyébként demokratikusan megválasztott kormánya, visszaélve törvényhozási többségével, módszeresen leépíti a demokrácia fék- és ellensúlyrendszerét, eltörli az alkotmányos korlátokat, és a kormányzó párt uralma alá hajtja az összes hatalmi ágat, a független intézményeket és a sajtót. A többi között ezt tartalmazza az a felhívás, amelyben az európai intézményekhez fordult többek között Václav Havel egykori cseh köztársasági elnök, Adam Michnik történész, Lengyelország vezető napilapja, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, valamint Göncz Árpád volt államfő. A felhívást csaknem 80-an jegyzik, és a világ minden tájáról csatlakoztak hozzá.
Erőteljes fellépést sürgetnek. Szerintük tarthatatlan, hogy kötelező európai normák csak a gazdaság területén alkalmazhatók a tagállamokra. Védhetetlen, hogy csak a csatlakozás előtt álló országoknak szabnak mércét a demokratikus értékek betartására, de zavarodottan szemlélik, ha egy tagországban nyíltan semmibe veszik ezeket az értékeket. Számonkérhetővé kell tenni a nehezen kivívott szabadságjogokat – olvasható a felhívásukban.
Az új médiatörvény visszavonását sürgeti az Újságírók Védelméért (CPJ) nemzetközi jogvédő szervezet is. Joel Simon, a New York-i székhelyű szervezet igazgatója levélben szólította fel Orbán Viktort, hogy gondoskodjon a médiát “szigorúan korlátozó” új törvény azonnali hatályon kívül helyezéséről. Közben a Szépírók Társaságának csaknem kétharmada írta már alá azt a tiltakozást, amelyet a társaság a médiatörvénnyel szemben fogalmazott meg, és amely szerint a jogszabály “visszaállítja a cenzúrát”, ellentétes a demokrácia alapelveivel, a szabadság szellemével.
Muhari Judit/Népszava
