Szöul – Észak-Korea új, gyorsabb és erősebb tankokra tett szert, melyekkel jelenleg a (világ egyik legjobban felfegyverezett) határát őrzik a két ország között annak a körülbelül 200 000 fős különleges alakulatnak a társaságában, amelyek képesek lennének bármikor betörni Dél-Koreába – nyilatkozta egy magas rangú dél-koreai katonai tisztségviselő.
A szöuli védelmi minisztérium által minden második évben kiadott jelentés szerint az Észak-Korea katonai ereje megnőtt. A vezérkar e jelentéssel akar válaszolni azokra a hadsereget ért kritikákra, mi szerint nem voltak felkészülve a november 23-ai észak-koreai támadásra.
Ezen esemény, illetőleg a márciusi incidens (amikor egy észak-koreai torpedó talált el egy déli hadihajót) arra sarkallta a szöuli védelmi minisztériumot, hogy a jelentésben “ellenségnek” nevezze északi szomszédját – eddig ezt a hadsereg vezérkara megpróbálta elkerülni, így csak “közvetlen és komoly fenyegetés”-ként hivatkoztak Phenjanra.
Észak-Korea dühösen reagált a megnevezésre. Az állami média “komoly provokáció”-nak nevezte a jelentés tartalmát.
A nyilvánosságra került dokumentumban többek között az olvasható, hogy Phenjan nukleáris programjára, speciális alakulataira, nagy lőtávolságú tüzérségére, fejlett tengeralattjáróira és elektronikai hadviselésre támaszkodva próbálja ellensúlyozni az övénél messze fejlettebb dél-koreai hagyományos hadsereget.
Észak-Korea ma (a jelentés szerint) összesen 200 000 különleges műveleti erővel rendelkezik (e szám 2008-ban 180 000 volt). E csapatok arra lettek kiképezve, hogy merényleteket hajtsanak végre, illetve beszivárogjanak fontos déli létesítményekbe és szabotálják azokat. Az utóbbi évek hadseregfejlesztésének része azon új fajta tankoknak a kifejlesztése, melyeket már ki is vezényeltek a határ közelébe. E harci járművek jóval erősebbek és könnyebben mozognak, mint elődeik.
Kim Dzsong Il, észak-koreai vezető prioritásként kezelte, hogy országa képes legyen katonai erőben felülmúlni déli szomszédját. A mostani katonai jelentés szerint ez részben sikerült, hogy Szöul is elismeri, hogy az északi hadsereg “komoly fenyegetést jelent a déliekre nézve”.
Mindazonáltal a nagy jelentőségű hadseregfejlesztések ellenére nem valószínű, hogy Észak-Korea egy totális háborút indít Szöul ellen – hívta föl a figyelmet több katonai szakértő. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Dél-Koreát jelenleg is mintegy 28 500 amerikai katona védi. A Fehér Ház többször megígérte idén is, hogy nem szándékozik kivonni a csapatokat az ázsiai országból. Ráadásul a szöuli katonai jelentés szerint az Egyesült Államok a háború kitörése esetén újabb 690 000 katonát, 160 hadihajót és 2000 vadászgépet vezényelne a félszigetre.
Ha csak a két Koreát nézzük, Phenjannak valószínűsíthetően mintegy 1,2 millió fős hadserege van – Szöulnak ennél kevesebb, körülbelül 650 000.
Hivatalosan a koreai félsziget két országa a mai napig háborúban áll egymással, hiszen az 1950-’53-as katonai összecsapásokat mindössze egy tűzszünettel zárták le. Békekötés nem született meg azóta sem.
“Támogatjuk a hatoldalú tárgyalások folytatását, hiszen csak így tudjuk megoldani a Koreai-félszigetet érintő problémákat” – jelentette ki csütörtökön a kínai külügyminiszter szóvivője. A Phenjan nukleáris programjáról való tárgyalásokon részt vesz a két érintett felen kívül az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán, ám azok megszakadtak mintegy két évvel ezelőtt.
