Médiatörvény – EU-elnökség – Le Monde-írás Magyarországról 2010. december 31. péntek 7:03 | MTI

Budapest/Párizs – A tekintélyuralmi sodródás kellős közepén álló Magyarország veszi át Európa vezetését címmel jelentetett meg a médiatörvényt és egyéb magyar belpolitikai eseményeket taglaló írást a francia Le Monde.

Az év utolsó napján az online kiadásban napvilágot látott cikk a médiatörvényből kiemeli, hogy annak értelmében “a politikailag nem kiegyensúlyozott”, illetve “az emberi méltóságot sértő” tartalmak úgy válnak büntethetővé, hogy ezeket a fogalmakat a törvény nem fejti ki.
Abban a szervben, amely e bírságokat kiszabja – fogalmaz a lap – nincs semmi pluralizmus: mind az öt tagja a Fideszből, Orbán Viktor kormányfő pártjából való. Ugyanez a hatóság megvizsgálhatja az inkriminált sajtóorgánum eszközeit, dokumentumait, még mielőtt vétséget állapított volna meg, az újságírók pedig kötelezhetők arra, hogy fedjék fel forrásaikat olyan kérdésekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik – jegyzi meg a Le Monde, amely szerint a magyar sajtó retteg.
Az írás emlékeztet a tiltakozás különböző formáira – az üres címlapokra, a rádióadás egyperces csendjére, illetve az ezt követő felfüggesztésekre -, majd idézi Dunja Mijatovicot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelősét, aki szerint a törvény, “ha rosszul alkalmazzák, hallgatásra kényszerítheti a bíráló médiát és a közvitát az országban”.
“Németország és Luxemburg nyilvánosan elítélték a szöveget” – áll a Le Monde-ban, amely szerint Brüsszel egyelőre csak annyit mondott, hogy közelről figyeli az ügyet és “semmi sem utal arra, hogy a dolgok ennél messzebb mennének”. Fabio Liberti politológus az Ausztriával kapcsolatos korábbi európai uniós szankciók csekély hatékonyságára emlékeztet, míg Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő szerint “minden a törvény alkalmazásán múlik, de nem szabad kizárni a büntető intézkedések lehetőségét”. Cohn-Bendit szerint lehetséges, hogy növekedni fog a feszültség az EP-küldöttek és a magyar kormány között.
A vitatott törvényen kívül az országban végrehajtott konzervatív kanyar az, ami nyugtalanítja a többi európai országot. A Fidesz több mint kétharmados parlamenti többségével kedvére módosíthatja az alkotmányt, így az Alkotmánybíróság egy állásfoglalása nyomán egyszerűen megtiltották a testületnek, hogy adóügyekben véleményt nyilvánítson, hacsak az adott ügy nem érinti nemzetközi szerződések végrehajtását vagy az alapjogokat. Orbán Viktor híveit helyezi el az állam kulcsposztjain, mint az államelnökség, a számvevőszék elnöksége, a főügyészi poszt – írja a lap.
Ami az EU-elnökséget illeti, “a magyar kormány tevékenységének természetesen kereteket szab a többi ország. Nem cselekedhet úgy, ahogy otthon teszi, és nem viheti Európát a szakadékba” – hangoztatja Cohn-Bendit, aki szerint ettől még “ez az ügy súlyos hendikep Európa emberi jogi helyzete szempontjából”.
Bár Európának nem tesz jót az a populista kép, amelyet Magyarország rávetít, “az igazi problémák másutt vannak, Párizsban vagy Berlinben. Ott van a valódi európai vezetés” – idézi a Le Monde Fabio Liberti vezető kutatót az IRIS intézettől.