A magyar közszolgálati televízió olyan óriások vállán szórakoztat, mint az egykori Bp TV, a Zenit TV vagy az Echo TV, képi világában, hitelességében és megingathatatlan elmaradottságában talán még meg is előzve azokat. Érdemes talán megemlíteni, hogy a felsoroltak magánvállalkozások voltak (vagy vannak), míg az MTVA az adófizetők pénzéből, 80 milliárd közvetlen támogatásból és sok-sok milliárd állami és/vagy párthirdetésből gazdálkodik, azaz a csóróság nem lehet magyarázat az igénytelenségre és szánalmas teljesítményre. Nem. A közszolgálati tévé direkt ilyen, ilyennek szeretnék látni gazdái, és ilyennek szeretik a benne dolgozók.
Rájöttek a központban, hogy semmi értelme a csúsztatásoknak, elhallgatásoknak, finom manipulációknak, hanem teljes egészében meg kell hamisítani a híreket. Ha Béla szombaton Miskolcon járt, és ott azt mondta, hogy az ország csődben van, akkor a Magyar Televízióban Béla sohasem járt Miskolcon, nem is Bélának hívják és azt mondta, hogy minden nagyszerű. Ismerik a nézőiket, nincsenek róluk nagy véleménnyel és ebben teljesen igazuk van. A közszolgálati tévé nézői az átlagnál is hülyébbek, pedig az átlag is elég rendesen el van eresztve egyszerűségből, de mindig van lejjebb.
Nem vitatom persze, hogy akadnak olyanok, akik kényszerűségből érik be a NER Híradóval, mert olyan helyen laknak, ahol még az RTL Klub sem fogható, esetleg egy barlangban vagy baromi messzire, de ahol már tévé van, ott villany is van, és ahol villany van, ott megjelenhet némi igényesség. Aki a magyar közszolgálati hírekből tájékozódik, az el van veszve, a társadalom nyugodtan lemondhat róla, mert ember már nem lesz belőle sohasem. Agya olyan mértékben sorvadt (alapból ezt hozta a közösbe, vagy a tévézés sorvasztotta el), hogy információt kizárólag egyetlen forrásból tud fogadni, onnan is csak a legegyszerűbb formában, azaz összetett mondatok kizárva, árnyalt megközelítés úgyszintén, marad tehát a minden jó így, ahogy van, illetve a semmi sem igaz, amit ezek mondanak. (Ezek elsőre összetett mondatoknak tűnhetnek, de nem, két nyomatékosító kijelentő mondat, vesszővel elválasztva.)
A TV2 legalább nem használ stílusidegen elemeket, most is arról szól a híradó, hogy a rendőrség visszaadta özv. Szabó Elemérnének az ellopott jércéket, csak a kétfejű mangalicák megerőszakolói és a paptól lopott pornohub-accountot jellegű beszámolókban kizárólag baloldali tettesek vannak.
Ahol az osztályharc ilyen fokozott, mint Magyarországon, ott nincs helye finomkodásnak.
A magyar köztévé nem rejtheti el a lakosság elől, hogy milyen nagyszerű nekik, nem tagadhatja le, hogy kormányunk világraszóló sikereket ért el, és még előttünk van a java, amikor majd térdre kényszerítjük ellenségeinket, de szövetségeseinket még inkább. Egyszerűen képtelenek magukba fojtani a Fidesz iránt érzett szerelmüket, így aztán minden este vallanak, pedig még nem is világítottak a szemükbe.
A bomlásnak indult jobboldali médiabirodalom orbánista elhajlóit is a köztévé fogja a jövőben foglalkoztatni, elképesztő tehetségtelen seggfejek, elképesztő pénzekért hamisítják majd a valóságot, pedig csak három év múlva lesznek választások. Ezalatt a három év alatt a valóság mindinkább eltávolodik a Fidesz-valóságtól és ennek a megfelelési kényszertől átitatott, KDNP-s mércével is néha ijesztően túlzó interpretációjától. Könnyen előfordulhat, hogy 2016 környékén már nem is a Föld nevű bolygón fogunk lakni, és visszatérünk a Szíriuszra, ahonnan eredetileg is származunk, csak a kormány figyelmességének köszönhetően nem éreztük a gyorsulást.
A legellenszenvesebbek azonban azok a megélhetési fideszes ismerőseim, akik pontosan látják ezt a hazugság- és nyáltengert, azonban szemet hunynak fölötte, mondván, hogy a cél minden eszközt szentesít, beleértve Németh Balázs, hírolvasó és állami kommunikátor szőnyeg alatti ámokfutását is.
Kétségtelen, hogy ez az igyekezet összességében szórakoztató eredményekre vezet, a Híradót lehetetlen röhögés nélkül nézni, mert a hetvenes évek nyelvén mutatja be az ötvenes évek gyakorlatát, de mindig megáll bennem kicsit a vacsora, amikor arra gondolok, hogy élnek e hazában olyanok, akik esetleg komolyan veszik a látottakat és hallottakat. Mert – nem győzöm elégszer hangsúlyozni – nem arról van szó, hogy egy számukra (a köztévé a kormány részének képzeli magát) kellemetlen tényeket rövidebben ismertetnek, mint az úgynevezett jó híreket, de még csak nem is elhallgatják, hanem egy komplett regényt írnak Orbán Viktor hőstetteiről, nem beszélve hűséges csatlósáról, Semjén Zsoltról (bár ő mintha az utóbbi időben háttérbe szorult volna, biztos fél a jeges úton lovagolni, így aztán nem fényképezhető elég előnyösen).
Csak abban bízom, hogy ez a kvázi univerzum, ez a párhuzamos világ olyan ütemben távolodik a valóságtól, hogy egyszer csak simán ködbe vész. Elsodródik a negyvenhét dimenziós térben és nyoma sem marad. Csak a legerősebb antennák veszik majd még halványan a jeleket: „Obama térden állva köszönte meg Orbán Viktornak, hogy…”
