Muszáj megint írni a nyugdíjügyről, mert úgy látom nagy a sötétség, sokan utálják a strassbourgi bíróságot az ítéletért, amely szerint a kormány nem követett el törvénytelenséget a Manyup lenyúlásával (mellesleg, nálam azért rezeg a léc: mert az, hogy a járulékrészt átirányították az állami tb-be, az rendben van, de az addigi megtakarítások lenyúlása azért minimum kétesélyes).
Járjuk kicsit körül ezt a felosztó-kirovó rendszert, ami nálunk – évre nem tudom pontosan mikortól, de – nagyjából 65 éve létezik.
A rendszer lényege, hogy a befizetett járulékokból fizetik ki az esedékes nyugdíjakat, a tb-kasszában tehát nincs se valóságos, se virtuális pénz – csupán átfolyik rajta a járulékbevétel. A rendszer abszolút szolidaritás alapú, hiszen amíg fizetem a járulékot, azt azonnal kifizetik az én szüleimnek (és persze más időseknek). Azon kívül, hogy kötelező befizetni ezt a pénzt, abban bízhatok, hogy ha én leszek idős, akkor az éppen dolgozók járulékából futja majd az én nyugdíjamra.
Ez a szisztéma a hatvanas években kiválóan működött: 5 millióan dolgoztak – és fizették a járulékokat a teljes fizetésük után – miközben idősek százezreinek nem volt alkalmazotti munkaviszonya (például vidéken), így nem járt nekik nyugdíj. Mások voltak a munkaviszony idejének elismerési feltételei is – például apám 1966-ben azért tudott csak alig 10 évnyi munkaviszonyt igazolni 55 éves korában, holott 16 éves kora óta dolgozott, mert öt évnél hosszabb megszakítása volt a járulékfizetésben. (Hosszú történet, hogy miért, szerepelt benne az államosítás is, de ez most mindegy.) Mindenki nézzen körül a saját családjában. Nálunk hárman gyerekek dolgoztunk, és ketten, apu és anyu voltak nyugdíjasok. A még élő két nagyszülőnek nem járt nyugdíj (vidéken éltek, a téesz szervezés idején már elmúltak 60 évesek), ők öregségi járadékot kaptak 340 Ft-t havonta. Mindhárman többet kerestünk, mint a szüleink, amikor nyugdíjba mentek (szakmunkások voltunk). Ha emlékeztek rá, a nyugdíjkassza csak valamikor a hatvanas évek elején vált külön a költségvetéstől – addig oda folyt be minden járulék, és onnan fizették a nyugdíjakat is –, akkor a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) kapta meg a teljes társadalombiztosítást – az egészségügyet is, de ez megint egy másik történet.
A hetvenes években olyan gazdag volt a nyugdíjkassza – annyival több járulék folyt be, mint amennyi nyugdíjat ki kellett fizetni –, hogy az állam kötelezte a tb-t ún. lakásalap-kötvény jegyzésére, 5%-os kamattal (akkor már a létezett infláció jóval magasabb volt), és ebből finanszírozták a lakótelep építéseket. Többek között ide ment el az általunk befizetett pénz.
De történt egy és más. A demográfusok már régen – legalább 30 éve – mondogatják, hogy ez a kirovó-felosztó szisztéma nem működhet, mert a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években sokkal kevesebb gyerek született, így kevesebb lesz a kereső, nem lesz elég a befolyó járulék a nyugdíjak kifizetésére. (A családi példára visszatérve: ma már hárman – 65, 70 és 70 évesek – nyugdíjban vagyunk, ehhez képest két és felen dolgoznak: ketten teljes bérrel bejelentve, egyikük csak minimálbéren.)
Ezt tetézte a rendszerváltás egyrészt azzal, hogy megszűnt, és azóta sem pótlódott 2 millió munkahely. Ráadásul a ma dolgozó 3 millió ember majd egyharmada (800 ezer) ún. kisvállalkozó – tulajdonképpen kényszervállalkozó, akit nem alkalmaznak már, de a munkája ellenében a számláját még befogadják – mert ez olcsóbb, hiszen a számlás munkavállaló után nem kell járulékokat fizetni, nem jár neki szabadság, felmondás, meg a szakszervezet sem akadékoskodik munkakörülményekkel, meg baleset elleni védelemmel. Hogy üdülésről, meg kafetériáról ne is beszéljünk. Bizonyára van olyan, aki fizethetne magasabb járulékot a minimálbérnél – néhány idősebb ismerősöm meg is teszi –, de a többség örül, ha annyi bevétele van, hogy kifizesse a kötelező adókat és legalább a minimálbér egy része után a járulékokat. Így ma, évente mintegy 300-400 milliárd forinttal több nyugdíjat kell kifizetni, mint amennyi járulék befolyik. Ezt a különbséget egészen 2010-ig a kormányok a költségvetésből pótolták.
Ugyanakkor a Horn-kormány – amelynek szintén kétharmada volt – látván a sötét jövőt, úgy gondolta, hogy a kötelezően befizetendő járulék egy évente emelkedő részét (ez 6% volt, az első Orbán kormány viszont ’98-ban megállította a növekedést, így csak a Medgyessy kormány idején érte el a 9 %-ot), magánnyugdíj-pénztárakba irányítja, ahol azok befektetésként kezelve a pénzt, kifizetik majd a nyugdíjak egy részét is. Ha jól emlékszem, 25%-át, ezzel is tehermentesítve a költségvetést. Az először munkát vállalóknak kötelezővé tették a belépést, a 40 éven felülieknek viszont nem ajánlották! Túl rövid lett volna a nyugdíjig hátralévő idő a megtakarításokhoz, hogy az a 25% elérje az állami tb-ben megkapható összeget.
A változó kormányok egyre vitáztak az EU-val, hogy azt a járulékokból hiányzó 7-8-9%ot levonhassák a költségvetési hiányból – hiszen a költségvetés pótolta a nyugdíjakat, de nem értek el teljes sikert. Eleinte Orbán is ezzel próbálkozott, de persze a maga módján: a járulékokból hiányzó százalékok a költségvetésnek 1-2%-át tennék ki, ő viszont legalább 7-8%-os hiányt szeretett volna. Hogy ezt nem kapta meg (hiszen a Bajnai kormány már 6 % körülire szorította a hiányt), megdühödött, és nemcsak a járulékokat terelte vissza az állami tb-hez, hanem a 12 év alatt megtakarított pénzeket is felélte.
Az az ígéret, hogy egyéni számlákon majd jóváírják a befizetéseket, már a kijelentésekor is orbitális hazugság volt – nem véletlenül akarták letagadni. A felosztó-kirovó rendszerben ugyanis a világon semmi értelme az egyéni nyugdíjszámlának – egyébként a cégek sem az alkalmazott nevére, hanem a cég nevében fizetik be a pénzt. És ha most a volt Manyup tagoknak ki is silabizálják a 12 évi befizetésüket, azok nem sokra mennek vele. De az alaptörvényben azért már ott rejlik a csapda: nyugdíjra csak a befolyó járulékokat lehet fordítani, és ha egy kormány mégsem akarná az időseket megdögleszteni, akkor ott a másik szabály: amíg az államadósság nem csökken a GDP 50%-a alá, addig a költségvetés hiányát nem lehet növelni, illetve a Költségvetési Tanács nem fogadhat el hiánynövelő költségvetést. Ha meg nincs az országnak elfogadott költségvetése, az államfő (volt köztársasági elnök) feloszlatja (kötelező neki!) az országgyűlést, és új választásokat ír ki. A Párt mellesleg ezt a saját törvényét is felrúgta a 2013-as költségvetés készítésekor, mert egyelőre fizetik a nyugdíjhiányt a költségvetésből – 3 millió szavazó 2014-ben számít. (Átmeneti mentességet adtak maguknak.)
Nem tudom, hogy mennyire sikerült az ügy iránt az érdeklődést felkelteni, annyit még hozzátennék: a 8-9%-on eladott államkötvények – na kinek? – pár év múlva ketyegnek. Tehát, ha nem növelhető a költségvetési hiány, akkor annyi a nyugdíjaknak – nemcsak a jövőbeni, a mostani nyugdíjaknak is.
És még egy elgondolkodtató adat: biztosítási matematikusok szerint ahhoz, hogy valakinek havi 100 ezer forint nyugdíja legyen az átlagos időre – 15-18 évre –, ahhoz 30 millió forintot kellene, kellett volna megtakarítania a járulékaiból! Számoljatok…
“A Párt mellesleg ezt a saját törvényét is felrúgta a 2013-as költségvetés készítésekor, mert egyelőre fizetik a nyugdíjhiányt a költségvetésből – 3 millió szavazó 2014-ben számít. (Átmeneti mentességet adtak maguknak.)”
Itt van a kutya elásva.
Na, de nézzétek meg magatokat 2014 után. :-(
Kedves E. Margit!
Gratulálok. Remek összefoglaló :-)
Elnézést, elírtam, R. Margit!
Amikor a mai magyar fasizmus atyja Antal József és bábája Dávid Ibolya elindították a privatizálást és a magyar ipart kiherélték, a gyárakat szétszedték, a termelést megszüntették, akkor lehetett tudni, hogy eljön az idő, amikor nem lesz járulékbefizetés, nem lesznek dolgozók, ebből nem lesz nyugdíjalap.
Szóval megszűnik a nyugdíj, aztán meg fog szűnni az egészségügyi ellátás is a járulék fizetés hiánya miatt. Végül megszűnik az ország szuverenitása is, hacsak ….A hacsakot mindenki fantáziájára bízom. :-)
Akkor ebből sorozatos alaptörvénysértés lesz, vagy pedig alaptörvény-módosítás.
Lehet, hogy jogílag a kormány nem követett el törvénytelenséget a Manyup lenyúlásával, de erkölcstelenséget mindenképpen.
És nagyon nem mindegy, hogy mire használta fel, mert ott már a jogi felelősség megáll.
.
Ha megbízunk valakit egy társasház feladatainak ellátásával, a rábízott pénzzel el kell számolni.
Ha megbízunk valakit az ország ügyeinek, pénzügyeinek gondozásával EL KELL SZÁMOLNIA!
Nem a saját pénzét költi, csak azt hiszi.
Az állammal 23éves koromban arra szerződtem, hogy egész aktív életemben befizetem a járulékaimat, cserébe ingyenes egészségügyi ellátást, ill. 60éves koromtól pedig tisztességes nyugdíjat kapok majd.
.
Az állam ezt a szerződést már jórégen felrúgta !!!
.
Feleségem ugyanígy járt. Ma 54évesek vagyunk.
Szüleink 55-, ill. 60évesen rendben mentek nyugdíba.
.
Gyerekeink külföldön tanulnak (tehát nem állami pénzen…) és dolgoznak, így természetesen nekik már itthoni járulékbefizetési kötelezettségük nincs.
.
A fentiek miatt -ehhez a kérdéshez- feleségemmel mindketten ennek megfelelően viszonyulunk…
Saját példánkból is úgy látjuk, ez a társadalom felfalta saját jövőjét !!!
.
Ebből a csapdából egy módon lehet kikerülni: a munkahelyek – nem a közmunkások! – számának növelésével, ehhez pedig befektetések kellenek, ehhez pedig bizalom, jogbiztonság kell. Így tessék választani 2014-ben!
A felosztó-kirovó rendszer a teljes foglalkoztatás filozófiájára épült. Abban a pillanatban létjogosultságát veszítette, amint a teljes foglalkoztatás megszűnt. Innentől kezdve az állami nyugdíj forrása bizonytalan lett.
.
A helyes megoldás az lett volna, hogy a változáskor már nyugdíjban részesülők kondícióit nem változtatják, de a jövőben nyugdíjba kerülők feltétel-rendszerét átdolgozzák. Ám lényegében semmi érdemeleges változás nem történt. Az állam elhitette az emberekkel, hogy minden úgy jó, ahogy van. Ez politikai felelősséget jelent: érintett az MSZP éppen úgy, mint a Fidesz.
.
A bizonytalanságot áthidalhatta volna a különféle, nyugdíjat kiegészítő megtakarítások bevezetése. A magán-nyugdíj kasszák létrehozása egy helyes lépés volt ebben az irányban – minden intézkedésével együtt – de nem elégséges. A leendő nyugdíjasoknak önerőből is vállalniuk kellett volna valamiféle megtakarítást – ilyenre sok megoldás létezik világszerte. A leginkább ismert módszer, hogy a leendő nyugdíjasok a jövedelmük egy meghatározott részét tartós betétbe helyezik (lényegében bármely, általuk megbízhatónak ítélt banknál) és az így befizetett jövedelmük adómentessé válik. Amikor nyugdíjba kerülnek, a betét felszabadul azonnali felhasználásra – vagy átváltható életjáradékká, tetszés szerint. Az állam tehát lemond bizonyos adóbevételekről azért, hogy ösztönözze a leendő nyugdíjasokat az öngondoskodásra.
.
Magyarországon ehhez – jelenleg – két fontos feltétel hiányzik. A szavát megtartó, megbízható állam és a pénzt gondozó megbízható bankok.
Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,
*
a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor
*
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.
**
A költő 1937 májusában, szinte már a halál árnyékában állva kiáltotta az ország fülébe, de amúgy, jó Pató Pálosan a másik oldalára fordult mindenki.
*
Most, ugye most tudjátok, hogy a fáklya az igazság fényével ragyogott?
*
Miért, hogy ebben a kicsiny országban mindig a költők, írok kiáltják Kasszandraként a szózatot és milyen átok ül a népen, hogy nem hisz a váteszeknek? Mely Istent sértettek meg a kiáltók?
*
Mennyi vér kell, hogy lemossuk a gyalázatot?
*
Mert ugye nem gondoljátok, hogy …..
*
Na nem folytatom.
Majd ha a gyomrotok korgása hangosabb lesz, ha gyermekeitek csontvázzá aszott holttestét sem lesz erőtök elkaparni, majd ….
Gonoszka 20:36
Gratulálok az antall diagnózisodhoz. ‘92 óta mondom ezt ,néha úgy néztek rám ,mint egy ufóra.Tőle indult el ez az egész őrület.
“irói munkásság része” .Na persze. Ha nem nyiffan ki (igen,igy…..),nem lett volna sokkal különb a ganajozó törpénél.
Eddig azt hittem, hogy az ohazaban nincs lejjebb, de tevedtem.
Kedves Barry1, mint tudod elég jó a szemem. Ez a folyamat régebben kezdődött, egy Kádár beszéddel. Átsiklottak felette. Pedig a 60-as évek elején hangzott el. Na attól kezdve bomlott fel a “szocializmus”. Attól kezdve, mikor Kádár feladta az új értelmiség formálását és újra … Na, elmúlt. :-)
CSacsicska! Létezik, amiről beszélsz, ez volt a nyugdíjrendszer 3. lába: az önkéntes nyugdíjpénztár. Ebbe annyit fizetsz be, amennyit akarsz – a Horn kormány idején évi 50 ezer forintig levonhattad a befizetéseidet a személyi jövedelemadó-alapodból. (Nem adóból, adóalapból!) Ez az összeg csökkent, most nem tudom mennyi. Azért jobb, ha nyugdíjpénztárba fizeted és nem bankba, mert ez befektetés és nem betét – tehát nem kamatot kapsz rá, hanem hozamot. (A mai 7-8%-os betéti kamatoknál még a 30 millió sem lenne elég normális nyugdíjhoz.) A kettő között az a különbség, hogy csak a nyugdíjbamenetelkor veheted fel – tehát évtizedekig ott van a pénzed -, illetve ha előbb meghalsz, akkor a kedvezményezett. (A kockázatot a pénztárak viszontbiztosításokkal fedezik.) Azért is jobb, mint a bankbetét, mert meghatározhatod, hogy befizetésedet (portfóliódat) hogyan forgassák, milyen százalékban vehetnek belőle kockázatos – így nagyobb nyereséget termelő – részvényeket, mekkora részét kell a kisebb hozamú biztonságosabb állampapírokba fektetni. Mivel Magyarországon a pénzügyi kultúra elég alacsony színvonalú, ezért mind a magánnyugdíjpénztáraknál, mind az önkénteseknél törvények szabják meg a maximális arányokat. (Ezért sem értettem Selymecig “eltőzsdézték” című dumáját, meg azt sem hogy ezt sokan beveszik. Ja, könnyű volt neki ilyen szöveget nyomni, sztem gőze nincs arról, amiről beszél.) 2008-ig – a válság kitöréséig – volt olyan magyar nyugdíjpénztár (magán is, önkéntes is), amely évi 20-22%-os hozamot realizált. A válság azonban felzabálta ezeket a hozamokat (a portfóliódban a részvények és a kötvények vannak, nem a pénzed, és azok éppen érvényes árfolyama mutatja a vagyonodat). A lehető legrosszabbkor számoltatta föl a magán-nyugdíjpénztári befektetéseket az állam: akkor, amikor a válság miatt még nagyon alacsonyak voltak a részvényárfolyamok – ezért volt sokak számára csalódás a kifizetett hozam. A nyugdíjbiztosítás persze a pénztárakban is kockázatos – de mint látjuk, az állami se egy “biztosítás”. Az USA-ban pl. a két nagy nyugdíjbiztosító tönkremenetelekor százezrek maradtak egy fillér nyugdíj nélkül, – ott nincs kötelező állami, illetve magánnyugdíj biztosítás. Ezért akarta a Horn kormány a “vegyes”, háromlábú rendszert felállítani, amelyben szerepe van a szolidaritásnak, de az egyéni öngondoskodásnak is.
Elnézést, hogy ilyen hosszú voltam, de hát ezeket nem lehet egy jelszóval elmondani. Ennél már csak egy nyugdíjrendszer felállításához kell hosszabb idő: 15-20 év. A lebarmolásához elég volt három hónap.
Gonoszka
Ezzel nem értek egyet. A Kádár rendszerben én elég ellenzékinek számitottam ,de azt el kell ismerni ,hogy Kádár az adott helyzethez képest (nagyon kihangsúlyozva ezt!!!!!!) a lehető legtöbbet hozta ki az ország javára . Nem véletlen voltunk a legvidámabb barakk. Az összes többi szocialista ország volt erre a bizonyiték.Tudom ,hogy 56 után mit tett. ( Mi is két évig bujtattuk a nagybátyámat). De lehet,hogy mással sokkal rosszabbul jártunk volna. Lehet ,hogy 10X ennyi áldozat és ceausescui életszinvonal + mondjuk
csehszlovák utazási szabadság lett volna az ár.És az sem volt egy utolsó szempont ,hogy megúsztuk a személyi kultuszt, meg hát Kádár nem volt egy harácsoló tipus. A káderek lopkodtak ugyan valamennyit . Kb egy teljes karrier alatt annyit amennyit egy közepes ” mi kutyánk kölyke” pár hónap alatt.
Na tehát ,ha Kádár ( a körülményekhez képest a legtöbbet hozta ki a “projektből” , akkor szerinted a maiak a lehetséges (optimális) hány %-át hozzák ki az ország!!!!! (és nem saját) javára szintén a körülményekhez képest.
Persze ezt én akkor nem láttam igy,, és jártattam a szám állandóan . Azóta megtanultam ,hogy mit is jelent a “mihez képest” és a “minden relativ”
Arra meg különösenérzékeny vagyok ,ha a mai helyzetet relativizálja bárki is.
Ez hiba és bűn is egyszerre.
Gonoszka Te még nem gondolkoztál el azon ha (persze ez csak elmélet)
Kádár ‘90-ben kerül hatalomra, orbán meg 1956 november 4.-én?
Szerinted????????
Csacsicska! “A helyes megoldás az lett volna, hogy a változáskor már nyugdíjban részesülők kondícióit nem változtatják, de a jövőben nyugdíjba kerülők feltétel-rendszerét átdolgozzák. Ám lényegében semmi érdemeleges változás nem történt. Az állam elhitette az emberekkel, hogy minden úgy jó, ahogy van. Ez politikai felelősséget jelent: érintett az MSZP éppen úgy, mint a Fidesz.” írod.
Igazságtalan vagy, tekintve, hogy a Horn kormány vezette be az új rendszert, az első OV kormány jegelte a magánpénztári befizetéseket, 2002 és 2010 között pedig folyamatosan emelték a Horn féle törvénynek megfelelően a kötelező befizetések átirányítását. Tehát az MSZP-SZDSZ kormányok igenis vállalták a politikai felelősséget. És ez az egészségbiztosításra is érvényes. Meg is buktak.
Ha,….. most elgondolkodom, akkor 5-10 000 halott.
Vegyük úgy, hogy félig neked is igazad van, meg félig nekem is.
Ezt nagyon hosszú lenne leírni, de sajnos abban az időben ez sokaknak törést jelentett. Majd talán egyszer lesz alkalom elbeszélgetni, emlékeztess rá, ha úgy alakul.
ok
Talalom:
.
Alapvetően igazad van, egy dolgot tennék hozzá: az „igazi” nyugdíjpénztárakban halmozódó tőkéhez hozzányúlni nem célszerű – viszont például hitel-fedezetként felhasználható. Ez a funkció nem létezik Magyarországon.
.
A nyugdíjra félretett megtakarítás – mint korábban írtam – adómentes. Ám mindenki életében eljöhet egy pillanat, amikor szüksége van pénzre. Ilyenkor hozzá lehet nyúlni a megtakarított pénzhez, de ha az ember nyugdíjazása előtt teszi ezt, az addig adómentes megtakarítás adóköteles lesz (ez így van az egész nyugati világban). A megtakarított pénzhez tehát senki sem nyúl szívesen, hiszen az adózás miatt sokat veszíthet rajta.
.
Ugyanakkor a nyugdíjra megtakarított pénz egy kölcsön fedezeteként igénybe vehető még a nyugdíjazás előtt. Az USA-ban sokan élnek is ezzel: például ilyen fedezet mellett kapnak kölcsönt házvásárlásra, vagy vesznek fel kölcsönt egy nagyobb összegű egészségügyi számla rendezésére. A nyugdíj-számlán megtakarított pénznek tehát nemcsak hozama, hanem egyéb funkciója is van (lenne).
.
Mindezt azért írom, mert ez a bizonyos önkéntes megtakarítás nem egy megbízott pénzügyi szolgáltató kezén foroghat, hanem a tulaj is kezdhet vele – méghozzá elég sok dolgot. Sajnos a hazai pénzügyi kultúra borzalmasan alacsony: sem az állam, sem a bankok nem tesznek azért, hogy az ügyfelek hozzáértése emelkedjen. Ez az állam szempontjából egy megbocsáthatatlan bűn, a bankok szempontjából pedig gerinctelenség. Visszaélnek a képzetlen ügyfél tudatlanságával. Ezer példát tudnék írni, ami elképzelhetetlen a nyugati világban!
Bocsi Csacsicska! A fent általad körvonalazotthoz hasonló kondíciójú pénzügyi termék is van Magyarországon: az ún. unit-linked biztosítás. Ezt nem nyugdíjpénztárak forgatják (nálunk a pénztáraknak és a biztosítóknak eltérő a törvényi szabályozásuk, a biztosítók szabadon forgathatják a pénzt, a pénztárak nem, a pénztáraknál meg van szabva, mennyi lehet a költségük, külföldön nem tudom hogy van). Ennek van biztosítási eleme – általában baleseti halálra vonatkozik -, a pénzed befektetésekben fial. A legrövidebb idő, amire érdemes kötni 10 év (ennyi kell, hogy a befizetett összeg után adókedvezményt vehess igénybe). Azt szintén fel lehet használni hitelfedezetül. Használhatod akár nyugdíj-előtakarékosságra is – bár az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nagyobb az adókedvezmény, és a szigorúbb befektetési szabályok miatt talán nagyobb a biztonság is. A unit-linkednek az a rákfenéje, hogy a biztosítás költségeit az első hét évben vonják le, (az önkéntes pénztáraknál folyamatosan, 2-3%ot) így ha felbontod a szerződést, kb. hét év után kapod vissza egyáltalán azt a nettó összeget amit befizettél (feltéve, ha nem szenvedsz baleseti halált, mert akkor a kedvezményezett megkapja a teljes biztosítási összeget). Az önkéntes pénztári és a magánpénztári szerződést nem bonthatod fel, legfeljebb szüneteltetheted – ha pl. munkanélküli lettél -, az akkor jár le, ha eléred a nyugdíjaztatást (vagy ha elhunysz, az addigi pénzt megkapja a kedvezményezett). Tehát az önkéntes megtakarítás itt is ott is pénzügyi szolgáltató kezén forog – az ottani nyugdíjszámlád is bankban vagy biztosítónál van. Ezt akkor tudod kikerülni, ha a párnacihába dugod: ott viszont csak veszít az értékéből, ahelyett, hogy gyarapodna. Nem ismerem a nyugati pénzügyi szolgáltatók morálját, és tudnék mesélni hazai üzletkötők ótvaros szemétségeiről a jutalék érdekében.
De vedd figyelembe, hogy a 2008-as pénzügyi válság közvetlen oka éppen az volt, hogy a nyugati pénzügyi szolgáltatók olyan, sokszor már a szakemberek számára sem átlátható konstrukciókkal üzleteltek, – pl. hitelre adott befektetések, amik mögött nem volt valós érték – amely kizárólag a pénzintézet alkalmazottainak, vezetőinek jelentett jutalék, vagy emelkedő részvényárfolyam formájában hasznot.
Azt meg végképp nem értem, miért az állam bűne, ha nem vagy képes elolvasni egy szerződést, mielőtt aláírod, illetve, ha nem érted, miért nem kérsz szakértői segítséget. Itthon pl. a hitelfelvételnél kötelező közjegyző előtt aláírni a szerződést, akinek az lenne a dolga, hogy megmagyarázza, ha valamit nem értesz a szerződésben. De egyrészt ő se pénzügyi szakember, másrészt meg a kölcsönkérő általában sebtében aláírja – közben morog, hogy még a tetemes közjegyzői közreműködést is neki kell megfizetni.
Talalom:
.
Amikor bárki hozzáférhet banki szolgáltatásokhoz – minden előképzettség nélkül – akkor igenis szükség lenne valamiféle „képzésre”. Az adósok legnagyobb tömege – mindjárt hozok példát is – abszolút tájékozatlan. Nemhogy nem olvassa el a szerződést, de ha olvasná, akkor sem értené. Képzett jogászok, ügyvédek sem tudják értelmezni ezeket a szerződéseket. Amikor pedig nem egyenrangú ügyfelek kötnek üzletet, akkor tudhatod, ki lesz az üzlet igazi nyertese. Ehhez nem kell három elemi sem.
.
Amerikában is úgy írja alá az ember a szerződést, hogy legfeljebb a legfontosabb adatokat (futamidő, kamatláb, törlesztési mód, stb.) tudja átnézni. Csakhogy Amerikában él a 72 órás un. „lehűlési periódus”. Ez azt jelenti, hogy mindkét félnek joga van az aláírt szerződéstől 72 órán belül minden következmény nélkül elállni! Az ügyfél tehát hazaviheti a szerződést és alaposan átbogarászhatja, elviheti az ügyvédjéhez, független jogi tanácsadó szolgálathoz fordulhat, stb. Ha nem teszi, akkor magára vessen. Amennyiben valamivel nem ért egyet, jeleznie kell és a szerződés nem lép életbe.
.
Na most. Magyarországon van-e lehűlési periódus? Nincs. Van-e ingyenes tanácsadó szolgálat? Nincs. Hittan az van, okosság meg nincs.
.
Ami a korábban ígért példát illeti. Az apósomat valami eszméletlen mértékben át akarja verni a Merkantil Bank. Olyan mértékben, ami a világon egyszerűen elképzelhetetlen! Segítek neki – ő egy rendkívül rendes pali, nyugdíjas lakatos, szóval nem kifejezetten pénzügyi szakember. Elment a panasz a PSZÁF-hez. A Merkantil Bank a válaszában – többek között – arra hivatkozik, hogy ez-az szerepel az Általános Szerződési Feltételei között. Ami minden fiókban (a Merkantilnak egy fiókja van) megtekinthető. A kölcsönfelvevőnek tehát kötelessége követni az ÁSZF-ben történő minden változást! Az ÁSZF egy spárgára kötve valóban ki van függesztve a bankban – csakhogy ki az a majom, aki bemegy a fiókba, odaül a spárgára kifüggesztett ÁSZF-eket (80-100 oldal) olvasgatni. Ráadásul úgy, hogy a változások nincsenek is feltüntetve az újabb és újabb változatokban. A bank pedig még csak nem is értesíti az ügyfelet, hogy megváltozott az ÁSZF.
.
Nosza, felmentem a netre, megnézni a bank honlapját, hátha ott megtalálható az ÁSZF. Nos, nincs fent. Erre megnéztem a Merkantil anyabankjának, az OTP-nek a honlapját. Mondanom sem kell, az OTP sem közli az ÁSZF-et a honlapján. Ami ugye minden hitelszerződés elválaszthatatlan része! Írtam az Merkantilnak, hol találom az ÁSZF-t a honlapjukon? Máig nem válaszoltak.
.
Most képzelj el egy ügyvédet, aki egy banki ügyfelet képvisel: gondolod, hogy oda fog ülni valamelyik bankfiókba, a spárgára kötött ÁSZF-t tanulmányozni? Amit még lefénymásolni sem engednek? Hát még egy ügyvédet sem láttam bankban jegyzetelni…
.
Nem lenne ez probléma, ha a bankfelügyelet (PSZÁF) ezt ellenőrizné és mondjuk kötelezővé tenné minden pénzügyi szolgáltatónak, hogy ha hivatkozik valamely szerződésében az ÁSZF-re, akkor azt tegye közzé a honlapján. Hogy az ügyfeleket értesítse a bank az aktuális havi elszámolásban, amit akkor küld, amikor az ÁSZF megváltozik. Csak hogy legyen lövése az ügyfélnek.
.
Nos – a PSZÁF-nél olyanok ülnek, akiknek ez eszébe sem jut. Ők úgyis VIP hiteleket kapnak, utánuk az özönvíz. És eddig egyetlen egy ügyvéd, vagy ügyvédi iroda sem jelezte, hogy ez probléma lenne. Nem jutott el a hír az MNB-be, de még a kormányzathoz sem. Van egy Bankszövetség, meg kalap sz@rt érő etikai nyilatkozatok – csak „feldolgozható” ÁSZF nincs egy bank honlapján sem!
.
És ez egy „kis” probléma, semmi ahhoz képest, hogy a Merkantil Bank nem tud törlesztő részletet számolni! Öregem, egy BANK! 2013-ban!
talalom
2013. április 9. kedd
20:51
Így tessék választani 2014-ben!
.
Nem csak az ehhez a témához kapcsolódóan, ennek realitását részletesebben is kifejtenéd?
(mi a valódi helyzet ?, mik a várható esélyek ?, mi a helyes tennivaló ?…)
Köszönöm!
.
Egy másik cikk a témában: http://index.hu/gazdasag/2013/04/10/nyugdij/
Csacsiska! Igen, lenne dolga a pénzügyi szolgáltatások minőségének javításában állami szervezeteknek – elsősorban a fogyasztóvédelemnek, ami leszállhatna már a szaloncukor, meg a húsvéti sonka csesztetéséről,és rákaphatna a hitelfeltételek, az ingatlanforgalmazás, az árverési szabályok, meg az állami szolgáltatások minőségének vizsgálatára.
Telekis: amit kérsz, az külön írást igényelne, és még akkor is csak az én egyéni véleményemet tartalmazná. Talán megpróbálom.
Ebben a rothadó, végnapjait élő kapitalista rendszerben a világ népességének egy százalékát kitevő valódi tőketulajdonosoknak, akik az anyagi erőforrások felett korlátozás nélkül rendelkeznek. Teljesen mindegy, hogy a föld népessége él-e, vagy csak vegetál megfelelő élelem és egészségügyi ellátás hiányában, egyetlen szempontjuk van, a bővített újratermelés, azaz a profit maximalizálása. Ameddig volt egy ugyan kevéssé versenyképes, de az elosztásban egyenlőségre törekvő szocialista világrendszer, addig a világ fejlettebb részein kénytelenek voltak fenntartani az úgynevezett jóléti államot, meg a tőke demokratizálódásának hazug elméletével is igyekeztek emberségesebbnek mutatni a mocskos hatalmukat. Mióta a világnak ez a megosztottsága megszűnt, azóta lemondtak a jóléti állam meg a tőke demokratizálási elméletükről. A profiton kívül semmi sem szent. Mértéktelen profitéhségükkel tönkreteszik az élhető emberi környezetet, korlátozás nélkül csökkentik a fogyatkozó energia és nyersanyagforrásokat, szennyezik a légkört. A profitéhségük következtében létrehozott úgynevezett fogyasztói társadalom fenntartásával eszetlen pazarlásra késztetik a világ szerencsésebb részein élő lakosságát, miközben a föld más részein élők tömegei éhenek, sőt még a fejlettebb országokban élő Úgynevezett “felesleges” munkaerőt .s éhezésre itélik, ugyanakkor mérhetetlen módon kizsákmányolják a “hasznos” magasabb hozzáadott értéket előállító képzettebb munkaerőt. Ha a profit egy kis részéről való lemondással, a pazarló fogyasztás csökkentésével már most is megoldható lenne a javak és a munka egyenletesebb elosztása. A rendelkezésre álló munkaerő egyenletesebb képzésével és felhasználásával megszüneethető lenne a nyomor, ugyanakkor. csökkenne a mérfetetlen pazarlás. A mai világrendsszerben ez persze lehetetlen, ehez forradalomra lenne szükség, ami előbb-utóbb mindenképen bekövetkezik. Remélem nem fegyveres lázadások, hanem a tudás és az információ megállíthatatlan demokratizálódása folytán, egy új tudományos, ipazi és társadalmi forradalom következtében. Ami pedig a nyugdíjrendszert illeti, ha továbbra is alázatos szolgaként viselkedtek, és beletörődtök abba, hogy kiraboljanak benneteket, gyerekeitektől megvonják a tanulás, a tudás megszerzésének lehetőségét, tönkretegyék a köz és felsőoktatást amiben ez a mostani orbáni-fasiszta banda élen jár, akkor legalább lopjatok el az államtól minél többet, és nyissatok befektetési számlát, mert avval nem járhattok úgy mint a magán nyugdíjkasszátokkalt. Azt nem tudják a simicska-nyerges és más rablóknak átrjátszani. Mert húsz év mulva itt sem nyugdíj, sem egészségügyi ellátás nem lesz. De legelőször legalább zavarjátok el az orbán-bandát. És ne felejtsetek el minél előbb csatlakozni az Ocupay-hoz. Az igazság az, amit ők hirdetnek. És még valamit ajánlanék: Ne nézzétek a TV-ben a teleregényeket és egyébb népbutító marhaságokat, inkább vegyétek elő a könyvespolcról Marxot és olvassátok. Tőle megtudhatjátok az igazságot. Meg lépjetek be a szakszervezetekbe és kezdjétek el a magasabb bérért való harcot. Ma ez az osztályharc egyetlen formája.
talalom
2013. április 10. szerda
10:37
Várom és kívánom, hogy sikerüljön is…
Előre is köszi!
.
Nyilván azért kellett a bírókat nyugdíjba küldeni, mert túl sokan dolgoznak, és túl sok nyugdíjjárulékot fizettek. Vagy rosszul kalkulálok?
A fejlett nyugati országokban is öregszik a társadalom, egyre kevesebbnek kell kitermelni egyre több ember nyugdíját is.
Emelik is rendesen a nyugdíjkorhatárt, 65, 67 évre.
Én is szívesen dolgoztam volna még, de szinte kilöktek a munkahelyről. Pedig nagy luxus, az ember elvégez egy(-két-három) egyetemet, elkezd dolgozni 25 évesen, dolgozik 35 évet, s mégha bírna is dolgozni, menjen nyugdíjba.
Igaz, egy 65 éves osztrák, vagy német úgy néz ki, mint egy 50 éves magyar.
Tudjátok mit egy nagy fityiszt fogok én meghalni! Szerintem fogjunk össze mert még lehet,hogy sortűz vagy éhenhalás lesz a végünk!
És még 1 fontos adalék!!
Az Orbán kormány 2012. január 01-től a munkáltató által a dolgozó nyugdíj- alapjába számított 27 %-os tb. befizetését adóvá nevezte át!
Miért volt ez aljas dolog?
Mert erről a pénzről sokan nem tudtak, ma sem tudnak, esetleg máig nem is hallottak!
A dolgozók számláikon, bérpapírjukon nem mutatkozott. Ennek a havi 27 %-os elvételnek annyi a nyugdíjra való kihatása csak, – hogy legyen elképzelés – hogy egy 40 évet dolgozó átlagbéres dolgozónak kb. havi 60.000 Ft-al lesz kevesebb a nyugdíja!!!!
Sokszor emlegették a svéd modellt. Annak III. pilléres voltát.
I. munkabérből államilag levont
II. munkáltató által adott juttatás
III. munkavállalói megtakarítás
Ebből nálunk az I./pont alatti van most EGYEDÜL 2012. óta,
a II./pont alattit az állam elvette, adó lett a 27 %-ból
a III./pont alattira pedig mi a garancia, hogyha azt pénzintézetben tartom egy Orbány kormány ne vegye el, ne államosítsa! Aztán EBBŐL A MOSTANI KERESETEKBŐL MIT LEHET HAVONTA FÉLRERAKNI egy átlagembernek??????
A “békemenet” vonuló-dolgozói is tudják, hogy a kivezénylő pártjuk vezére elvette a 27 % nyugdíjalapjukat????? Éltessék csak!!! Vivát tudatlanok!!