Jeruzsálem/Damaszkusz/Teherán – Még az illegitim cionista rezsim egyes kormánytényezői sem mernének kalandorakcióba fogni Irán ellen, bátorítja magát Teherán; a szíriai nagykövet viszont azt állítja, hazája máris harcban áll a nevezett rezsimmel. Eközben Asszad volt miniszterelnöke kijelenti: az alavita rendszer már csak az ország harminc százalékát uralja; a vezető izraeli lap pedig egy Párizsban dolgozó biztonsági elemző háborús esélylatolgatását közli.
.
Még az illegitim rendszer egyes hivatalosságai sem vetemednének olyan ostoba akcióra, mint Irán megtámadása, hiszen tudják, mennyire súlyosak lennének egy ilyen kaland következményei, jelentette ki Rámin Mehmánpárászt, az iráni külügyminisztérium szóvivője, aki szerint nem lehet komolyan venni az olyan híreszteléseket, miszerint küszöbön állna a zsidó állam támadása. „Mi nem számítunk arra, hogy az ilyen állításokat különösebben komolyan kellene venni, mert úgy látjuk, üresek és alaptalanok.
.
.
Irán külügyi szóvivője. Nem kell komolyan venni Izraelt
.
Hasonló véleményen van az iráni védelmi establishment is. Ahmad Vahidi hadügyminiszter azt nyilatkozta az ISNA hírügynökségnek: Izraelnek „határozottan nem áll rendelkezésére az, amivel Iránt legyűrhetné”, és szerinte az izraeli figyelmeztetések nem mások, mint „agyatlan vezetőik gyengeségének jelei”, amelyek célja az, hogy elterelje a figyelmet Izrael olyan belső problémáiról, mint a társadalmi válság.
.
E kommentárok válaszok Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Ehud Bárák védelmi miniszter utóbbi időkben többször elhangzott kijelentéseire, melyek szerint megérett az idő arra, hogy Izrael – akár az Egyesült Államokkal, akár nélküle – csapást intézzen a létét fenyegető iráni nukleáris létesítmények ellen.
.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok számos tisztségviselője fordult meg Izraelben, számos vélemény szerint azért, hogy a jeruzsálemi vezetést egyelőre lebeszélje a Teheránnal való leszámolásról, miközben Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: továbbra is hisznek a diplomáciai megoldás hatásosságában. Az Egyesült Államok 1980 óta nem áll diplomáciai kapcsolatban Iránnal.
.
Eközben már a New York Times szerkesztőségi cikke is lehetségesnek vélte, hogy Izrael egyedül száll szembe az iráni fenyegetéssel. A Binjamin Netanjáhu politikáját kifejezetten kárhoztató írás Carney álláspontját osztja, és azt állítja, az lenne a legjobb, ha a nagyhatalmak egységesen állnának ki a helyzet megoldása mellett, az izraeli politikusok pedig visszavennének a háborús retorikából.
.
Miközben Irán nem hisz az izraeli támadásban, Szíria meg van győződve róla, hogy az már folyik. Legalábbis ezt állítja Hámid Hasszán, Szíria Teheránba akkreditált nagykövete, aki szerint hazája „háborúban áll a Gonosz Tengelyével”, amelynek központjai Tel-Aviv és Washington. (A kifejezés George W. Bushtól származik, aki Irak és Irán mellett Észak-Koreát sorolta fel mint a tengelyhez tartozó országokat.)
.
.
Hamid Hasszán nagykövet. Csapataik harcban állnak
.
A nagykövet egy teheráni konferencián szólalt fel, amely ezt a hangzatos címet viselte: „Szíria – az első védelmi vonal”. Hasszán az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a Básár Asszad uralmának megdöntéséért harcoló ellenzék támogatásával, és azt is bejelentette, hogy a gonosz nyugati tengelyhez csatlakoztak más országok, így Katar, Törökország és Szaúd-Arábia is. A diplomata külön kiemelte Törökországot, ahonnét szerinte „számos terrorista szivárgott be”, és azt állította, Ankara politikája Szíria biztonságát veszélyezteti.
.
Hasszán leszögezte, hogy a szíriai rendszer és a nép ellen egyaránt összeesküvés folyik, ennek pedig egyedüli oka az, hogy az ország mindig is szembehelyezkedett Amerikával és a cionizmussal. Kijelentései rímeltek hazája ENSZ-nagykövete, Básár Dzsáfári korábbi, az ENSZ Biztonsági Tanácsa címére intézett szavaira, melyek szerint Katar, Törökország és Szaúd-Arábia „terroristáknak nyújtanak menedéket, őket pénzelik és felfegyverzik”. Dzsáfári azt kérte, az ENSZ avatkozzon be „Szíria mellett”.
.
Rijád Hidzsáb volt szíriai miniszterelnök, aki időközben már átállt a lázadók oldalára, azt állítja, Básár Asszad erői már csak az ország területének harminc százalékát ellenőrzik stabilan. Hidzsáb most első ízben jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy „felmondott” a damaszkuszi rémuralomnak. Jordániai sajtókonferencián közölte, hogy a rezsim morális tartása igencsak meggyengült annak hatására, hogy tizenhét hónapja nem képes úrrá lenni a helyzeten, és arra biztatta a „ragyogó forradalomban” résztvevőket, mielőbb szabadítsák fel az egész országot annak területi integritásának megóvása érdekében.
.
.
A volt szíriai miniszterelnök ammani sajtótájékoztatóján
.
A leginkább ceremoniális jellegű miniszterelnöki posztot korábban birtokolt Hidzsáb szunnita muzulmán lévén soha nem volt tagja az alavita Asszad legbelsőbb köreinek, de miután eddig ő a legmagasabb rangú kormányhivatalnok, aki a lázadók oldalára állt, disszidálása szimbolikus értékű csapás a rendőrállamra. Szíriában azt állították, már távozása előtt megfosztották hivatalától, Hidzsáb viszont kijelentette, maga mondott le és távozott, mert Asszad kormányzatát „Allah ellenségének” tartja. „Kötelességem, hogy e romlott rendszertől mossam kezeimet”, jelentette ki, és köszönetet mondott Szaúd-Arábiának, Katarnak és Törökországnak az eddigi segítségért, egyben arra biztatva ezeket az államokat, tegyenek még többet az ellenzék győzelméért.
.
„A háború, amit nem lehet elveszíteni” címmel közöl cikket a legnagyobb izraeli napilap, a Jediot Achronot angol nyelvű honlapja Riccardo Dugulin Párizsban élő biztonságpolitikai elemzőtől, aki számos washingtoni, dubai és bejrúti kutatóintézetnek dolgozott korábban. Dugulin a cikkben azt fejtegeti, hogy egy, az iráni atomlétesítményekre adott válasz lehet nemkonvencionális, de Izraelt létében aligha fenyegetné.
.
Miután azt elemzi, mi a különbség egy katonai konfrontáció meg nem nyerése, illetve elveszítése között, majd kijelenti: a fő kérdés mindenképp az, hogy Irán megnyerhet-e egy háborút, ha akár izraeli, akár amerikai vezetéssel csapást intéznek nukleáris felépítménye ellen – azaz: részint megőrizheti-e atompotenciálja bizonyos hányadát, másrészt képes-e arra, hogy a csapásra ellencsapással válaszoljon? Egyáltalán abban a helyzetben lesz-e, hogy védekezni tudjon? A válasza egyértelmű nem: Iránnak szerinte nincs arra katonailag lehetősége, hogy bármit is megnyerjen Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben.
.
.
Álcaruhás iráni katonák parádén. Ez csak kamuflázs
.
Dugulin azt állítja, a Hormuzi-szoros sokszor meghivatkozott lezárása aligha tartana huszonnégy óránál tovább, miután az amerikai haditengerészet azonnali beavatkozását provokálná ki. Ami a másik fenyegetést, a környékbeli amerikai támaszpontok elleni rakétatámadást illeti, az iráni hadsereg ennek megkísérlésével elveszítené azt a stratégiai egyensúlyt, amire épp a nukleáris létesítményei érdekében lenne szüksége. Az elemző úgy véli, Irán térségbeli szövetségesei is sokkal kisebb fenyegetést jelentenek, mint azt sokszor állítják:
.
„Az olyan palesztin terrorszervezetek, mint a Hamasz és az Iszlám Dzsihád, jelenleg stratégiai újrapozicionáláson mennek át az egyiptomi feszültség miatt, és feltehetően nem akarnak újabb izraeli katonai nyomás alá kerülni. Ráadásul az is valószínűtlennek látszik, hogy ezek a terrorcsoportok Irán védelmére tett kísérletük során megkockáztatnák a szétforgácsolódást, lévén Irán a térség egyetlen olyan országa, amely aktívan támogatja a Básár Asszadnak Szíriában palesztin menekülteket gyilkoló, elnyomó hadseregét”, írja az elemző.
.
Dugulin szerint „a Hezbollah marad a zsidó állam biztonságával szembeni legnagyobb fenyegetés”. Az iráni atomlétesítmények elleni támadást a síita terrorcsoport majdnem bizonyosan megpróbálná megtorolni, vagy Izrael ellen intézett, vagy valamilyen nemzetközi terrorcsapással. Ehhez rendelkezik megfelelő fegyverzettel, valamint olyan nagy hatótávolságú rakétákkal, amelyek veszélyeztetik Izrael biztonságát. Ám ahogy a Hezbollahot nem szabad alábecsülni, úgy a libanoni népet sem, amely „nagy százalékban, határozottan el fogja utasítani, hogy országuk infrastruktúráját az iráni érdekek védelmében bénítsák meg”, áll a cikkben. „Az Istenpártra úgy kell tekinteni, mint olyanra, amelyet nagyban korlátoznak a Szíriában megtapasztalt stratégiai akadályok és a kusza libanoni belpolitikai szituáció.”
.
Az írás a továbbiakban azt elemzi, kell-e Izraelnek nagyobb veszteséggel számolnia egy esetleges izraeli ellencsapás idején, s Ehud Bárák védelmi miniszterrel ért egyet, aki szerint „nincs forgatókönyv ötvenezer halottra vagy ötezer meggyilkoltra – és ha mindenki otthonában marad, talán még ötszázan sem halnak meg”.
.
.
Izraeli különleges egység tagja. A veszély kisebb, mint 1973-ban volt
.
„Ráadásul”, folytatódik Dugulin írása, „a beérkező jelentések azt sugallják, az Egyesült Államok kész egy iráni válasszal szemben megvédelmezni Izraelt. Ha Washington maga nem is vállalja el a csapás végrehajtását, területének védelmével még mindig támogathatja szövetségesét.”
.
A szerző mindebből arra következtet, hogy jóllehet az Irán elleni csapás számos szempontból nem egyszerű feladat, sőt a modernkori történelem legvakmerőbb akciói közé kerülhet, a zsidó állam nem veszítheti el ezt a háborút. Talán nem éri el valamennyi célját, és minden élet elveszítését bizonyára fájdalmasan fogják fel, de az iráni válasz még akkora károkat sem okozna az országnak, mint az 1973-as egyiptomi orvtámadás.
“ezt állítja Hámid Hasszán, Szíria Teheránba akkreditált nagykövete, aki szerint hazája „háborúban áll a Gonosz Tengelyével”, amelynek központjai Tel-Aviv és Washington.”
A dezinformálás fokozása a háború eszköze. :(((
Azert ez szerintem ennel bonyolultabb is lehet. Nemregi irani mernokok tettek latogatast eszakkoreaban. Nekik mar van atomfegyveruk, es a celbajuttatashoz megfelelo raketatechnologiajuk. Bar raketaja Irannak is van. Raadasul Kina es India is jelentos mennyisegu koolajat importal Iranbol, ugyhogy nekik se hiszem, hogy tetszene egy Irant ert tamadas.
Bar az nem ketseges, hogy Iran nem tudna sokaig tartani magat, foleg akkor nem, ha az USA is beavatkozik, de ettol fuggetlenul jelentos karokat okozna egy ilyen tamadas.
Raadasul az atomletesitmenyek lerombolasa komoly kornyezeti karokkal is jarna, bar igaz, ez csak ott, ahol leromboljak, jelen esetben Iranban.
Azért arra kíváncsi lennék, hogy miért éppen egy Eurofigter Typhoon négyes köteléket kellett kirakni képnek? Csak azért kérdem, mert sem Izrael, sem Irán nem alkalmazza a típust.
” Nemregi irani mernokok tettek latogatast eszakkoreaban. Nekik mar van atomfegyveruk, es a celbajuttatashoz megfelelo raketatechnologiajuk. ”
-
Ami a bombát illeti az nem müködött tökéletesen a teszteléskor. Rakétájuk is van amit eddig csak kilöni tudtak de célba nem ért, mert félúton vagy hamarabb felrobbant. Ezt a technológiát Irán igazán átvehetné.
Irán már párszor tényleg bebizonyította, hogy képes legalább közvetve csapást mérni ellenségeire, de nem hiszem, hogy akkora kár érné a világot, ha sikeresen lebombázná a zsidó állam az iszlámfasiszta rezsim atomfegyverkezését elősegítő létesítményeket. Mindig azzal jönnek, hogy “na ezzel a lépéssel elszabadul a Pokol, lángokba fog állni a Közel-Kelet” és a többi maszlag, de ha ugyanezt Amerika tenné csakúgy önszántából, akkor némi morgolódás és tüntetés mellett mindenki tudomásul venné a világcsendőr lépését. Erre csak arra lehet a -talán naiv- válasz, hogy aki rendelkezik a megfelelő erővel, nem is hagyja magát megalázni a gyengébb eszelőssel, hanem ha úgy tartja érdeke, rögtön lecsap. Ez Irak esetében tökéletesen bebizonyosodott, senki se tudta megállítani az USA-t, az eredmény pedig egy korábban nagy haver zsarnok bukása, és a máig forrongó ország. Azt hiszem, ezt az esetet jól példázza az a kutatás, mely szerint akinél fegyver van, mindent fenyegetőbbnek is ítél meg.
…
Mindenesetre csak óvatosan, kedves izraeli kormány, nem kéne a térség feletti uralomért ártatlanoknak meglakolnia se az iráni, se a saját oldalon.
Én azért aggódnék , hogy az oroszok ne skubizzanak a spájzból …. mert abbúl csak baj lehet ! Szal’ az nem úgy van , hogy csak úgy “leadják” Iránt . Erről – gondolom – a Putyin meg az Obama biztos jól elbeszélgettek és nem elbeszéltek egymással . Ha még valakinek nem tünt volna fel , a világ ebben az elmúlt 20 évben ismét csak felosztódott érdek szférákra …. na innen kezdhetjük , a többi csak tornaóra !
Észak-Koreának jelek szerint még nem sikerült valódi, bevethető atomfegyvert készítenie, legutóbbi rakétakísérletük pedig csúfos kudarcot vallott. Működő fegyvereik zömmel még mindig a Kínától beszerzett, szovjet/orosz eredetű technikák, legfeljebb kisebb átalakításokkal.
Ha Izraelnek tényleg sikerül lecsapnia Irán nukleáris létesítményeire, az katonailag mindenképpen hatalmas bravúr lenne. Ellenséges államok légterén keresztül kell odarepülni. Sokáig kell Irán légterében tartózkodni, több egymástól távol levő célpontot támadva. (vagy lehet hogy ők tudják, hogy csak egyet kell?) Ha odáig sikerül is észrevétlenül eljutni (nem sikerül), az első támadás után már mindenképpen tudnak róluk és még haza is kell menni. Az izraeli légierő gépei (F-15, F-16) nem lopakodók, még csak nem is alacsony észlelhetőségűek. Pláne nem bombákkal, rakétákkal és póttartályokkal megrakva. Bár biztosan éjjel támadnának, a sorozatos politikai adok-kapok miatt az iráni légvédelem valószínűleg folyamatos készenlétben van, ráadásul lehet hogy a fontosabb célpontok köré csoportosították egységeiket. Biztosan vannak készültségben vadászgépeik is.
A célpontok kívül esnek a gépek hatósugarán, oda is és vissza is tankolni kell. Hol? Irak légterét jelenleg az USA felügyeli, ha beavatják a nagy testvért, akkor esetleg ott. A felfordulás miatt lehet hogy Szíria légvédelme nem működik, de az még mindig messze van. A tenger vagy a többi ország fölött nem lehet, egy tanker (ill. több, mert egy biztosan nem elég) nem tud úgy elbújni, mint egy vadász, ráadásul tankolás közben kiváló célpont. Vagy esetleg titokban kapnak egy közbenső repülőteret Irakban a nagy testvértől? Ha kiderül, abból lenne ám az igazi balhé. Mellesleg Irakban az USA már nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtehesse.
Komoly, egy akcióban a legtöbb célpontot megsemmisítő csapást csak az USA tudna végrehajtani. Neki van meg az a lopakodó technikája, amivel veszteség nélkül, váratlanul tudna támadni. Mélyen beásott és megerősített célpontok elleni bunkerromboló bombája is csak neki van és azt észrevétlenül csak a B-2-es tudja célba juttatni. Izrael nem, mert az a bomba nyolc tonna és nekik nincs olyan gépük, ami azt fel tudná emelni. Nekik csak kisebb bunkerromboló bombáik vannak. Igaz ilyen nem minden célpont ellen kell.
Akárhogy is csinálják –ha megcsinálják-, mindenképpen óriási szerencse is kell ahhoz hogy sikerüljön és hogy komoly veszteség nélkül megússzák. Az USA-val közösen végrehajtva jobbak lennének az esélyeik.
Ja, és a képen Eurofighterek láthatóak, ilyen gépei Izraelnek nincsenek.
Túlságosan magabiztosan viselkedik Izrael. Mi az, hogy egy iráni válaszcsapásban olyan 500 izraeli pusztulhat el? Olyan első csapást kell mérni, hogy az iszlámnáci állam semmiféle válaszcsapásra ne legyen képes!! Minden más megoldás illetve gondolat téves. Ráadásul húzzák halasztják mint a rétestésztát és az idő nem Izraelnek kedvez.
En ugy olvastam, hogy Eszakkoreanak 4 atombombaja van. Igaz voltak sikertelen kiserletek is, de siekresek is. Es mint latjuk a kommunista diktatura eseteben, 4 atombomba mar eleg ahoz, hogy barmit megtehesen az orszag. Valoszinuleg Iran is arra jatszik, hogy ha lesz atomfegyvere, akkor mar senki se meri majd megtamadni. Nekik mar megvan a megfelelo raketatechnologiajuk, amivel akar az EU teruleten is lecsaphatnak. Ha ehez atomfegyver is tarsul, akkor gyakorlatilag senki se meri majd megtamadni oket. ( Ha az USA tamad, akkor ok megigertek, hogy Izraelen allnak bosszut )
Ez a cikk ep egy sikeres kiserleti robbantasrol ir:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20090525-eszakkorea-atomrobbantast-hajtott-vegre.html
ezalapjan pedig hihetonek hangzik, hogy van mar atomfegyveruk.
Azért nem árt az ovatosság.Egyrészt ha megtámadják iránt és megtámadott országként reagál ebben benne van a legrosszabb forgatókönyv lehetősége is.Egy megtámadott országnak már a támadás pillanatától kezdve nincs semmijen kötelezettsége nem köteles betartani semmilyennemzetközi egyezményt és legyen az bármilyen ország mert ilyenkor tulajdonképpen saját létéért küzd.Mert lehet hogy iránnak nincsenek nukleáris fegyverei de vegyifegyverei biztos vannak.És ők lehet hogy úgy gondolkodnak majd ha támadás éri őket hogy vagy én pusztitom el őket vagy ők pusztitanak el engem.A másik a legnagyobb hibát akkor követik el ha valakit alábecsülnek nagyon pontosan tudni kell hogy mivel állnak szembe mert a kellemetlen meglepetések elég súlyosak is lehetnek.Egy háborut könnyű elinditani de befejezni nagyon nehéz.
Van még valami.Ugye azt senki se hiszi el hogy irán álltal föld körüli pályára állitott műholdjai időjárás-megfigyelő holdak.Ezekkel mivel van nekik jelenleg nem tudom pontosan de hat biztos szóval láthatatlanul nem biztos hogy meg tudják támadni és mivel állandó riadókészültségben vannak van idejük a rakétáikat elinditani.És még valami de ez csak az én fantáziám szüleménye de ki tudja megtörténhet szóval mi van akkor ha irán engedi hogy a támadó gépek elérjék a célpontokat és mondjuk lehet hogy már egy atombombát l tudtak késziteni és mondjuk a felső légkörben felrobbantják?Ekkor minden támadó gép elektronikája felmondja a szolgálatot gyakorlatilag lezuhannak és itt lép be az hogy tulajdonképpen saját országán belül robbantot nem más ország területén vetette be szóval nem lehetne vádolni tömegpusztitó fegyverek bevetésével mivel házon belül történt nem veszélyeztetve civileket.
janos:
.
- Nem tudjuk, EK- nak mennzi nuke- ja van. A tesztrobbantas utan pedig az atomrobbntasok figyelesere kifejlesztett muholdak es szeizmografok jeleztek, hogy NEM VOLT atomrobbantas. Nem jelzett radiaoktivitast sem semmifele meroeszkoz. Annak idejen arrol is szo volt, hogy az egesz nem volt mas, mint egz bazi nagz adag TNT.
.
Amugy meg, tok mindegy, mert nincs meg a celba jutattashoz szukseges eszkozuk, ugymint, megfeleloen mukodo hordozoraketak, navigacios technologia es muholdak, celzo es helzmeghatarozo szoftverek, kibervedelem mindehez.
.
Persze attol meg veszesesek, mert ugye, hulyegyerekek kezebe sem adunk meg ocska geppisztolyt sem, ugye…
janos:
.
- Nem tudjuk, EK- nak mennzi nuke- ja van. A tesztrobbantas utan pedig az atomrobbntasok figyelesere kifejlesztett muholdak es szeizmografok jeleztek, hogy NEM VOLT atomrobbantas. Nem jelzett radiaoktivitast sem semmifele meroeszkoz. Annak idejen arrol is szo volt, hogy az egesz nem volt mas, mint egz bazi nagz adag TNT.
.
Amugy meg, tok mindegy, mert nincs meg a celba jutattashoz szukseges eszkozuk, ugymint, megfeleloen mukodo hordozoraketak, navigacios technologia es muholdak, celzo es helzmeghatarozo szoftverek, kibervedelem mindehez.
.
Persze attol meg veszesesek, mert ugye, hulyegyerekek kezebe sem adunk meg ocska geppisztolyt sem, ugye…
.
(fene ezt a billentyuzetet)
Billentyűzet… Eldrad, mondd, hogy nem tudsz gépelni… :D
Kakasleves lesz vacsorára… :D
“Egy megtámadott országnak már a támadás pillanatától kezdve nincs semmijen kötelezettsége nem köteles betartani semmilyennemzetközi egyezményt”
.
Ennek azért nézz utána. Semmi olyan jogszabály sincs, amely egy országot hadviselés esetén felmentene az ilyen kötelezettségek alól, sőt, azok a hadijog révén fokozott mértékben vonatkoznak rá. Ez persze csak elmélet, Irán természetesen szarni fog arra, mit írt alá, mit nem, de hát eddig is ez volt a helyzet, aláírta, hogy csak békés célokra fejleszt atomfegyvert és ennek betartásának ellenőrzését lehetővé teszi, aztán atomfegyvert fejlesztett és nem engedte be az ellenőröket – emiatt van az egész cirkusz. De Irán aláírta az ENSZ alapokmányát, meg egy sor más kötelezettséget, ami miatt nem lenne szabad elnyomnia a nőket, terrorizálni a kisebbséget, folyamatosan próbálkoznia a forradalma exportjával, tisztességes jogi eljárást kéne bevezetnie és még egy rakás dolgot csinálnia, aminek az ellenkezőjét csinálja, úgyhogy a dolognak az a része, hogy mit tartanak magukra nézve kötelezőnek, nem oszt és nem szoroz.
“és legyen az bármilyen ország mert ilyenkor tulajdonképpen saját létéért küzd”
.
Dehogy. A rendszer létéért küzd. Nem ugyanaz!
,
“Egy háborut könnyű elinditani de befejezni nagyon nehéz.”
.
Az az elszántságtól függ. Egy háborút be lehet fejezni két nap alatt (Hirosima-Nagaszaki), és el lehet tökölni vele húsz évig (Vietnam). Meg kell őket hidrogénezni, aztán mindjárt nem tart sokáig. Az ütődött világsajtó persze majd vernyákol és siratja a gyilkosokat, meg évenként majd meg lehet emlékezni nagy ünnepélyességgel még egy atomcsapásról, de legalább vége lesz ennek a feszültségnek.
Tudom, hogy a Wikipediat nem mindenki szereti itt referencianak elfogadni, de azert belinkelem:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_states_with_nuclear_weapons
Itt ez all:
North Korea reported a successful nuclear test on October 9, 2006 (see 2006 North Korean nuclear test). Most U.S. intelligence officials believe that North Korea did, in fact, test a nuclear device due to radioactive isotopes detected by U.S. aircraft; however, most agree that the test was probably only partially successful.
Lehet, hogy csak reszben volt sikeres, de szerintem ez a reszben sikeresseg is eleg elrettento lehet ( raadasul azota volt meg idejuk fejlodni )
Irannak meg bizonyitottan megvan a megfelelo technikaja.
Eszakkorea meg bajban van. En nem tartom kizartnak, hogy problema eseten eladjanak valamit Irannak egy kis olajert, amibol nekik eleg van. Raadasul Kina meg segedkezne is ebben szerintem.
ricsi.Én lennék a legboldogabb ha nem lenne háboru.Lehetne másképp is.Irán ha már uránt dúsit és békés céllal mint ahogy ők állitják akkor ideje lenne nekik még legalább 5-6 atomerőmű épitésének nekiállni mert akkor igen bizonyitva van hogy ezekhez kell ráadásul az országuk hatvan százalékát önerőből el tudnák látni energiával de nem ez történik.Az egészségügyi felhasználáshoz mint például a célzott sugárterápiához meg nem kell ennyi izotop.Nekem van egy sejtésem mégpedig hogy nem is nekik kell hanem már le van zsirozva hogy ki lesz a vevő.
janos:
.
- Hmm… igaz lehet… de attol meg az is igaz, amit a technikai imkompetenciajukrol irtam. Iran meg hadd vegye a sok Ekoreai sz.rt, majd jol felrobbantjak- megmerenylik oket az izraeli rendteremto szakemberek. Iran elharitasa bizonyitottan atjarohaz.
.
Amugy is, amint iran szert tesz nuke- ra, barmilyen modon, VAGY csak ennek a kozvetlen es azonnali veszelye meglesz… na, tudod, akkor mi van.
Gyerekek, ne vitatkozzunk már azon, hogy Izrael lenyomja-e fél kézzel Iránt. Lenyomja. Ez nem kérdés. Az a kérdés, hogy akarja-e, és a politikai következmények miatt tökölnek ennyit, mert a nyavalyás Obama valamiért perverz módon vonzódik mindenhez, amit már rég le kellett volna törölni a föld színéről. Lehet, hogy Irán ki tud lőni pár rakétát, aminek nagyjából az lesz a következménye, mint az iraki Scud-támadásnak Izrael ellen: meghalt egy (1) db ember, az is szívbeteg volt, azt hitte, vegyi támadás van és beadta magának az ellenmérget, amit szétosztottak a lakosság között. És az 1991-es Irak körülbelül három-ötször volt erősebb a mai Iránnál. Aztán az Egyesült Államok hetek alatt lenyomta. Kétszer. Ezt fejlesztett Irán meg azt fejlesztett. Mit fejlesztett? Még a minisztériumokat is lekötötték a netről, nehogy valami izraeli hacker indítókód helyett betöltse nekik, amint Demi Moore az asztalon vetkőzik. Benzinhiány van, kajahiány van, nyomor mindenfelé, falun éheznek már. Csak a pofájuk, az még nagy.
“…Ahmad Vahidi hadügyminiszter azt nyilatkozta az ISNA hírügynökségnek: Izraelnek „határozottan nem áll rendelkezésére az, amivel Iránt legyűrhetné”…”
.
- Hahaha…
.
Eltekintve a hipermodern robotrepulogep- es ballisztikusraketa technologiatol, a mar begyakorolt tomeges precizios legitamadastol, a barmin atmeno izraeli elitkomandosoktol, es a szinten barmin atmeno izraeli kibertamadasoktol, na, ezeken kivul tenyleg semmilyuk nincs, hahaha…. :)
.
Irani s..ggfejek, hehe…. a szokasos kemenykedo pofajartatas, aztan meg, amikor kulcsletesitmenyekben tortenik valami durva katasztrofa (nyilvan a beepult izraeli problemamegoldo szakmunkasok tevekenysege miatt), akkor meg megy a sikitozas, mint a furdosqrvak, hogy hat “nem is tortent semmi” (a fel uzem romba dolesen kivul), aztan meg, egy nap mulva, “a cionista ellenseg megint lecsapott”…. hahaha, :))))))))
.
:)
Eldrad:
Nuklearis hatalmakat nemnagyon szoktak megtamadni. Meg az eszakkoreai rezsimet is tamogatjak elelmiszerrel, csak azert, hogy hagyja abba a nuklearis fegyverek fejleszteset, pedig ok meg raketakat is lovoldoznek deli szomszedukra. Irant vagy addig tamadjak meg, amig nincs nuklearis fegyveruk, vagy utana mar nem fogjak. Nem hiszem, hogy Izrael kockaztatna.
Ricsi: Nyilvan le tudja nyomni Izrael Irant, ez nem kerdeses. A kerdes inkabb csak az, hogy ekozben elszenvedett karokat bevalalljak-e vagy sem. Azt nem tudom, hogy Irak milyen eros volt Iranhoz kepest, de az biztos, hogy ennek az Irannak vannak megfelelo raketai, es mar csak a megfelelo toltetek hianyoznak. Nyilvan Iran a gyengebbik fel, de szerintem a 3. vilaghaboru csak azert nem tort ki, mert egyik fel se akarta, hogy megszorjak atommal. Pontosan emiatt Iran se fog tamadni, mert ok is tudjak, hogy ezzel csak maguknak okoznanak problemakat.
Iránnak kb ugyanaz a cucca van, mint Iraknak volt húsz éve, és azt is tegyük hozzá, hogy Izraelnek nem volt akkor megfelelő rakétaelhárítása, az első Öböl-háború előtt-alatt szerelték fel és próbálták ki a Patriotokat, amik távolról se lőttek le mindent, de a Scudok a tengerbe estek, ha nem oda, a sivatagba, ha oda se, lakatlan helyre, ha oda se, akkor utca közepén nem robbant fel, ha meg telibe talált egy házat, pont senki nem volt otthon. Egy halott volt, ez történelmi tény, egy szívbeteg, idős ember.
.
” 3. vilaghaboru csak azert nem tort ki, mert egyik fel se akarta, hogy megszorjak atommal”
.
Ez igaz, jóllehet Brezsnyevnek a vége felé Szűrös szerint voltak olyan pillanatai részegen, hogy majdnem elrendelte a világháborút. Alapvetően azonban az orosz és az amerikai atomfegyverek álltak egymással szemben, és eltérő módon ugyan, de jelen volt annyi józanság mindkét félben, hogy nem érdemes taccsra tennie a civilizációját. Iránban nincs ilyen józanság, sem egyetlen iszlámnáci rendszerben, tehát a közel-keleti egyensúly csak azon alapulhat, hogy Izraelnek van atomfegyvere, de senki másnak nincs. Az őrültekházában nem szerencsés őtlet, ha a zártosztályt is ellátod sprayvel, sokkolóval meg gumibottal azon az alapon, hogy az ápolóknak is van.
janos:
.
“…Nuklearis hatalmakat nemnagyon szoktak megtamadni. Meg az eszakkoreai rezsimet is tamogatjak elelmiszerrel, csak azert, hogy hagyja abba a nuklearis fegyverek fejleszteset…”
.
- Így van.
.
Hogy hagyja abba a nuke fejlesztését.
.
Nem pedig azért, mert nuke- hatalom, mert hogy nem az. Pár darab, megfelelő hordozóeszközök nélküli, talán működő nuke töltet még senkit nem tesz nuke-hatalommá.
.
Azért nem zúzták már régen le ezt a szemét, dögevő észak- koreai bandát, mert tudják, ha egy ilyen hadjárat megindulna, abba a lakosság igen nagy százaléka belehalna, tekintve az ÉK önnépirtó rezsimet és hadviselési módszereit.
.
De egyszer eljön a pont, amikor ez már nem lesz szempont, pl. ha ÉK kilő egy töltetet mondjuk Japánra, Dél- Koreára, vagy bárkire – még ha az a töltet vissza is hullik rájuk, vagy ilyesmi.
ricsi:
.
“…nehogy valami izraeli hacker indítókód helyett betöltse nekik, amint Demi Moore az asztalon vetkőzik…”
.
- Hahahahahahahahaaaa…. hááhááá!!!
.
You made my day, Dude!
.
:)))))
1973-ban nem egyedül Egyiptom támadta meg orvul Izraelt,hanem Szíriával együtt!
Ha nem állítja le Irán az atombomba gyártást,-már pedig már 10 éve nem kívánja leállítani-akkor Izraelnek lépnie kell.
Akár egyedül,akár szövetségeseivel együtt.
Hiszen a legutóbbi Bolgár terror tömeggyilkossággal Irán megtámadta az EU-t.
És ne felejtsük el,ma már olyan rakétái vannak,melyekkel elérheti Bulgáriát,Romániát és Magyarországot is!
Viszont Egyiptom volt, ami igazán számított, és a szuezi front követelte a legnagyobb áldozatokat is.
Ha lesz támadás, akkor azt megelőzi az iráni kommunikáció lebénítása, azaz tudni fogják, hogy hamarosan a nyakukban az izraeli gépek, de, hogy hol, mikor, azt csak amikor már robbannak a bunkerbombák. Az USA már az Öböl-háborút is így indította meg. Nem kétséges, hogy az ehhez szükséges eszközök és tudás már az izraeliek birtokában van, vagy most van folyamatban (ezért nem most támadnak) az átadás, az sem kétséges, hogy a megfelelő bombák és az azt eljuttató eszközök (beleértve a tankolásokat is) ugyanígy. Szerintem a kifelé mutatott amerikai tiltakozás csak színjáték, nem akarják, hogy a világ elítélje őket, míg Izraelnek joga van megvédenie önmagát.
Janos82:
Mielőtt nyilatkozol , tájékozódj.
A kísérleti atomrobbantás és a hadrafogható atomfegyver között óriási különbség van , főleg pénzben.
É-Korea pillanatnyilag a kísérleti atomrobbantás stádiumában van. Egyszerűen nincs pénze magának a BOMBÁNAK a kifejlesztésére.
Mondok példákat a költségek érzékeltetésére:
Amerikának a II V.H idején néhány hetébe került a kísérleti robbantás után hadrafogható bombát előűllítani. Abból is csak kettőt. Pedig a Manhattan-project kiemelt támogatású program volt.
Ugyanez Sztálinnak belekerült egy-két évébe , pedig ott aztán a pénz nem számított ebben a kérdésben.
Namármost akkor ki hinné el hogy az éhenkórász É-Korea képes előállítan hirtelen pár hónap alatt annyi atombombát , amivel már érdemes is kezdeni valamit ?
A hordozójukról meg ne is beszéljünk. Ha éles helyzetben jutna eszükbe kilőni egy olyan szart , abból még É.Korea felett csinálnának sok apró szart az elhárító rendszerek.