Pozsony/Budapest – Bár Szlovákia több módon is megpróbálhatja elérni Csizsik-Csatáry László kiadatását, ezek mindegyike összetett folyamat, és kevéssé valószínű, hogy a volt kassai gettóparancsnokot valóban kiadják, derült ki abból a csütörtökön közölt elemzésből, amelyet a SITA szlovák hírügynökség jogi szakértőkkel készíttetett. Érdekes megfigyelni, miként kanyarog a paragrafusok útvesztőjében a jogi patkányútvonal.
.
Az analízis megállapítja, hogy Csatáry Szlovákiának való kiadatását két különböző módon is kérheti a szlovák fél. Az egyik módszer az lenne, hogy az illetékes szlovák szervek európai elfogató parancsot adnának ki a háborús bűnös ellen, a másik lehetőség a két ország szaktárcáinak – nemzetközi szerződés alapján történő – megegyezését feltételezi.
.
Az első forgatókönyv szerint az ügyben illetékes kassai, egyes számú járásbíróságnak – mielőtt kiadja az elfogatóparancsot – először bizonyítania kellene, hogy a Népbíróság által 1948-ban Csatáry ellen hozott halálos ítélet 1990-ben életfogytiglani szabadságvesztésre módosult. Amennyiben a bíróság az elfogatóparancsot annak okán adná ki, hogy Csatáry Szlovákiában töltse le az 1948-as ítéletből adódó büntetését, nem járna sikerrel – állapítja meg az elemzés. Rámutat: a hatályos magyar jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy egy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárt kiadjanak, tehát csak arra nyílna lehetőség, hogy az érintett Magyarországon töltse le a büntetését.
.
.
Akiknek nem voltak többé jogaik, mert Csatáry és társai megfosztották őket tőlük.
.
„Ez a leggyorsabb és legvalószínűbb változat”, állapítja meg az elemzésben Marek Mihálik jogi szakértő, aki szerint „ez a módszer is rizikós”. Megállapítja: amennyiben a magyar fél ugyanazon tettek miatt indít eljárást Csatáry ellen, mint amelyek alapján a csendőrtisztet 1948-ban elítélték, attól fogva a jog nem kötelezi a magyar hatóságokat arra, hogy érvényt szerezzenek a Népbíróság ítéletének.
.
Az illetékes szlovák bíróság olyan újonnan felfedezett tettek okán is kiadhatná az elfogatóparancsot, amelyeket az 1948-as ítéletet hozó Népbíróság nem vizsgált. Ebben az esetben azonban csak akkor válna indokolttá a kiadatás, amennyiben ezek kapcsán a magyar hatóságok nem indítottak vizsgálatot az érintett személy ellen, ám ebben az esetben – a specialitás alapelve alapján – kizárólag ezekért a tettekért vonhatná felelőségre a szlovák bíróság Csatáryt.
.
A kiadatás kérelmezésének másik – a két szaktárca megegyezését feltételező – módja sokkal hosszadalmasabb lenne, és megvalósítása akár évekig tarthatna, állapítja meg Lucia Mokrá, a pozsonyi Komensky egyetem jogi szakértője. Megjegyzi: egyébként sem valószínű, hogy ez a módszer használható lenne, hiszen ellentétben áll egy 1989-ben Magyarország és Szlovákia között kötött kétoldalú szerződéssel, amely a két ország hatóságainak megtiltja, hogy a másik félnek büntetés-végrehajtás céljából kiadják a saját állampolgáraikat.
.
A kassai gyűjtőtáborban elkövetett háborús bűntettek gyanúja miatt Budapesten július 18-án őrizetbe vett, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság által házi őrizetbe helyezett Csatáry László Szlovákiának való kiadatását elsőként a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szorgalmazta. Később a kiadatás mellett foglalt állást Tomás Borec, a szlovák igazságügyi tárca vezetője is, aki az ügyben gyors eljárást kért az abban illetékes kassai, egyes számú járásbíróságtól.
.
Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet vezetője kétszer is feljelentette Csatáry Lászlót az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség időközben alaptalannak minősítette Efraim Zuroffnak azt az állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz, az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadni bűnösségét, miközben a terhére rótt cselekmények elkövetését elismeri.
Épülget az országimázs ezerrel!
Tud még valaki jobban csűrni-csavarni a magyar jogászoknál? :(((
Drága Maszatkáim, kedves Slomo ismeretségi köréből küldjetek már valakiket Pestre.
üdvözlette a Morel baráti kör.
Már csak az alábbi okok miat sem valószinü, hogy kiadják:
.
KINEK AZ ÉRDEKE, HOGY MÉG TÖBB MINDEN KIDERÜLJÖN AMI
AKKOR TÖRTÉNT?
.
NAGYON RÁZÓS KÉRDÉS A FIDESZ RÉSZÉRŐL !
ELVESZITENÉNEK SOK – KÜLFÖLDI, PÉNZES – TÁMOGATÓT.
.
SOK CSALÁD MEGTUDNÁ, MIT CSINÁLT A FELMENŐ A HÁBORÚ ALATT.
.
A SZLOVÁKOK OLYAN TÉNYEKET IS KINYOMOZNAK ÉS BEBIZONYITANÁNAK AMELYEK MÁIG ISMERETLENEK NEM CSAK CSATÁRYRÓL.
.
NÉHÁNY HŐS NIMBUSZA MEGTÉPÁZÓDHAT.
.
Valószinűen mások tudnák folytatni a sort.
Nem valószínű, én is így gondolom. Kár, mert Magyarországnak ez az utolsó esélye, hogy szembenézzen a múltjával. Persze ebbe a szembenézésbe valahogy nem fér bele a Horthy kultusz életre keltése, sem Nyirő, sem Prohászka…
Kiadni?
Ezek?
Ugyan!
“……a kirendelt szaktanácsadó szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Csatáry László az 1941-es deportálások idején nem tartózkodott Kassán, ráadásul akkori beosztása miatt nem is tudta volna befolyásolni a háromszáz hontalan zsidó deportálását. A szaktanácsadó kiderítette azt is, hogy az akkor hatályos jogszabályok alapján hontalan zsidókat nem küldhettek munkaszolgálatra, így őket Csatáry nem is hívhatta vissza.”
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=574924
.
( Még mindig csendesek az utcák.)
A magyar újságírók maszatolnak, mert amióta a sun kirobbantotta a csatáry ügyet, egyetlen egy újságíró sem kérdezett meg jogászokat, mit mond erről a nemzeti és nemzetközi jog.
Ennek a cikknek a zömének is az eredetije a szlovák sajtóbban jelent meg.
http://spravy.pravda.sk/csataryho-na-slovensko-asi-nevydaju-d76-/sk_svet.asp?c=A120809_092446_sk_svet_p12
Bohém, kurva nehéz a láda, ezt nagyon megrakták. Ja, az új eszközök sokat zabálnak és a kaliber is nagyobb. Csak lesz segítő, remélem.
Gonoszka!
Üdvözöllek!
Ketten már biztosan vagyunk.
Legfeljebb megszakadunk, az is valami.
( Majd jön a megjegyzés, úgy kellett a két hülyének.)
Újra indulhat az Eichmann-kommandó.
Se magyar – se szlovák – hanem a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság lehetne az illetékes, ahol a TÖBBI háborús bűnöst is felelősségre vonják. A szlovákoknak tehát nem a magyar hatóságokhoz kell fordulni, hanem Hágához a nemzetközi elfogató parancs kiadatása érdekében.
@kekec
Szerintem a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincsen joghatósága a csatáry ügy felett, mert tevékenysége csak azokra az ügyekre terjedhet ki, amik a létrehozása után keletkeztek. Mikor alakult meg a Hágai Nemzetközi Bíróság?
jav: Mikor alakult meg a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság?
Az európai elfogatóparancs révén az EU valamely tagállamának igazságügyi hatósága kérelmet nyújt be egy másik tagállamban tartózkodó személy letartóztatására, és kéri az adott személy átadatását az előbbi tagállam számára büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvetéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.
voisine
- jogos. Akkor marad a forró krumpli dobálás köztünk és a szlovákok között..
@kekec
Most melyikre gondoltál? A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra v. az eu.elfog.pcs-a?
Egyébként meg Magyarország ratifikálta végre a római statutumot? és Szlovákia csatlakozott egyáltalán? Mert ugye azt sem várhatod el, hogy majd összeül az ENSZ BT és határozatot bocsát ki ez ügyben (mint kadhafinál).
Akkor itthon kapjon életfogytiglant!
Azért kellett volna a cikkben felsorolt jogállásokat már az első napokban tisztáznia a magyarországi újságíróknak, hogy ez az ügy ne válhasson pártpolitikai csatározások terepévé, mert nagyon sok embert érint, még ma is közel hetven évvel a történtek után.
Ebben áll a sajtó felelőssége !
*
például:
” az átadás megtagadható pl., ha azon bűncselekmények egy részét, amelyek alapján európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, azon állam területén követték el, amelyben a személyt letartóztatták, és az említett állam büntetőeljárás alá vonja a személyt e cselekményekért.”
forrás:
https://e-justice.europa.eu/content_european_arrest_warrant-90-hu.do
“A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadni bűnösségét, miközben a terhére rótt cselekmények elkövetését elismeri.” Ezt az utolsó mondatot nem értem, nincs benne valami elírás? Amúgy meg hiába Európai Unió, ha visszagondoltak, az ír gázolót érvényes bírósági ítélet után sem voltak hajlandóak kiadni Magyarországnak. Vagy Zentai esete, akit az ausztrál hatóságok nem adnak ki, bár ők nem tagjai az Uniónak, inkább a fejlett világnak.
@lecsó
Amire a cikk céloz,- hogy a halálbüntetés átváltoztathatósága életfogytiglanra, valószínűleg arra vonatkozik, hogy 1990-ben ( vagy annak környékén) megszüntették a halálbüntetést Csehszlovákiában,- az biztosan izgalmas kérdés lehet, hogy a kiszabott de még nem végrehajtott halálbüntetéseket lehetett életfogytilglanra módosítani. Kérdés: Gondolt-e arra a jogalkotó, hogy még a II.VH-s vagy azt követően kiszabott halálos ítéletek közül, van olyan, amit nem hajtottak végre.
Mit kell itt vacakolni, párna két percig a fejére, aztán annyi neki.
“ellentétben áll egy 1989-ben Magyarország és Szlovákia között kötött kétoldalú szerződéssel, amely a két ország hatóságainak megtiltja, hogy a másik félnek büntetés-végrehajtás céljából kiadják a saját állampolgáraikat.”
.
2004 óta mindkét érintett állam tagja az Európai Uniónak. Kizárt, hogy ne írna felül valamilyen uniós rendelkezés egy jóval korábbi kétoldalú kiadatási szerződést. Az uniós országok érdeke körkörösen is ezt kívánja.
Akármire is célzott a cikk, ennek az embernek azért kell életfogytiglan, mert mindenkinek példát kell tudnunk mutatni, hogy mi nem gyilkolunk, mint ez a barom, de senki nem uszhat meg ilyen rémtetteket büntetlenül!
@lecsó
Egyetértek veled.
Idéznéd a végrehajtásához hatályos jogi passzusokat ?
Mondjuk onnan kezdve, hogyan lehet valakit elítélni azért, amiért már egyszer jogerős ítéletet kapott?
Szerintem nem írja felül. A belépés feltétele az ország jogrendszerének az EU jogrendszeréhez való hozzáigazítása. Addig be sem lehet lépni.
Örülök, hog egyetértünk!
Jogász viszont nem vagyok, de ha már egyszer elítélték, de az ország még mindíg a kiadatásával vacakol, akkor lehet némi beleszólása az eljárásba, és a mostani kormányunkra, pedig egyébként is jellemző, hogy reggel kitalál egy törvényt, és este, pedig már meg is szavazza!
Most, pedig Csatáryn a sor!
Alkossák meg a törvényt, és kapjon életfogytiglant!
És még Orbán nemzetközi megítélése is némileg javulna!
Csak annyit szeretnék, hogy élete végéig üljön börtönben, és még akkor is hálás lehet a sorsnak, hogy ennyivel megúszta. 90éven felül van, de a borzalmas tetteiért igazán soha nem kellett felelnie!
Ha utolsó éveire mégis leültetik, akkor lehet, hogy egy kicsit ő is visszagondolna a múltra, hogy fiatalon mit művelt, gyermekekkel, nőkkel, betegekkel, öregekkel, és egyáltalán az emberekkel. Pontosabban mit tett az emberek ellen!
@kekec 19:29, voisine 19:44
Kekec,
Sikerült megtalálnom a vonatkozó részt a Római Statútumban
Article 11: Jurisdiction ratione temporis
1. The Court has jurisdiction only with respect to crimes committed after the entry into force of this Statute.
A bíróság joghatósága csak a Római Statútum
hatálybalépése, (azaz 2002. július 1.) után elkövetett bûntettekre terjed ki.
@lecsó
Írtam már, hogy emberileg teljesen egyetértek veled.
Mellesleg nem vagyok jogász én sem.
Gyorsan meg kell találni a jogi lehetőséget, hogy bíróság elé lehessen idézni.
Akkor jó!
Egyébként nem akarok megjegyzéseket tenni, de a mostani kormány tele van jogászok tömegével, akik még(
Alkotmányt is alkottak!
Igaz kicsit az emberi méltóságot, és jogokat is sikerült megsérteni, de most lehene, és kellene is bizonyítanunk!
Érdekes!
Itt mindenki csak Csatárival foglalkozik.
Engem az is érdekelne hogy a többi – esetleg még élő – vele együttműködők,
vagy neki parancsot vagy utasitást adók mit tettek.
Hiszen nem csak egyedül volt, mint főnök ő is dötött, utasitott és tett.
Talán a többiek csak vétlen szemlélők voltak a gettóba szállitáskor, a fogság
alatt és a bevegonirozáskor.
Nem mintha menteni akarnák valakit, de volt Recsken is egy tábor.
Ott is történtek emberiség elleni cselekmények azt miért cincálták jobban
mint Csatáryék tetteit?
Szerintem mindent helyre kell tenni. Egy bűnöst sem szabad futni hagyni.
Csatáry megkapja a magáét, de tisztázva van-e, hogy mi történt akkor?
Őt ugyanis elitélték, de kivizsgáltak-e mindent, annak rendje szerint?
Attól nem tartok, hogy csatárit kimoshatnák valamiből. Inkább attól,
hogy tetteinek csak egy része vált ismertté, melyek önmagukban is
megalapozták a halálos itéletet. Jelenleg Csatáry itt, bizonyitékok ott!
voisine
Igaz, hogy Csatáryt egyszer már elitélték konrét büncselekmény(ek)ért.
De csak azért tudták elitélni ami az itéletig a biróság előtt ismeretes volt.
Ha az itélet a maga idejében végre lett volna hajtava, most nem lenne gond!
De mi van azokkal a más bűncselekményekkel, amelyek az itélet után
váltak ismertté, hiszen azokért még nem kapott büntetést. A kérdést
azért tartom jogosnak, mert mi bizonyitott tetteit is csak részben ismerjük.
Nem lehetne az ujjaban kiderült bűneiért kétszer akasztani ?
Ok csak vicc volt, olyan akasztófa humor.
De tényleg. Itt már nem a büntetés számit hanem az ítélet. Mindják ki hogy egy szemét gyilkos állat és kapjon életfogytot. Akárhogy is odaát már megvan a helye, hacsak nem kap észbe az öreg, akkor régi cimboráival lesz együtt. (sülve-főve).
A szlovák-magyar határon felállított bitófára nyomják fel a vén állatot!
csak_objektíven
2012. augusztus 9. csütörtök
20:30
“A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadni bűnösségét, miközben a terhére rótt cselekmények elkövetését elismeri.” Ezt az utolsó mondatot nem értem, nincs benne valami elírás?
Nem érted? Pedig roppant egyszerű. Elismeri azokat a tetteket, amivel vádolják, csak éppen nem tartja bűnnek.
Így talán még borzalmasabb, hiszen úgy tűnik, teljesen rendjén valónak , jogosnak érzi az elkövetett cselekményeket.
A csatáry ügyben Kamenyec-Podolszkíj is kulcskérdés. Mégpedig azért, mert bár tegyük fel, Csatáryt abban nem terhelik bűnök, ám annál inkább a Hitlertől “visszakapott” területeken akcióba lendült magyar állami, katonai, csendőri és rendőri szerveket, akik nem mást, mint a Horthymagyrország éppen aktuális, fasiszta kitoloncolási . t ö r v é n y é t . hajtották végre. Akkor, amikor még szó sem volt Magyarország német megszállásáról [1944.III.19.], amelyre az Orbánféle mai . a l a p t ö r v é n y . oly’ előszeretettel, mint önállóságunk elvesztésére hivatkozik.
Eszerint tehát, l941-ben még felelősek voltunk tetteinkért és annak a közel húszezer zsidónak a német halálbrigádoknak való átadása . e g y . s z a b a d . á l l a m n a k . a . polgári lakosság nagy tömegei ellen elkövetett hivatalos
r é m t e t t e . volt…
Erre hívná föl a figyelmet a Csatáry-ügy esetleges tárgyalása.
KORDON BLUED
2012. augusztus 10. péntek
11:16
.
Igen, de Kamenyec-Podolszk kapcsán védekezhetnek azzal, hogy ők csak tartózkodási engedéllyel nem rendelkező idegeneket seprűztek ki az országból. Arról meg mit tehetnek, mit csináltak velük a németek. Be kéne bizonyítanod, hogy tudták, mi készül, és ez valszeg lehetetlen.
.
Kamenyec-Podolszk azért is gázos, mert utána lehet nézni annak, hogy a magyar zsidóság akkori hivatalos szervei mit tettek a menekültek érdekében. És elég ciki, ami erre előjön.
Túlavasúti!
.
Ne tegyél egyenlőségjelet:
.
1. Recsken ezért, vagy azért . e l í t é l t . f e l n ő t t . emberek voltak, akik kényszermunkát munkát végeztek.
2. A kassai . g e t t ó b a n . többnyire öregek, csecsemők, gyermekek és édesanyák, akiket “faji alapon ítéltek” az aschwitzi a biztos halálos útra.
.
ricsi!
.
I. A magyar hatóságok Kemenyec-Podolszkíjba, MÁV-tól igényelt marhavagonokban, cvélfuvarként, n é m e t . h a d m ű v e l e t i . t e r ü l e t r e . fuvarozták azt a 18-20ezret, ,majd átadták nekik. Még léteznek a fuvarlevelek és más hivatalos igénylések és írások.
II. A kitoloncolt “csak külföldiek” úgy tudtak magyarul, mint Te vagy én, egy bűnük volt, hogy zsidónak születtek, amit tudtak róluk…
.
Kell ennél még több bizonyíték ?
.
Lásd még: Szirtes Zoltán: Temetetlen halottaink c. könyvét
voisine
2012. augusztus 9. csütörtök
19:46 !
Az ám a helyzet,hogy az eu-i elfogató kibocsátásával egy időben, részletes történeti tényállást kell küldeni a tagországoknak, amelyből kétséget kizáróan ki kell derülnie, hogy milyen jogellenes cselekményt követett el a keresett, a kibocsátó országában milyen törvényi szakaszba ütközik és mely bizonyítékok támasztják alá a kibocsátás indokoltságát!
Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy Csatáry, az inkriminált időszakban nem tartózkodott Kassán, ergo: – qrwa nehéz dolga van a szlovák hatóságnak, ha szeretne megfelelni az elfogató eu.-i követelményeinek!
@yesu
Nem értem miért én vagyok a címzett.
KORDON BLUED 2012. augusztus 10. péntek 11:34
Tisztelt barátom !
Légy szives olvasd újra az irásom. Egyáltalán nem tettem egyenlőséget.
Elnézést, ha esetleg a két emberiesség ellen elkövetett bűnténnyel
kapcsolatos eljárás – azok különbségében rejlő problémák miatt –
összehasonlitottam.
Éppen azért irtam:
‘ Nem mintha menteni akarnák valakit, de volt Recsken is egy tábor.
Ott is történtek emberiség elleni cselekmények azt miért cincálták jobban
mint Csatáryék tetteit? ‘
Vagyis kifogásoltam, hogy azzal évtizedekig foglalkoztak,
miközben a holokauszttal kapcsolatos eseményekről szó sem volt,
Azaz az egyiket rendezték.
A holokauszt meg mintha meg sem történt volna.
Ki és hol foglalkozott vele. Csatáryék és mások itthon pihentek BÜNTETLENŰL.
.
Hiszen még mindig ‘ Jelenleg Csatáry itt, bizonyitékok ott! ‘.
Tehát: MÉG MINDIG CSAK ENNYIRE TÖRŐDNEK VELE !
Én nem hiszem, hogy ez egyenlőségjel lenne.
(azt sem hiszem, hogy jobb lenne hallgatnom, másokhoz hasonlóan)
Halálos ítélet van ellene – mit kell azon bizonyítani?
Annyi a gond, hogy nincs már halálbüntetés, életfogytiglani van, a háborús bűnök nem évülnek el, akkor miről szól a vita?!
Szerintem annyi a kérdés, ön Csatáry László?
Ha igen, máris mehet a börtönbe!
Felőlem naponta többször is vihetik kihallgatásra, meg járkáltathatják a bíróságra, dugdoshatják a kamera elől, legalább nem lesz nyugta, mint egy börtönben….
“voisine
2012. augusztus 13. hétfő
10:36
@yesu
Nem értem miért én vagyok a címzett.’
Ezért:
“voisine
2012. augusztus 9. csütörtök
19:46
Az európai elfogatóparancs révén az EU valamely tagállamának igazságügyi hatósága kérelmet nyújt be egy másik tagállamban tartózkodó személy letartóztatására, és kéri az adott személy átadatását az előbbi tagállam számára büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvetéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.”
Nincs nézetkülönbség, csak kiegészítés,mégpedig a vonatkozásban,hogy a legújabb ismert tényadatok(?) szerint, Csatáry nem tartózkodott Kassán az időben és eszerint nem is követhette el a terhére róható cselekményeket, melyre nézve a kiadatását kérik!
Azt is érdemes tudni,hogy – tagállam ide-tagállam oda – általában “rászíneznek” a kiadatási kérelmekre, ezzel nyomatékosítva a kiadatását indokoltságát. Ennek ellensúlyozására találták ki a terhelő tényadatokat tartalmazó megkeresést és közvetlen összefüggés kimutatását a kiadandó személy törvénysértő cselekménye, az illető ország vonatkozó hatályos jogi normája között.
Egyéb iránt nincs jelentősége annak, hogy mikor alakult meg a Hágai Nemzetközi Bíróság, erre példa a nácik elítélésére később megalakult négyhatalmi bíróság.
@Yesu
Az általam csütörtökön feltett hozzászólásban, benne van, “és kéri az adott személy átadatását az előbbi tagállam számára büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvetéssel járó büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából.”
*
A Hágai Nemzetközi Bíróság megalakulásának valóban nincs, és nem is lehet köze ehhez az ügyhöz, ugyanis a Hágai Nemzetközi Bíróság államok közötti ügyeket vizsgál.
Utána javítottam a hozzászólásomat, Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra.
*
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság megalakulásának időpontja abból a szempontból lényeges,- mert kekec többek egyetértésével ezen bíróság elé akarja “vinni” ezt az ügyet,megjegyeztem szerintem nincsen joghatósága, de és később sikerült megtalálnom a vonatkozó részt a Római Statútumban
Article 11: Jurisdiction ratione temporis
1. The Court has jurisdiction only with respect to crimes committed after the entry into force of this Statute.
A bíróság joghatósága csak a Római Statútum
hatálybalépése, (azaz 2002. július 1.) után elkövetett bûntettekre terjed ki.
Hány éve húzódik a Zentai ügy?
http://index.hu/belfold/2012/08/15/ausztralia_nem_adja_ki_zentait_magyarorszagnak/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201208
Hátakkor miafenét kezdenek a vén gazemberrel , kitüntetik az Országházban ??