Washington – Rekordszintet ért el a grönlandi jégolvadás négy héttel a szezon vége előtt – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Grönlandon az olvadási szezon júniusban kezdődik és szeptember elején fejeződik be, amikor esni kezd a hőmérséklet. Az idén augusztus 8-án, vagyis négy héttel a szezon vége előtt az olvadás már nagyobb mérvű volt, mint ami 2010-ben az egész szezon alatt ment végbe.
.
„Az idei olvadás a legnagyobb léptékű, amióta 1979-ben megkezdődtek a műholdas megfigyelések”, hangsúlyozta Marco Tedesco, a New York-i Egyetem docense.
.
.
A grönlandi jégtakaró olvadásának mértékét Tedesco kollégáival a műholdas mikrohullámú távérzékelés adatainak az elemzésével állapította meg. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy Grönland szinte minden régiójában nagyfokú a jégtakaró olvadása.
.
„Az olvadékvíz egy része természetesen visszafagy, más része viszont a tengerbe jut, hozzájárulva a vízszint emelkedéséhez”, fejtette ki a kutató. Meggyőződése szerint a rekordszintű olvadás a magasabb hőmérséklet következménye. Folynak kutatások annak kiderítésére, hogy ez a magasabb hőmérséklet a globális felmelegedés része-e.
.
„Óvatosan kell eljárnunk, hiszen csupán néhány évtizedes adatokkal rendelkezünk, ami semmiség Grönland sok évezredes történelméhez viszonyítva”, jegyezte meg.
Talán azért az jó lenne, ha az Atlanti és Labrador áramlat nem dugulna el, mert tudtommal az is gyorsítaná a drasztikus éghajlatváltozást. :(((((
Lehet benne valami, mert itt Németországban egyre több hollandot látok.
emigrant
2012. augusztus 17. péntek 15:42
Akkor az ozorai Goa-partin is azért volt annyi lebegő holland, mert aki nem tud úszni a közelgő ár elől, az repülni próbál.
Hm! Most esik az olvadékvíz ára a világpiacon. Jó.., akkor abba nem fektetünk most. Viszont a hütöszekrény üzlet jó bulinak látszik az eszkilóknál. Elvégre valahol nekik is kell tárolni a döglött halat.
Az életet a maga dinamkájában kell felfogni, tehát szállitunk oda hütöládákat.
Földtörténeti értelemben Földünk egy interglaciális korszakban van (két jégkorszak közötti felmelegedésben)). Tehát a globális felmelegedéshez az emberiségnek vajmi kevés köze van (viszont nagy pénzeket lehet lenyúlni). Az egyre gyorsuló olvadás miatt az óceánok meleg áramlatai lehülnek és ennek egyenes következménye lesz a soron következő jégkorszak.
A beharangozott Globális felmelegedés van ahol lehűlést okozott. A legfrissebb kutatásokban már nem globális felmelegedésről hanem Globális klímaváltozásról beszélnek. Az egyes kutattók a CO2-t teszik felelőssé, amit állítólag az emberiség bocsájt ki. Grafikonokon mutatják be az állítolagos CO2 kibocsájtás és hőemelkedés korelációt, de valojában egyiket sem lehet pontosan mérni.Az tény hogy a jégmezők olvadnak de egyáltalán nem biztos hogy emberi tevékenység miatt. Sok paraméterrel kell számolni, de valójában csak találgatások folynak amiket aztán tudományos szinekben tüntetnek fel. Ne értsen félre senki , szükség van az zöld energiákra, mert ezek kímélik a környezetet, stb stb, de a Globális felmelegedés csak teória, amit sokféle képpen lehet csürni-csavarni
Most, hogy megmondtátok a tutit, látom fellélegezni a jegesmedvéket! Nagy kő esik le a szívükről, hogy mégsem az ember okozza élőhelyeik zsugorodását.
„Óvatosan kell eljárnunk, hiszen csupán néhány évtizedes adatokkal rendelkezünk, ami semmiség Grönland sok évezredes történelméhez viszonyítva”, jegyezte meg.”
Ez a lényeg.
AZ INTERGLACIALITÁS KORA (az évszámot ne kérdezd!)
.
A jégsapkák teljes elolvadása, mintegy 60 méterrel emelné meg a világtengerek vízszintjét.
Ma már tényként kezelendő, hogy az egyiptomi, gízai magaslatok szintjét megközelítve, egykor ott tengeröböl húzódott, így a mai Kairó területe viszonylag mély víz alatt állott…
Ezt támasztják alá a Szfinx, illetve a gízai piramisok “lábánál”, a talajban fölfedezhető vízinövény fosszíliák is.
Tehát, ez a tény is egy interglaciális időszakot feltételez.
Ugyanakkor külön érdekesség és más lapra tartozik az a tudományos felfedezés*, amely tulajdonképpen ezt a feltételt helyezi figyelme fókuszába, amikor azt állítja, hogy a Keopsz piramist nem építhették másképp, mint a víz emelő hatásának – az úsztatva emelés és a víz nyomás (hidraulika) – kihasználásával, melynek akkor és ott ez a magas vízszint volt a feltétele, lévén az építés “megalitos”, azaz több-tíz tonnás tömbökből építkező…
Tanúként szolgálnak ennek bizonyítására azok a mesterséges vízzáró felületek, valamint az ilyennel burkolt árkok, csatornák, vízaknák és az ezekből föld alá futó négyszög alakú csövek (a piramisban is), amelyek a víznek nem csupán az elfolyását, de a nyomáson alapuló továbbítását is szolgálhatták. E tény(ek) mellett rohanó túristaként legyintve rohannak el.
És akkor előkerült még az úgynevezett Napbárka, a hatalmas munka-igénybevétel nyomaival, sebeivel a teste különböző pontjain, amely darabokra szedve ott állt – ki tudja hány évezreden keresztül – darabokra szedve, összecsomagolva egy erre kialakított száraz, kővel bélelt üregben, mígnem a muzeológusok újra helyre nem állították eredeti formájára és állapotába egyetlen fém(!) alkatrész nélkül.
.
* Seres Zoltán: Vízben álló piramisok c. könyve.
Ui.:
Eme álláspont támadói mindössze ezt a jégkorszakok közötti, olvadt korszakot hagyják figyelmen kívül, ragaszkodva a a XIX.században kialakult egyiptológia által szentírásként leszögezett kronológiához… a 3500 évhez.
Ugyanezek nem vonják kétségbe a gigantikus kőtömbök (megalitok) Níluson történő átúsztatását. Márpedig ha átúsztathatták, akkor el is és duzzasztással fel is úsztathatták…
A “napbárka” hossza meghaladta a 60 métert; kultikus célra kissé hosszúra sikeredett. Az alkatrészeket hánccsal varrták, nem szögelték és nem is szegecselték, mely technológiát a Nílusi kultúrában máshol nem találunk…
Bocsánat, de hogy hívják ezt a jéggel borított szigetet? Grönland = ZÖLDFÖLD az érhetőség kedvéért.
A vikingek korában Grönlandnak legalább a partvidéke zöld és művelhető volt.
A belső jégtakaró feltehetően a nagy, az ősember kori jégkorszak maradványa.
Az európai nyarak egyre forróbbak lesznek és az Alpok gleccserei mérhetően húzódnak vissza, miért lenne a Grönlandi gleccser kivétel, Az éves jégveszteség évi 240 köbkilométer.
Mindez a globális felmelegedés következménye, ami nem van vagy nincs, hanem az emberi tevékenységtől függetlenül bekövetkezne a kis jégkorszak ( vége 1850 körül) után.
Az emberi tevékenység erre csak rásegít. 1850 óta a fosszilis tüzelőanyagok termelése és fogyasztása a sokszorosára nőtt. Sokszorosára nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása is, úgy mint metán, freon, széndioxid stb.
Átmeneti korban élünk: ma van a holnap tegnapja.