Budapest – A “szabadból” a “részben szabad” kategóriába minősítette le a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2011-re vonatkozó jelentésében a Freedom House washingtoni központú, független civil szervezet.
A FH rámutatott, hogy “az index történetében rendkívül szokatlan” Magyarország esete, amikor egy “régóta szabad ország” esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy “a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek”.
A FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka “Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést”. A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még – Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben – elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában.
A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva.
A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, három szélesebb kategóriával, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmérésben az országokat 0-tól 30 pontig a “szabad”, 31-től 60-ig a “részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a “nem szabad” kategóriába sorolják.
A legszabadabb sajtójú országnak a FH a tavalyi évre vonatkozó összehasonlítás alapján Finnországot, Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (97) volt.
A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), Szlovéniát (25) és Lettországot (27) minősítette “szabadnak”. Magyarország és Bulgária a szubrégió 10. helyén osztozik, egy ponttal elmaradva a 8. helyre sorolt, de már “részben szabadnak” minősített Szerbiától és Montenegrótól (35-35).
A FH a tavalyi év fejleményeinek mérlegelése alapján csak Magyarországot és Chilét minősítette le a “szabadból” a “részben szabad” kategóriába. A demokráciák esetében a civil szervezet India (37), Izrael (30), Olaszország (33), Dél-Afrika (34) és Dél-Korea (32) esetében említett még romlást, de ezen országok státusza már korábban is “részben szabad” volt – a “szabad” kategóriában maradt Izrael kivételével.
Magyarország részben szabad kategóriába történt leminősítése tükrözi “a sajtószabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erózióját” – hangzott a jelentés. A FH a romlás jeleit egyebek között a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely “korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést”.
A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy”politikailag motivált” engedélyeztetési folyamat következményeként egy “kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit”. A Freedom House szerint megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is.
“Miközben az eurázsiai szubrégióban az átlag csaknem teljesen statikus volt, a tipikusan jobban teljesítő Közép- és Kelet-Európát a romlás jellemezte, amit különösen a magyarországi és a macedóniai számszaki esés vezérelt” – közölte a Freedom House.
A “részben szabad” sajtójú országok közé a FH az Európai Unió tagállamai közül Magyarország és Bulgária mellett Olaszországot (33) és Romániát (41), valamint az uniós tagságot jövőre elnyerő Horvátországot (40) sorolta. Ugyanezt a státuszt kapta a tágabb értelemben vett régióból Montenegró (35), Szerbia (35), Bosznia-Hercegovina (48), Koszovó (49), Albánia (51), Grúzia (52), Macedónia (54), Moldova (54), Törökország (55) és Ukrajna (59).
A Sajtószabadság 2012-ben című jelentés kiemelt helyet szentelt a Közel-Keleten végbement változásoknak, kiemelve, hogy 2011-ben Tunézia (51), Egyiptom (57) és Líbia (60) felkerült a “részben szabad” kategóriába, miután a sajtószabadság a régóta kormányzó diktátorok megbuktatása nyomán kiszélesedett. A FH ide sorolta be az újonnan megalakult Dél-Szudánt (59) is.
A Freedom House-nak a médiaszabadság 2011-es állapotát összesítő felmérése szerint 66 ország vagy terület (az esetek 33,5 százaléka) minősült “szabadnak”, 72 (36,5 százalék) “részben szabadnak”, 59 (30 százalék) pedig “nem szabadnak”. A jelentés szerint a világ lakosságának 14,5 százaléka él olyan országban, amelynek a sajtója “szabad”, 45 százaléka olyanban, amelyben az “részben szabad” és 40,5 százalék olyanban, amelyben a médiakörnyezet “nem szabad”.
A “szabad” kategóriájú országok közé azokat sorolta a FH, ahol a megítélése szerint a politikai hírekről “erőteljesen” számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális és ahol a sajtó nem tárgya súlyos jogi vagy gazdasági nyomásnak.
“…A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy”politikailag motivált” engedélyeztetési folyamat következményeként egy “kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit”. A Freedom House szerint megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is….”
.
Lesz az rosszabb is, “szöveges” műsort zenével gyilkolnak le majd.
Aki nem a kormány nyelvén beszél, azt kilapátolják (akkor is ha családtag).
Nagyon jól írta a szerző:
“……Nemzeti Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely “korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést”.”
Ez a lényege a jelenlegi híreknek, ne tudj meg többet. Mert az igaz, hogy a tudás, az információ hatalom. De kinek, és miért?
Nekünk közmunka kell, éhbérért, munkanélküliség, bűnözés, egyenruhás sétálós magánhadseregek, diplomások ne legyenek. Az újgazdag hülye gyereke majd lediplomázik és mint gyermekem osztálytársa – jelenleg apuka politikus, de nagyon – 12 évvel ezelőtt azt mondta az egyik általános iskolában a tanárnőnek: nem tanulok, nem érdekel a tanulás, mert úgyis átveszem az apám cégét. Meg is történt, autó váltogatás, lányok, szabadság, jaj majd dolgoznak mások helyette. Nem csalódtam az akkori kölyökben, hű lett újgazdag apjához. Az alma nagy közel esett le a fájához, de igen rohadt lett belül.
Oh, szabadság, oh sajtószabadság, oh szakszervezetek.
Május 1. a Munka Ünnepe.
Csak a vezérünk és stábja nem ünnepel velünk.
Inkább a jobbikos Novák Előd az uniós zászlót szedte le az Országgyűlés irodaházáról. Mint a gyerekek, nincs ki mind a négy kereke, azon töri fejét milyen rosszat lehetne tenni egy-egy ünnepen.
Skizofrén, paranemnormális jelenség az elődke, mindig az ünnepeken csinál való rosszat, amivel felhívhatja magára a figyelmet.
Először uniós zászló gyújtogatás, majd falmászás egy uniós zászlóért.
Itt már baj van vele.
Köztudott, hogy a kék szín aktivításra késztet. Elődke nagyon-nagyon aktív ezért a kék színért.
A következő ünnep Pünkösd, akkor meg majd a vatikán zászlójáért megy, vagy talál majd valahol egy ugyan ilyen zászlót, vagy valami másikat.
Persze a kínai zászló szép piros, feltűnést keltő szín.
Mindenki minket irigyel :(
Mindenki azt írja amit szabad :)
A zászló jelkép, régebben a hivatalos helyekre kitűzött a zászlókhoz soha nem lehetett nyúlni, bűncselekménynek minősült. Most meg, minden lehet!
Ki adott elődkének utasítást erre, vagy ennyire magától tette?
Régebben az úttöröknek és kisdobosoknak zászlófelvonás és zászlólevonás volt. Itt meg lehetett tanulni, hogy mi az a tisztelet egy zászló iránt.
És itt most ne menjünk vissza a régi korba. Akkor az volt. Azok, aki voltak ilyen úttörök, tisztelik az Európai Unió zászlaját is.
Elődkének valaki elmagyarázhatná már, hogy mit jelent a zászló tisztelete.
Felháborító, hogy nem viszik el valaki már megnyugtatni………………..!
Még azt írhatjuk itt, amit gondolunk. drDucar140. De meddig?
Szabadság? Sajtószabadság?
A részben szabad azt jelenti, hogy nem szabad. Különösen figyelemre méltó az a kis módosító szó, hogy: “még”.
Egyébként a ravasz “puha” diktatúrák nem törekszenek teljes jogi elnyomásra, hanem megelégednek a biztonságosan ártalmatlan szabadság-mennyiséggel. Vagyis pl. nem kell teljes cenzúrát bevezetni ahhoz, hogy “szabad” választásokon a diktátor győzzön.
A szabadság vagy teljes, vagy nincs.
Azért az FH sem érti teljesen a helyzetet:
“A FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka “Orbán Viktor konzervatív kormányának…”
Bűnszervezetet konzervatív kormánynak nevezni…
A “közmédia” viszont “szabad”: teljesen szabadon rothaszthatja a nemzetet, műsorra tűzvén a neonáci-újnyilas-sámánista honlapok egyik kedvencét:
http://figyelojehu.nolblog.hu/archives/2012/04/30/Haboru_a_nemzet_ellen/
Utána nézett vki Freedom house jelenlegi(!) vezetésének és működésének úgy rendesebben? Minden olyan országot ami az USA vagy éppen izraeli lobbi számára úgymond ellenséges “partly free” vagy “not free” kategóriába sorol. Lehet tippelgetni melyikek azok… Irányítója pedig nem más mint Tom Dine a liberális éllovas ex-AIPAC elnök. továbbá maga a “független civil szervezet” működéséhez szükséges pénzt az USA kormánya adja (évi 16M usd). vicc.