Manchester – Egyes brit középosztálybeli családok úgy sürögnek-forognak gyermekeik körül, hogy valóságos kis buddhákká változtatják őket, fogalmazta meg aggodalmát egy brit pedagógusszervezet vezetője.
.
Ennek a bánásmódnak aránytalanul komoly következményei vannak a gyerekek iskolai viselkedésére nézve, figyelmeztetett Mary Bousted, brit tanárok és egyetemi előadók szövetségének (ATL) főtitkára. Mint ajánlotta: a szülőknek meg kell tanulniuk nemet mondani a gyerekeknek.
.
A kérdést a minap az ATL manchesteri konferenciája tette ismét aktuálissá, amelyen felvetődött, hogy a korábbi eszközök, mint az iskolai bezárás, a felfüggesztés vagy kizárás nem alkalmasak a magatartásbeli problémák kezelésére, emlékeztetett a BBC hírportálja.
.
Bousted kifejezetten a szülőkre hárította a felelősséget mind a szegényebb, mind a középosztályból kikerülő gyerekekkel kapcsolatos iskolai gondokért. „Ha a gyerekek előtt nincsenek korlátok otthon, az iskolai korlátokat nem fogják elfogadni. Tudnunk kell, meddig mehetünk el az engedékenységben, és tudnunk kell mi az ésszerű”, hangsúlyozta a főtitkár.
.
Túl sok gyerek kap teljes kiszolgálást otthon. „Vajon hány szülő kéri meg a gyerekét, hogy rendszeresen besegítsen a házimunkában?”, tette fel a kérdést Bousted. „Ha kis buddhákká változtatjuk őket, azzal nem teszünk neki szívességet. És természetesen az iskolában sem tesz nekik jót”, szögezte le.
.
A konferencián felszólalók kiemelték, hogy a tanárok kezében nincs hatékony fegyelmezés módszer, pedig az órákat zavaró diákok viselkedése lehetetlenné teszi a hatékony tanítást és tanulást. Mint az egyik résztvevő, Julian Perfect mondta: természetesen nem az 1986-ban megszüntetett testi fenyítést sírják vissza, arra azonban nagy szükség van, hogy a rendzavarókkal szemben legyenek meghatározott szankciók a pedagógusok kezében. Méghozzá olyanok, amelyeket nem befolyásolnak a pénzügyi megfontolások és mind az iskolák, mind a főiskolák és egyetemek vezetőinek teljes támogatását bírják.
MO-on ez csak a felső 100ezer család problémája. A leszakadók örülnek, ha etetni tudják a gyerekeiket.
Gets, nem értek egyet. Egy szegény család is lehet túl engedékeny a nevelésben, és gazdag szülőknek is lehet szigorúbb nevelési stílusa.
Az a baj, hogy ma már minden fegyelmezési eszközt hajlamosak gyermekbántalmazásnak tartani, aztán csodálkoznak, hogy a gyerek a tanárát is megveri.