Tokió – Mindinkább veszít maffiaromantikájából a politikai életet is megannyi csápjával behálózó japán polip. A valaha számos hagyományt tiszteletben tartó szervezett bűnözésből mindinkább elegük van az embereknek, a hatóságok pedig egyes helyeken hadat üzentek az alvilágnak, amely brutálisan védekezik a felszámolási kísérletek ellen.
.
Kitakjúsú japán város és több szomszéd település hatóságai két éve hadat üzentek a jakuzának, Japán szervezett bűnöző alvilágának. A háború rendben ki is tört. Amióta a helyi kormányzatok megszigorították a szabályozásokat és bűntetté nyilvánították a jakuzával való kapcsolattartást és üzletelést, Kitakjúsú polgármestere és családja halálos fenyegetéseket kapott, kézigránátokat dobtak vállalatvezetők házába és egy építkezési cég vezetőjét feleségének szeme láttára lőtték le.
.
A rendőrség szerint ezek a támadások és megfélemlítő akciók a Kudokaj bandához köthetők, amelynek mintegy 650 tagja van, és a jakuza egyik legveszélyesebb csoportjának számít. A hatóságok válaszul növelték a rendőrség jogkörét a banda tagjainak őrizetbe vételére és otthonaik átkutatására.
.
A jakuza már évszázadok óta jelen van Japánban, ám a kitakjúsúi erőszakcselekmények a hatóságok szerint akár fordulópontot is hozhatnak, mivel sokkolták a közvéleményt. A japánok egyre inkább közönséges bűnözőknek tekintik a hajdan romantikus aurával övezett jakuza embereit: gengsztereknek, akik drogból, szerencsejátékból és zsarolásból szerzik vagyonukat (az utóbbi különösen az építőiparban elterjedt gyakorlat). Kitahasi Kendzsi, Kitakjúsú polgármestere szerint az alvilági erőszak a város sok lakóját azért is felháborítja, mert keresztezi az egykori acélipari központ vezetőinek új befektetők megnyerésére és új munkahelyek létrehozására irányuló erőfeszítéseit.
.
Az 1990-es évek kezdete óta Japán négy alkalommal próbálta megtörni a jakuza erejét, de létszámát alig valamivel sikerült csökkenteni. Ma mintegy 80 ezer tagja van az alvilági szervezetnek, ami igen sok ahhoz képest, hogy az amerikai maffia létszámát az 1960-as években, amikor hatalma a csúcson volt, ötezer főre becsülték. Sok más japán csoporthoz hasonlóan a Kudokajnak is nyilvános főhadiszállása van: a Kudokai Hall várszerű, négyemeletes, magas fallal övezett és elektronikus kamerákkal felügyelt épület az egymilliós Kitakjúsú központjában.
.
A jakuzákat a legutóbbi időkig hallgatólagosan tudomásul vették az országban, mivel hozzájárultak ahhoz, hogy az utcákon rend és biztonság legyen – egyszerűen azzal, hogy az alvilágra ugyanolyan szigorú szabályokat és fegyelmet kényszerítettek, mint amilyen a japán társadalom egészét jellemezte. Ám ahogy Japán modern, erős középosztállyal rendelkező országgá fejlődött, ma már a rendet a bíróságok és a törvény révén tartja fenn, nem pedig a középkori alvilág embereivel. A társadalom növekvő türelmetlenségét jól tükrözték a legutóbbi botrányok, amelyekben az egyik vezető tévésztár és egy híres szumóbajnok kényszerült arra, hogy elismerje és megszakítsa kapcsolatait a jakuzával.
.
Csakhogy az alvilág olyan régóta gyökeret vert az országban, hogy hiába sürgetik betiltását, ez korántsem egyszerű. Sokan attól tartanak, hogy egy ilyen lépés végképp „maffiásítaná” a jakuzákat, mivel illegalitásba szorulnának, és már semmi nem késztetné őket arra, hogy mérsékeljék a civilekkel szemben alkalmazott erőszakot.
.
A bűnüldözési politikát meghatározó Országos Rendőrhatóság szerint a jakuzákat azért nehéz egyszerűen bűnöző szervezetekké nyilvánítani, mert a gyülekezési jogot alkotmányos biztosítékok védik. Ám Tani Sigejuki, aki a szervezett bűnözés ellen küzdő egyik részleget irányítja, elmondta a New York Times című amerikai lapnak, hogy a hatóság új törvénytervezeten dolgozik, amely a Kudokajhoz hasonló bandákat „különösen veszélyessé” nyilvánítaná, könnyebbé téve, hogy átkutassák épületeiket és előállítsák tagjaikat, akik védelmi pénzt követelnek (jelenleg csak akkor büntethetők, ha tényleges kifizetés történik).
.
A kitakjúsúi illetékesek azonban ennél szélesebb körű felhatalmazást tartanak szükségesnek a városba beépült alvilág felszámolásához. Tavaly az alvilághoz köthető 44 lövöldözés közül 18 Kjúsún, Japán legdélebbi nagy szigetén történt, ott, ahol Kitakjúsú is található. Bár az alvilági erőszak nem új dolog, friss hulláma emberemlékezet óta a legvéresebb volt.
.
Két éve azzal kezdődött, hogy a Kudokaj egy óvodával szemben vásárolt magának irodaépületet, majd amikor a helybéliek tiltakozást rendeztek annak bejárata előtt, éjszaka lelőtték a helyi lakók protestáló szervezetének vezetőjét. Válaszul a hatóságok megnehezítették a jakuzának szánt pénzutalásokat, mire a Kudokaj kézigránátokat dobott egyes, a védelmi pénz megfizetését elutasító cégek vezetőinek villáira, emberei pedig tüzet nyitottak az egyik igazgatóra. Egy másik cég elnökét novemberben lelőtték. Mindez olyan félelmet keltett, hogy az érintett vállalatok vezetői nyilatkozni sem voltak hajlandók a témáról a sajtónak.
.
Beszédesebbnek bizonyult viszont Kimura Hirosi, aki névjegye szerint a Kudokaj egyik csoportjának kapitánya, aki a szervezet székhelyén, a jakuza hajdani vezetőinek fekete-fehér portréival díszített, de különben mindenben a japán cégek tárgyalótermére emlékeztető irodában fogadta az újságírókat. Miközben fekete öltönyös megtermett fiatal férfiak töltögették a zöld teát a sajtó képviselőinek csészéibe, bővebb gazdasági részletezés nélkül kifejtette, hogy az új korlátozások ugyan hátrányosan érintik a Kudokajt, de nem ők a felelősek az erőszakcselekményekért. Az persze lehetséges, hogy azok elkövetői valaha kapcsolatban álltak a szervezettel, de ha valóban ez a helyzet, a Kudokaj maga is meg fogja büntetni őket, állította.
.
Kimura szerint azonban a rendőrség is hibáztatható az erőszakért, mert megpróbálja eltépni a szervezet és a helyi lakosság között öt nemzedék során fonódott kötelékeket. „Ha eltipornak bennünket, a szervezett bűnözés csak rejtettebb és erőszakosabb lesz, ahogy az Mexikóban történik”, hangoztatta a jakuza embere, aki nosztalgikusan emlegette a régi szép időket, amikor szavai szerint a rendőrség és a jakuza még kéz a kézben őrködött a társadalmi rend megőrzésén. A rendőrségnek viszont az az álláspontja, hogy azoknak az időknek egyszer s mindenkorra végük.
Nagyon bonyolult az eredményes fellépés! :(((
“bűntetté nyilvánították a jakuzával való kapcsolattartást és üzletelést”
Ez az Ezt mar szeretem. Irjmagjuk se maradjon.
Azért Mexikóval nem kéne összehasonlítani a helyzetet, az ottani elképesztően embertelen brutalitást nem hiszem, hogy a szigetország valaha is elérné, ha a kultikus yakuzák tényleg beváltják ígéreteiket, és nyílt háborúba kerülnek a rendőrséggel. A cikk szerzője pedig elfelejtette megemlíteni, hogy emberkereskedelem és persze az erőszakos prostitúció is a tevékenységi köreik részei. Hiába, sok lábon érdemes állni ugye.
Valahol olvastam hogy Japánban yakuzának lenni valamiféle életmód. Amit a nem-yakuzák irigyelnek , mert bárki nem válhat azzá.
Egyfajta ” férfiasan romantikus lét a törvény határán vagy azonis túl ”
Pedig csak egyszerű bűnözés.
Geyza:
…
Az olasz/szicíliai maffiát is töménytelen legenda övezi, de ahogy Te is megfogalmaztad, semmivel se többek ők se, mint szervezett bűnözés, amibe csak azért látnak egyes gyengeelméjűek “hősöket”, mert törvényen kívüliek.
…
Erről a mentalitásról “Whiskys” jut eszembe, akiért úgy rajongtak, amikor belekezdett anti-Robin Hood szerepébe, de az senkinek se jutott akkor (és ma se!) az eszébe, hogy nem a jól őrzött rózsadombi elitet, hanem a közönséges pórnép bankfiókjait fosztogatta ki, majd lekamerázta saját nyaralásait, amit most, szabadulásával az eldugott milliókkal továbbűzhet.
Az a kérdés, mennyire épült be a yakuza az államaparátusba. Ezen múlik az egész. De maga a tény, hogy nekifogtak, azt mutatja, hogy Japán gazdasági és politikai élete elért egy olyan fejlettséget, ami fölött már a fejlődést gátolja az állam és a Yakuza együttélése.