Washington/Mexikóváros – Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma „a világ legnagyobb hatalmú kábítószer-csempészének” nevezte a szökésben lévő mexikói maffiafőnököt, Joaquin „El Chapo” Guzmánt, a Sinaola kartell vezérét, akiről Kate Del Castillo mexikói színésznő úgy nyilatkozott: jobban hisz benne, mint a kormányban.
A becslések szerint egymilliárd dolláros vagyon felett rendelkező Guzmán felkerült a Forbes magazin legutóbbi listájára, a világ leggazdagabb emberei közé; ezzel egyidőben ma már ő a kontinens első számú közellensége is. A mexikóvárosi amerikai követség közleményben tudatta, hogy Guzmán három állítólagos üzleti partnere ellen rendeltek el szankciókat a kábítószercsempészet megfékezését célzó úgynevezett Maffiafőnök-törvény alapján, amely valamennyi amerikai számára megtiltja az illetőkkel üzleti tranzakciók folytatását, amerikai vagyonukat pedig befagyasztja. A két mexikói és egy kolumbiai állampolgár Amerika szerint Guzmán csempésztevékenységét segítette.
A közlemény idézi Adam J. Szubint, az amerikai pénzügyminisztérium külföldiletét-ellenőrzési osztályának (OFAC) igazgatóját, aki szerint a lépés „a negyedik alkalom az elmúlt egy év során, hogy az OFAC a világ legnagyobb hatalommal bíró kábítószer-csempésze, Chapio Guzmán által vezetett szervezetet támogató struktúrákat veszi célba és világítja meg.
Guzmánnak, aki 2001-ben, egy mosodai kocsin szökött meg egy mexikói börtönből, hétmillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Régóta őt tartják Mexikó legbefolyásosabb drogbárójának. Kartellje, a Sinaola újabban külföldön, elsősorban Guatemalában terjeszkedik, de egész Latin-Amerikában, valamint a csendes-óceáni övezetben is nő a befolyása.
Del Castillo, aki kábítószercsempésznőt játszott a La Reina del Suir (A Dél királynője) című sorozatban, a Twitterhez kapcsolt Twextra közösségi megosztó oldalon zengte a gengszterfőnök dicséretét. „Én ma jobban hiszek El Chapo Guzmánban, mint a kormányokban, amelyek eltitkolják előlem az igazságot”, írta. Ugyanakkor arra biztatja a bűnözőt, térjen jó útra: „Chapo úr, nem lenne nagyszerű, ha pozitív dolgokkal kezdene kereskedni? Betegségek gyógyításával, utcagyerekek etetésével, alkohollal az öregotthonok számára, hogy utolsó napjaikat úgy tölthessék, ahogy nekik tetszik; ha korrupt politikusokkal kereskedne, nem pedig nőkkel és gyerekekkel, akik rabszolgaként végzik?”
Del Castillo, kihagytad a magyar gazdaság megsegítését a felsorolásodból – mint pozitív dolog!
:)
A színésznőnek bizony igazsága van, de azt sem értem, az ilyen drogbárókat miért nem lehet egyszerűen csak megölni. Egy rendőri, vagy katonai elit alakulat kivégezné őket, oszt’ jónapot.
…
OK… tudom én, miért nem, a kitűnő brazil botrányfilm, a Tropa de Elite II. kitűnően megvilágítja a témát.
…
A zusákok meg gondolom, azért nem mennek latin drogbárókat ölni, mert azzal durván beleavatkoznának az ottani belügyekbe, ez meg annyira nem menő a mai politikai légkörben (még ha ez lenne a helyes, akkor sem).
Gyönyörű szinésznők vannak arrafelé, meg még lejjebb,-nagyon jó plasztikai sebészek is.
Gyuri bácsi és Adriana Ferreyr románcáról is szivesen olvasnék egy friss sztorit.
Van az öregnek izlése.
Meg magyar vonatkozása.
A színésznőnek bizony igazsága van, de azt sem értem, az ilyen drogbárókat miért nem lehet egyszerűen csak megölni. Egy rendőri, vagy katonai elit alakulat kivégezné őket, oszt’ jónapot.
…”
Azért mert a társadalom szétesett, jobban mint a magyar. És a rendőrök is ha kell átállnak seperc alatt a zsiványokhoz. Akkor aztán ők csonkítanak a legkegyetlenebbül. A mafia azért hatalmas mert sokan belőle élnek és segítik őket, emellett a politikai vezető réteg is egy mafia, így aztán senki nem is áll szívesen az ő oldalukra se.
Ez a gyarmati rendszer öröksége: van egy ‘nép’ és van egy tök klikkszerű, elidegenült vezetőréteg.
Azt hiszem már értem Hobbest. Ha nincs állam, nem lehet eldönteni mi az igazság, akkor már a moralitás is lassan értelmét veszti.
“…Ez a gyarmati rendszer öröksége…”
…
- Nem gondolom, hogy így lenne.
…
Gyarmat volt Ausztrália, Kanada, Új- Zéland, de még maga az USA is, aztán mégis, mi lett belőlük.
…
Én inkább az egyes népek általános mentalitásában látom a problémát. Nézd csak meg, ahonnan a fehér ember kitette a lábát, mindenhol összeomlás, katasztrófa, maffiaállam, stb. jött létre. A latin népek esetében is komoly gond az önkontroll gyakori hiánya, a korrupcióra való fokozott hajlam, forrófejűség, ilyenek.
…:
OK, korrupció mindenhol van, de:
…
1, nem mindegy a léptéke
…
2, nem mindegy a lakosság általános hozzáállása (araboknál, iszlám népeknél pl. szinte kötelező a korrupció, de a latinok többsége is kb. így van ezzel).
…
Azért ne fogjunk rá mindent a gyarmatosításra.
…
És nem, nem vagyok rasszista, de mindez ez attól még tény.
alkohollal az öregotthonok számára ? Ez biztos ?
Hogyan lehet benne a leggazdagabb emberk listakaban. Az a vagyon nem az ove, hanem rablott tulajdon. A fickot el kell fogni a vagyonat pedig karteritesre hasznalni. Rogton kiderulne hogy a rablot vagyon mennyire keves, ahoz a karhoz merve amit okozott.
Csakhogy Amerika másképp volt gyarmat. Ott kevesebb őslakó volt és fokozatosan kiszorították, kiirtották őket.
A helyükbe puritánok azután meg európai parasztok telepedtek. Az első angol telepesek Anglia fejlett kultúráját hozták magukkal, míg Dél-Amerikának mi jutott? Katolikus egyházi ideológia, elavult nézetek, spanyol abszolutizmus. A helyi vezetőréteg alatt félindián, mesztic, mulatt tömegek akik a kreolokkal nem egyenrangúak, mert nincs honesta-juk. Azaz előkelő születésük,mint ahogy az anyaországban a mórok, a zsidók sem lehettek sohasem igazi spanyolok.
A nép ezért mindig élesen szembenállt a kreolokkal. Nem véletlen a baloldali gerillaság nagy népszerűsége Dél-Amerikában. Ahol a jobbosok győztek ott meg a vezetőréteget és vagyonát védő hunták és diktátorok kormányoznak.
A balos vezetők viszont szinte mindig indiánok, mint Chavez.